A 2002. év első negyedévében az ingatlanpiaci index – figyelembe véve az elmúlt év utolsó három hónapjának –16,6-os, és a jelenlegi –23,1 értékét -- további csökkenése látható. Ez a csökkenés azonban – a piacot elemző szakemberek szerint – az egyes ingatlan részterületeken eltérő erősségű. Jelentős romlás tapasztalható a lakásszegmensben, miközben az iroda- és üzlethelyiség-piacot változatlanul a túlkínálat jellemzi, míg a raktárpiacon mérsékelt javulás érezhető. A konkrét részterületeket nézve az ingatlanforgalmazók, -fejlesztők adatai alapján a lakáspiac az, ahol az eredmény a várakozások ellenére elmaradt. Áprilisra-májusra nemcsak a kedvezményes hitelek hatására az év elején felélénkült kereslet hagyott alább, hanem a látványosan megnőtt vásárlói érdeklődés sem realizálódott: a használt és új lakások esetében is csak minimális mértékben nőtt a megkötött adás-vételek száma. Ennek okát az ingatlanszakemberek abban látják, hogy bár nagy a lakosság érdeklődése a kedvezményes kölcsönök iránt, széles körű felvételüket gátolják a (még hosszabb futamidő esetén is) magas havi törlesztő részletek, melyet csak kevesen tudnak felvállalni. Mindennek eredményeként a lakáspiacon összességében jelenleg a túlkínálat jellemző, s ennek mérséklődése az elkövetkező egy évben sem várható.

A forgalom lassulása az újonnan épített lakóingatlanok esetében elsősorban a lakóparkok iránti kereslet csökkenésében mérhető. Ennek oka, hogy az új lakást kereső fiatal családok mérlegelésében egyre inkább a praktikus szempontok (munkahely, szórakozási központok gyors elérhetősége stb.), valamint a lakás fenntartási költségének a redukálása került előtérbe, ily módon elsősorban a belvárosi lakáslehetőségeket keresik. A lakások ára az év első három hónapjában a használtak esetében mindössze 2, az újaké pedig 4%-kal emelkedett. A növekedés mértéke az elkövetkező 10-12 hónapban sem haladja meg a 6, illetve 7% körüli szintet. A fővárosban az átlag újlakás-négyzetméterárak 2002. első negyedévében 220-380 ezer forint között mozogtak, ugyanakkor csökkent valamelyest a budai és pesti oldal, valamint a belső és külsőbb kerületek közötti négyzetméterár-különbség. A használt lakások piacán több fővárosi kerületben megállt az árnövekedés, néhányban pedig csak mérsékelten emelkedtek a négyzetméterárak, amelyek jelenleg 160-300 ezer forint között szóródnak.
A felmérés során megkérdezett ingatlanos szakemberek a vizsgált időszakban a korábbi hónapoknál jelentősebb ún. inputár-emelkedést jeleztek. Ez azzal magyarázható, hogy az építőanyag és egyéb költségek általában februárban-márciusban nőnek néhány százalékkal. Idén év elején a munkaerő 6-7%-os növekedése mellett az építési telkek drágultak számottevően, átlag 4-8%-kal, míg a projektmenedzseri díjak 5, a többi meghatározó inputtényező díja 2-4%-kal emelkedett a korábbihoz képest. Ennél jóval nagyobb emelkedés várható ezen a területen az elkövetkező egy évben: az építési telkek esetében további átlag 12,5, a munkaerőköltségek 9-12%-os drágulására lehet számítani, az építési-szerelési tevékenység ára 10, a tervezési díjak pedig várhatóan 8%-kal nőnek.

Az iroda- és üzlethelyiség-piacon az első negyedévben változatlanul a túlkínálat dominált, és rövid távon a szakemberek továbbra sem várnak jelentősebb elmozdulást. Ez azt is jelenti, hogy a korszerű új területek bővülésével például az irodák esetében nőnek a minőségi elvárások a bérlők részéről, melynek eredményeként a lakásokból kialakított helyiségek többsége kiadhatatlanná válik, és csökken a másodosztályúak iránti kereslet is.
A raktárak, üzemcsarnokok esetében – a néhány területi csekély túlkínálat ellenére -- az elmúlt év végén és jelenleg is kiegyenlített a kereslet-kínálat, és ez az egyensúlyi viszony az elkövetkező hónapokban fennmarad. A régi építésű hasonló létesítmények piacán 3, az újonnan átadottak esetében pedig 5-6,5%-os bérletidíj-emelkedést várnak az elemzők.

Az ingatlanpiacot érintő makrogazdasági folyamatok
Az év első három hónapjában az elemzők szerint a magyar gazdaság a dekonjunktúra mélypontján volt. Ez az állapot egyrészt a hazai export fő piacát jelentő Uniónak a lassuló növekedésével, másrészt a forint rendkívül erős reálfelértékelődésével, valamint a bérköltségek gyorsütemű emelkedésével magyarázható. Mindez együttesen kedvezőtlenül hatott az exportlehetőségekre, s ezen belül különösen az ipar teljesítményére. Míg az ipari termelés ezen idő alatt 0,2%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban, a belföldi értékesítés ugyanakkor 2,3%-kal esett vissza, az export pedig mindössze 0,6%-kal emelkedett. Az építőiparban az elmúlt évben elindult élénkülés folytatódott: a termelés volumene 20,5%-kal volt nagyobb, a szerződésállomány azonban 3,8%-kal elmaradt a tavalyinál. A kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest 12,1%-kal nőtt: ezen belül a legnagyobb mértékben, 33,9%-kal a gépjármű-kereskedelem emelkedett. Az infláció mérséklődése idén folytatódott, azonban a termelői árak több meghatározó ágazatban csökkentek. A mezőgazdaságban például 7,8, az iparban 2,2%-kal voltak alacsonyabbak mint tavaly ilyenkor. Az ipar belföldi értékesítési árai 1,3%-kal (ezen belül az építőipariak 5%-kal) nőttek, az exportárak viszont 4,9%-kal estek vissza. Az év első negyedévében a fogyasztói árak 6,2%-kal emelkedtek, a bruttó átlagkereset 19,2 (a versenyszférában 13,8, a költségvetésiben pedig 32,4%-kal), míg a nettó 18,6%-kal volt magasabb mint egy éve. Mindennek eredményeként a GKI felmérése szerint az üzleti szféra várakozásai az idei év januári-márciusi javulása után áprilisra romlottak.