Ezen belül a modern „A” kategóriás állomány mintegy 800 ezer négyzetmétert tesz ki, ami év végéig közel 60 ezer, jövőre pedig újabb 43 ezer négyzetméternyi -- kizárólag a budai oldalon felépülő – első osztályú területtel gyarapodik.

Ezzel irodapiaci szempontból Buda (elsősorban is déli régiója) mindinkább a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő területévé válik, ami jelentős súlypont-eltolódást jelent az elmúlt évekhez képest: amíg a tavalyi esztendőben az „A” kategóriás irodaházaknak mindössze 39%-át építették a Duna jobb partján, addig az itteni beruházások aránya az idei év első negyedévében 57%-ra ugrott. – derül ki a Healey & Baker 2001. november végi elemzéséből. A városrészben olyan jelentős, a piacot meghatározó létesítmények valósultak vagy valósulnak meg, mint az Infopark, az IP West, az Alkotás Point, a MOM Park, valamint a Science Park, melyek a szakemberek szerint már az új irodapiaci trendet, vagyis a korábbi egy nagy épület helyett a több komplexumból álló épületegyüttest képviselik.

Buda mellett a Váci út a másik, fejlesztők, beruházók által kedvelt és keresett fővárosi célterület. Ezt alátámasztani látszik, hogy amíg az elmúlt évtizedben a nyugati elvárásoknak is megfelelő összes új fővárosi irodaállománynak csak mindössze 20%-át építették-újították fel a XIII. kerület ezen részén, december végén a modern irodaterületeknek már mintegy 31%-a a Váci úti „folyosón” és vonzáskörzetében helyezkedik el. Közöttük olyan korszerű, idén átadott épületek találhatók, mint a West End Business Center III., a Metrotech, a Budapest Bank székház, vagy a Teve utcai Globe 13. Emellett a város belső részein is folytatódnak a kisebb irodaberuházások: közéjük tartozik például a Bischoff Hungary Oktogon Irodaházának építése, vagy a Schörghuber-csoport által a Lánchíd-irodaépület felújítása.

A főváros mellett az agglomerációs települések közül továbbra is Budaörs irodapiacának fejlődése a leglátványosabb, ahol jelenleg már folyik a Terrapark újabb, közel 18 ezer négyzetméteres szárnnyal való bővítése. A jó megközelíthető, kedvező díjú irodapark területeinek nagy hányada általában előszerződéssel „kel el”, így szinte nincs üresen álló helyiség, szemben Budapesttel, amelynek másfél millió négyzetmétert megközelítő irodaállományát -- amelybe az „A” kategóriájú mellett beletartoznak még a „B” kategóriás (másodosztályú) területek is – viszont már jelenleg is a túlkínálat jellemzi.

Az adatok szerint jelenleg átlag 17,8% körül mozog a fővárosi kihasználatlansági ráta , ami mintegy 230 ezer bérlőre váró területet jelent. A kiadatlan irodaterületek aránya különösen a belvárosban magas: itt a mutató eléri a 23-25%-ot, míg a külsőbb városrészeken viszonylag alacsony, 11,4% körüli az üresedés. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy az üzleti központ gyakran korszerűtlen irodaházainál jóval előnyösebb feltételekkel bérelhetők a külsőbb kerületek modern infrastruktúrával ellátott helyiségei. Bár azt is megjegyzik, hogy a tapasztalat szerint számos cég úgy látja: a komoly ügyfélforgalmat bonyolító, reprezentatív keretek között működő társaság imázsával nem egyeztethető össze a külvárosi iroda.

A bérlők szempontjából az enyhe iroda-túlkínálat - a piacot elemzők szerint - mindenképpen pozitívan értékelhető, hiszen a kiadásra váró épületek közötti verseny erősödésével nemcsak a mostani, viszonylag kedvező bérleti díjak maradhatnak továbbra is stabilak, sőt némely esetben csökkenhetnek valamelyest, hanem az egyéb, a bérlők szempontjából fontos tényezők (mint például a bérleti időszak hossza, rugalmassága, növekedési opciók stb.) is kedvezően módosulhatnak. Jelenleg egyébként a belső városmagban irodát kereső cégeknek havi 32-38 (néhány kiemelkedő épület esetében 40-45) márka/négyzetméter, a külsőbb területeken pedig havi 26-30 márka/négyzetméter díjjal kell kalkulálniuk, amelyhez hozzáadódik még az üzemeltetés költsége.

Az irodapiaci túlkínálat hatására a bérlők megszerzése és igényeik maximális kielégítése érdekében egyre bővül az irodapiaci szolgáltatások köre is. Ma már az új irodaházaknál természetes a mobil belső válaszfal, a 24 órás biztonsági őrzés, a zárt, védett parkoló, és az ún. intelligens épület-felügyeleti (például automata villanyoltó, kártyás beléptető- és rendszámfelismerő) rendszerek megléte, a még csak tervezett épületeknél pedig – előbérleti szerződés esetén – úgymond „built to suit”, szinte „testre szabják” a fejlesztést, vagyis az épület belső kialakításánál a különleges, egyedi bérlői igényeket is figyelembe veszik a beruházók.

Az irodapiacot elemző társaságok szerint az újabb területek átadásával, a kínálat további bővülésével azonban a budapesti irodabérleti díjakban – melyek jelenleg a világon a legelőnyösebbek közé tartoznak -- az elkövetkező egy évben nem várható figyelemreméltó csökkenés . Ennek okát azzal magyarázzák, hogy a beruházók, létesítményeket üzemeltetők ellenkező esetben nem tudják elérni a várt 9,5-10,5 százalékos hozamot. Ugyanakkor a felmérések -- például az elkövetkező hat hónapra -- kiéleződő bérbeadói versenyt prognosztizálnak az ingatlanpiac e szegmensében, a szűkülő kereslet pedig várhatóan a nagyobb alapterületű irodák felé irányul majd.

A raktárak piacán idén és várhatóan az elkövetkező években is elsősorban a felújított, illetve modern, új építésű kombinált (iroda és raktár) létesítmények iránt élénkül a bérlői érdeklődés. Ennek korszerű, színvonalas szolgáltatást nyújtó formái azok az üzleti-logisztikai parkok, melyek szép számban épülnek az országban. Legfőbb helyszínei a főváros és a nagyobb városok közvetlen környezetei (mint például az M0-ás körgyűrű környezete), melyek kiváló megközelíthetőségük, nyugati színtű szolgáltatásaik és nem utolsósorban kedvező díjaik miatt keresettek a cégek körében. Jó példái a hasonló létesítményeknek a már megvalósult Rozália, az M1 Business, az Airport Business, valamint Harbor parkok.

Számost tényező befolyásolhatja az irodabérleti díjak mértékét: az érintett épület helye, külső-belső „arculata”, színvonala, építésének ideje, technikai felszereltsége és a nyújtott szolgáltatások minősége. Továbbá a megkötött bérleti idő hossza, valamint a bérbe vett terület nagysága. Hosszabb távra, például 7-10 évre szóló szerződés, valamint 2000 négyzetméter feletti bérbe vett terület esetén már jelentős kedvezményeket lehet kialkudni a bérbeadóktól. A legtöbb nagy cég ezt a lehetőséget igyekszik is kihasználni: költségeik minimalizálására törekedve általában maximum 28-30 márka/négyzetméter körüli havi díjat alkudnak ki, miközben a bérleti időszakot is megpróbálják 5 évre leredukálni. E vállalkozások többnyire ragaszkodnak az új építésű, korszerű, minden extrával felszerelt létesítményekhez. A kisebb cégek átlagos bérleti futamideje 3 év körül van, és átlagosan havi 32 márka díjat fizetnek az irodaterületek négyzetméteréért, miközben gyakorta régebbi építésű, de széles körű szolgáltatást nyújtó irodaépületet választanak.