A mostani változat, amelynek hosszú távú elképzeléseihez - az előkészítők szerint - a középtávú pénzügyi előirányzatok és ágazati (oktatási, közlekedési, kulturális stb.) tervek, célprogramok is „alkalmazkodnak” majd, irányt mutathatnak a beruházóknak, befektetőknek az elkövetkező 15 évre.

A legfontosabb fővárosi fejlesztések sorában első helyen állnak az infrastrukturális beruházások (mint például az M0-s kiépítése, új Duna-hidak létesítése, rakpartok fejlesztése stb.), valamint a városrehabilitáció, a lakásépítések felgyorsítása, és nem utolsósorban a régi, volt iparterületek hasznosítása. Különösen ez utóbbi programok kapnak nagy hangsúlyt a tervezetben, mivel – a város- és népességkutatók szerint -- a néhány éve elindult lakosságcsökkenés csak a belső városmag és a lerobbant ipari övezetek megújításával, beépítésével, vagyis a lakható környezet kialakításával állítható meg. Az adatok alapján kiderül: a kilencvenes évek eleje óta oly mértékben visszaesett a fővárosban a lakásépítések aránya, hogy összességében „alulmúlta” az országos átlagot, és saját agglomerációját, aminek következményeként az előrejelzések szerint 2015-re már csak 1,7 millió körüli lesz Budapest lakossága.

A városfejlesztési koncepció terve szerint ezért az elkövetkező 15 évben az elvándorlás megakadályozására a régi, lerobbant, korszerűtlen lakásállomány (van olyan része a fővárosnak, ahol a komfort nélküli lakások aránya megközelíti a 70%-ot) helyére mintegy 75 ezer új lakást kell felépíteni, illetve az ipari zónák helyén közparkokat, sportpályákat kell kialakítani. A tervezet a lakásberuházások jövendő lehetséges színhelyeit is megemlíti, amelyek együttesen 260-280 hektárnyi területet tesznek ki. Ilyen például a Körvasút sor, a régi kőbányai sörgyárak és a Népliget környéke, a Soroksári Duna-ág, vagy a Csepel-sziget északkeleti oldala. Emellett közel 30 hektár nyerhető e célra a belső kerületek rossz állagú épülettömbjeinek a lebontásával, illetve a meglévő ún. foghíjtelkek lakáscélú hasznosításával.

A kevésbé tehetősek számára olyan nonprofit alapú bérlakások építését javasolja a tervezet, melyek lakbérei a profiton kívül fedezik a befektetési, fenntartási és üzemeltetési költségeket, kezelésüket pedig önkormányzati közhasznú társaságok látják el.