A bevásárlóközpontok definiálása Európában és a tengerentúli országokban – ahol már régóta meghonosodtak -- sem egységes. Nálunk jelenleg még folynak az egyeztetések a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), a KSH és a gazdasági tárca szakemberei között, melynek eredményeként – a KSH-tól kapott információ szerint -- nyár végére megbízható adatokkal tudnak szolgálni úgy a méretük, funkciójuk, belső kialakításuk szerinti pontos elnevezésük, számuk, mint a működő országos össz-alapterületet illetően. Addig is az MBSZ meghatározása a mérvadó, és az általuk közölt adatok az elfogadottak. Ennek alapján, beleszámítva a kisebb alapterületű üzletházakat is, számuk a fővárosban és környékén -- az 1996-ban átadott első két óriás, a Duna Plaza és a Pólus Center utáni beruházási hullám hatására -- az elmúlt év végére 33-re emelkedett, területük pedig több mint 650 ezer négyzetmétert tett ki. Az újabb fejlesztési tervek eredményeként idén csupán a már meglévő budapesti és környéki terület várhatóan újabb 400 ezer négyzetméterrel bővül. (Azóta már át is adták az újabb fővárosi létesítményt, az Árkádot, amely 40 ezer négyzetméteren várja a vásárlókat.)

Hasonló látványos fejlődés indult el az elmúlt években vidéken is, ahol az említett időpontig a 19 megyében 700 ezer négyzetméteren 64 bevásárlóközpont, közte plazák, centerek és egyteres, több ezer négyzetméteres hipermarketek nyíltak meg, s ez a terület az előzetes adatok szerint mintegy 260 ezer négyzetméterrel növekszik 2002. folyamán. Az idei beruházások során országosan 110 új létesítmény építését, illetve már meglévők bővítését tervezik: a fejlesztések összértéke eléri a 127 milliárd forintot. Amennyiben valamennyi tervezett kereskedelmi objektum megvalósul, a hazai bevásárlóközpontok összterülete meghaladja a 2 millió négyzetmétert. Ez a jelentős kereskedelmi terület a szakértők szerint egyenlőtlenül oszlik meg az országban, és sok vonatkozásban nem igazodik a kereslethez. Nemzetközi összehasonlításban nézve a mallokkal való ellátottságot, amíg nálunk -- az elmúlt év végi adatokat figyelembe véve -- száz lakosra 14 négyzetméter, addig Németországban 9,7, Angliában és Ausztriában pedig 21-21 négyzetméter bevásárlóközpont jut.

Ha e bevásárlócentrumok kiskereskedelmi forgalomban való részesedési arányát nézzük, a sorban az Egyesült Államok vezet: itt megközelíti a 43 ezret a működő kereskedelmi óriásüzletek száma, amelyek mintegy 51 százalékos kiskereskedelmi forgalmat realizálnak. Európa fejlett országai -- mind a bevásárló centrumok számát, mind a forgalomban való részesedésüket tekintve – még messze elmaradnak ettől: Németországban például, ahol 25 új hasonló létesítmény beruházását tervezik a közeljövőben, jelenleg „csak” 280 bevásárló centrum található, mintegy 9,5 millió négyzetméteren, a szomszédos Ausztriában pedig eddig több mint 100 nagyáruház működik, közel 1,3 millió négyzetméteres területen. Az uniós országokban e centrumok kiskereskedelmi-forgalomból való részesedése átlag 19 százalék körül mozog, míg nálunk 1998-ban évi 8, az elmúlt évben 13, idén pedig már 15 százalékos, ami a szakemberek szerint tíz éven belül akár meg is duplázódhat. A bérleti díjak a bevásárlóközpotokban továbbra is borsosak, amelyek a létesítményekben kisebb üzletet nyitó szolgáltatók működési költségeit jelentősen megnövelik. A fővárosban például havi 6000-10 000 forint, vidéken pedig 1500-6000 forint között mozog egy négyzetméternyi hasonló terület bérleti díja.

A tervezett hazai bevásárló- és szórakoztatóközpont-beruházások közül néhányat (mint például a Megapark, a Kerepesi Park) ugyan elhalasztottak, ennek ellenére vidéken az elmúlt évben is újabb plazák nyitották meg kapuikat. Ezek sorába tartoznak a békéscsabai, a szolnoki, a zalaegerszegi, valamint az idén év elején átadott szombathelyi áruházak. Rövidesen megkezdődik mintegy 25,5 millió eurós beruházással a Duna Plaza felújítása és 15 ezer négyzetméter új területtel való bővítése is. Ugyancsak jól haladnak az Európa egyik legnagyobb kereskedelmi létesítményének, a több mint 200 ezer négyzetméter alapterületű Asia Centernek a munkálatai, melynek átadása év végére várható. A hipermarketláncok, közte az Auchan, Cora, Tesco és Interspar a plazáknál, centereknél valamelyest gyorsabb ütemben, s főleg a vidéki városokban terjeszkednek. A Tesco-Global Áruházak Rt. – amely vezeti az országos beruházási listát -- az elmúlt évben átadott hat vidéki áruházával 21-re növelte magyarországi üzleteinek a számát, idén pedig újabb hat projektet indít el. A tavalyi beruházás eredményeként nyíltak meg az angol üzletlánc újabb egységei Szekszárdon, Békéscsabán, Győrben, Nagykanizsán, Sopronban és Tatabányán, idén pedig Zalaegerszeg, Baja, Esztergom, Hódmezővásárhely, valamint a fővárosi Pesti út és az Újpest-városközpont ad helyet újabb Tesco-áruháznak.

A bevásárlóközpontok és hipermarketek mellett néhány nagyobb – az otthonteremtéssel, a lakhatással kapcsolatos termékeket kínáló -- szakáruház, szaküzlet-központ építése is elkezdődött az elmúlt két-három évben, melyek közül a beruházások számát tekintve továbbra is kiemelkedik a BauMax. A barkácslánc az elmúlt évben bővítette szegedi és rákoskeresztúri áruházait, miközben már meglévő magyarországi 12 üzlete számát öt éven belül 20-ra tervezi növelni. A Praktiker írásunk megjelenésekor már átadta 7 ezer négyzetméteres budaörsi áruházát, és a főváros XVII. kerületében a 14 ezer négyzetméterre tervezett építési és lakberendezési üzletközpontnak, a Home Centernek a munkálatai is elindultak. A bútoráruházak sorában kiemelkedő beruházást jelentett tavaly a Kika már meglévő, törökbálinti egységének 15 ezer négyzetméteres, valamint Lehel úti áruházának egy új szárnnyal, mintegy 5 ezer négyzetméterrel való bővítése. A német Möbel Walther AG. által fémjelzett Sconto -- amely Németország harmadik legnagyobb lakberendezési és bútoráruház lánca, és amely a lengyel és cseh piac után nálunk is szeretne stabilan megtelepedni -- a Gyáli úti első diszkontáruháza után tavaly a XIII. kerületben egy újabb, raktárral együtt 7 ezer négyzetméter alapterületű létesítményt épített fel. A cég idén újabb beruházásba fog azzal a nem titkolt céllal, hogy a hazai, évi 70 milliárd forintos forgalmú bútorpiacból több mint 5 százalékos részesedést szerezzen. Az elektronikai cikkeket forgalmazó nagyáruházak sorát Budaörsön a Media Markt gyarapította, és ugyancsak itt nyitotta meg első, 6 ezer négyzetméteres áruházát Electro Wordl néven a tőkeerős brit-skandináv cég, a Dixons Group.