A budapesti ingatlanpiac szereplői – forgalmazók, fejlesztők és megkérdezett cégek - pesszimisták az előttünk „álló” év piaci mozgását illetően. Az aggodalom alapja a 2001. év utolsó három hónapjának kedvezőtlen adatai, melyek szerint az ingatlanpiaci index mértéke a harmadik negyedévhez képest is jelentősen, -16,6-ra esett vissza, ami szerintük a bizalom további csökkenését vetíti előre.

A múlt év végén a két, meghatározó fővárosi ingatlanágazatot, az iroda- és a lakáspiacot egyaránt a stagnálás jellemezte. Az irodahelyiségek szegmensében a megnőtt kínálattal párhuzamosan a kereslet is visszaesett, melynek eredményeként év végére jelentős túlkínálat alakult ki szinte minden részterületen. S bár a bérleti díjak alapvetően csökkentek, a modern iroda a tisztán hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalkozások számára általában még mindig megfizethetetlen. A fejlesztők, forgalmazók többnyire még ma is elsősorban a tőkeerős multinacionális cégekre, biztosítókra és állami megrendelésekre számítanak. A piac külföldi szereplőinek tehát stratégiai szerepe van e területen, azonban lépéseiket a jelenleg kedvezőtlen európai konjunktúra jelentősen befolyásolja. – állítják az elemzést készítő szakemberek. A jelenlegi, most már tartósnak nevezhető irodahelyiség-túlkínálat az előrejelzés szerint a jövőben ugyan mérséklődik, de a kereslet-kínálat egyensúlya az elkövetkező másfél évben nem várható. Ennek ellenére az irodaépületek ára idén várhatóan átlag 4, a bérleti díjak pedig átlag 3,5%-kal emelkedhetnek.

A lakáspiacon az újabb kedvezményes hitellehetőségek hatására továbbra is keresettek az új lakóparkok, a jó közlekedési hátterű új építésű sorházi, társasházi lakások, azonban a használt lakáspiacon még mindig gyér a forgalom. Kivétel ez alól a patinás belvárosi lakások, és a kisméretű garzonok, ezek iránt változatlan nagy a kereslet, és többnyire magas árukat is tartják. Az új lakások iránti vásárlói érdeklődés egyfajta lakásmobilitást is beindított a panelek „rovására”, melynek eredményeként e részpiacon tovább csökkentek az árak, nőtt a kínálat.

Az új lakások idén – mivel a két meghatározó tényező, a telekárak és a kivitelezés költségei várhatóan tovább emelkednek – közel 10%-kal drágulnak, míg a használt lakások területén, a márciustól bevezetett alacsonyabb kamatú kölcsönök hatására élénkülő kereslet nyomán sem lesz áttörés: mindössze 5%-os nominális áremelkedést valószínűsítenek a szakemberek.
A raktárak, üzemcsarnokok esetében – a néhány területi csekély túlkínálat ellenére -- az elmúlt év végén és jelenleg is kiegyenlített a kereslet-kínálat, és ez az egyensúlyi viszony az elkövetkező hónapokban fennmarad. A régi építésű hasonló létesítmények piacán 3, az újonnan átadottak esetében pedig 4-5%-os áremelkedést várnak az elemzők.