A használt lakások piacán az 1998-ban bekövetkezett árrobbanás hatását a négyzetméterárak 2000. május végéig–június elejéig tartó emelkedésében lehetett nyomon követni. A nyári hónapok pangó piaca után tavaly szeptembertől ugyan további árnövekedést prognosztizáltak a piacot elemző szakemberek, ennek mértéke azonban a korábbinál jóval visszafogottabb volt, egyes esetekben meg is állt. Hasonló stagnálás, illetve néhány ingatlanfajta (például a panelek) esetében bizonyos fokú visszaesés tapasztalható 2001. eltelt kilenc hónapjában is, amely egyrészt a fizetőképes kereslet jelentős beszűkülésével, másrészt az új lakásokhoz közelítő, még mindig magasra tartott árakkal, valamint az idei újabb –az új lakásépítést ösztönző – kormányzati intézkedésekkel magyarázható, ami egyre inkább az új lakások piaca felé fordította a vásárlók széles rétegét. A kereslet visszaesésével jelenleg a főváros és a környező települések egy részének használtlakás-piacát a túlkínálat jellemzi, és ez elmondható több, vidéki nagyvárosról is. Kivételt képeznek a befektetői szempontból jó helyen – például a belvárosok sétáló utcáiban és azok környékén – fekvő lakóingatlanok, valamint a fiatalok életkezdését segítő garzonok, melyek esetében általában az évek óta szűk kínálat továbbra is az értéküknél jóval magasabban tartja az árakat. Ez utóbbiak többsége legtöbbször nem is kerül be a forgalmazó cégekhez, mivel a „jobbak” az igencsak borsos áron (6,5-7,8 millió forint között) „kézen-közön” vevőre találnak. A lakáspiac használt szegmensében azonban több elemző cég – közte a GKI Gazdaságkutató Rt. – az elkövetkező hónapokban lassú keresletélénkülést prognosztizál, aminek eredményeként az év első felében tapasztalható lakásár-reálértékcsökkenés után átlag minimum 3%-os árnövekedés várható. Ugyanakkor a lakóingatlanok alapterületének emelkedésével a lakások (és ez az újakra is vonatkozik) fajlagosan olcsóbbak lesznek, ami a használt otthonok tekintetében, például egy 90 négyzetméter fölötti és egy 40 négyzetméter alatti lakás esetében 10% (az új építésűeknél pedig 7%) differenciát jelent. – állítják a GKI elemzői.

A panellakások fővárosi részpiacán – kerülettől függően – a jócskán „megugrott” négyzetméterárak mára többnyire visszaestek: például amíg egy évvel ezelőtt az egyik legnagyobb budai, a Kelenföldi lakótelepen egy 50 négyzetméteres, kétszobás házgyári lakásért 7, míg hasonlóért Őrmezőn már 7,2-7,5 millió forintot is elkértek, a jóval felkapottabb és keresettebb Gazdagréten pedig már 9-9,5 millió forint körül volt az ára, idén tulajdonosaik a gyér érdeklődés hatására 500-1,5 millió forintot is kénytelenek engedni az árból.

A III. kerület lakótelepeinek árai között a már korábban is jelentős árszintkülönbség továbbra is tapasztalható: a legalacsonyabb árat (115-125 ezer forint/négyzetmétert) változatlanul Békásmegyeren kérik, míg a Pók utcában a felújított, jó fekvésű lakások esetében átlag 170-180 ezer forinttal kell a vásárlóknak kalkulálniuk. A pesti oldalon a Kárpát utcai és a Vizafogó, valamint a zuglói Jerney lakótelepek számítanak favoritnak, ahol 156-170 ezer forintos kínálati négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók. Kőbányán, Újpalotán átlagban 100-110 ezer, Csepelen pedig már akár 85-95 ezer forintos négyzetméteráron is megszerezhető egy-egy panellakás.

A budapesti és a nagyobb vidéki városok frekventált (belvárosi, zöldövezeti), hagyományos építésű részein – ahol 2000. év tavaszáig egy-másfél év alatti 100-150, sőt némely esetben 200 százalékos áremelkedést is regisztráltak a forgalmazó cégek – többnyire szintén csendes a használtlakás-piac. Ez a korábbi jelentős áremelkedés elsősorban a külföldi befektetők által keresett budapesti V., VI., illetve I., II., XII. és XIII. kerületek nívós, polgári lakóingatlanjai esetében figyelhető meg, melynek tulajdonosai a lakásárboom lecsengésével sem akarnak engedni a magasra srófolt árból: többségük továbbra is kivár remélve, hogy a pangó tavaszi és nyári hónapok után a késő ősz talán mégis meghozza a vevőt.

A kínálati paletta sokszínű: számos lakást kínálnak például a bel-budai Fillér, Medve, Szabó Ilonka stb. utcai részeken; itt a jobb állapotú társasházi lakások kínálati négyzetméterára idén is 270-300 ezer körül mozog, míg a főváros XI. kerületének sasadi részén most is több, hetvenes években épült ikerház vár új gazdára, 36-45 millió forintért. Ez utóbbi kerület Bartók Béla úti környezetében átlag 180-200 ezer forint körül mozog a felújításra váró lakások négyzetméterára, a felújítottak tulajdonjogát azonban általában már csak 200 ezer forint felett lehet megszerezni. Buda máriaremetei, óbudai területein a hét-nyolc éve felhúzott házak 60-80 millió forint között, az egy-két éve épültek pedig efölött cserélnek gazdát, a Rózsadombon, a Szabadság-hegyen pedig a telkek magas értéke miatt 150 millió forint alatt még régi, öreg házhoz sem igen lehet hozzájutni.

Budapest változatlanul kedvelt területei közé tartoznak a belső (V., VI., VII. IX.) kerületek, amelyek kiemelt részeinek lakásai tavalyig szintén megközelítették, sőt néhány helyen (az V. és VI. kerületek belső magjában, illetve az Andrássy úton) elérték a 250-300 ezer forintos négyzetméterárat, azonban jelenleg itt is érdemes a vásárolni szándékozónak az eladói ár alá „menni”, különösen akkor, ha az ingatlant hónapok óta árulják. A VII. kerület árai ennél továbbra is jóval nagyobb szóródást mutatnak: amíg például a Liget közeli Rottenbiller, Damjanich utcák jobb minőségű lakásainak kínálati négyzetméterára megközelíti a 165-180 ezer forintot, a Garai utca környezetében jóval ez alatt sem találni rájuk vevőt.

A régebbi építésű családi házak kategóriájában a pesti oldal ingatlanjai 2000-re kisebb (20-35) százalékkal emelkedtek a budaiaknál, azonban például az évtizedek óta kedvelt XIV. és XVI. kerületek 10-15 esztendeje tető alá hozott, jó állagú családi otthonai esetében ennél jelentősebb árnövekedéssel, jelenleg 180-220 forint közötti kínálati négyzetméterárral kell jelenleg is a vásárlóknak számolniuk. Ennél lényegesebben alacsonyabbak a négyzetméterárak a XVII. kerületben, ahol a hasonló korúaké 140-170 ezer forint között van, míg Csepelen idén is 130-142 között szóródnak a négyzetméterárak. A főváros környéki települések közül továbbra is Budaörs, Szentendre, Göd, Budakeszi és Solymár a legdrágább, míg a vidéki nagyvárosok esetében Sopron, Szombathely vezeti a listát, de nem sokkal maradnak le a többi határszéli és egyetemi városok, Pécs, Győr, Szeged, Debrecen sem.