A hazai közigazgatás elektronizálása – ellentétben a fejlett európai régióval -- csigalassúsággal halad. Ennek legfőbb oka természetesen a pénzhiány. Átfogó, kormányzati program a teljes területre mindeddig nem született, és az egyes részterületek – mint például a földhivatalok számítógépesítése – is több év alatt, PHARE-támogatással valósul meg. Ez utóbbi fejlesztés lényege, hogy az elektronika elterjesztésével, korszerű programok bevezetésével, apró lépésekkel megváltozzon a korábbi évtizedben tapasztalt áldatlan helyzet: vagyis lényegesen gyorsabbá, naprakésszé így biztonságosabbá váljanak az ingatlanügyletek, rövidüljön le a korábban gyakran akár hónapokig eltartó ügyintézési idő, s nem utolsósorban az uniós elvárásokhoz közelítő, erős közhiteles rendszer alakuljon ki.

A szakemberek szerint a jelenlegi, az uniós elvárásoktól ma még távol eső helyzet kialakulásához hozzájárult a 90-es évtizedben – a kárpótlással, privatizációval, a bérházak társasházzá alakulásával -- beindult tulajdoni reform is, melynek során rövid idő alatt óriási mértékben megnőtt a magántulajdonok száma, amelyet a manuális ügyintézésre berendezkedett földhivatali rendszer egyszerűen nem tudott követni. Ez végül elodázhatatlanná tette a számítógépes fejlesztést, amelynek megvalósítására több milliárdot igénylő többlépcsős, országos kormányprogram is született.

A modernizáció első ütemében 1993-tól PHARE-támogatással folyamatosan sor került a 19 megyei, a fővárosi és a 117 körzeti földhivatal adatállományának elektromos feldolgozására. 1997-ben beindult a nemzeti kataszteri program is, amelynek alapja a digitális alaptérkép. Vagyis ez a „Takaros” nevet viselő program már komplexen együtt kezeli a szöveges és a geometriai (térképes, grafikás) adatbázisokat. Működése feltételeinek a kialakítása -- a már meglévő térképek felfrissítése, digitalizálása -- jelenleg is folyik (több éves a program) a helyszínelések és légi felvételek alapján, melyeket elkészültükkor folyamatosan visznek be a számítógépes integrált rendszerbe.
A „Takaros” programhoz kapcsolódik az ún. „Takarnet” program is, amely idén május közepén indult be, és jelenleg kéthónapos működése tapasztalatainak a feldolgozása folyik. Ezt követően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM) kapott információ szerint augusztus végén--szeptember elején beindulhat a rendszer. Vagyis ekkortól kapcsolódhat rá a felhasználói kör, elsősorban is a közintézmények. Első lépcsőben a társminisztériumok, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, majd az illetékhivatalok, nyomozati hatóságok, az APEH, végül pedig – a tervek szerint – a bírósági végrehajtók, közjegyzők, bankok, valamint a kamarai tagsággal rendelkező ügyvédek, önkormányzatok. A szolgáltatást az FVM-nél kell megrendelni, amelynek munkatársai kiküldik a kitöltendő formanyomtatványt, majd ennek alapján elbírálják, hogy megadják-e a csatlakozáshoz az engedélyt.

A rendszer működésének lényege és alapfeladata, hogy az országos földhivatali hálózatba bekapcsolt, integrált adatbázis segítségével bármely ingatlan adata az ország bármely pontjáról a szolgáltatást igénybe vevő számítógépén azonnal elérhető, így nem kell elutazni a helyszín szerint illetékes földhivatalhoz. A rendszer gyorsasága mellett – ha a földhivatali nyilvántartás naprakész, pontos lesz -- valóban alkalmas lesz a tulajdoni biztonság fokozására is, mivel a programokat kezelő ügyintézők csak a megfelelő jelszó segítségével tudnak belépni a rendszerbe.

Amennyiben egy szervezet, például pénzintézet rendszeresen igénybe akarja venni a rendszer nyújtotta szolgáltatást, szerződést kell kötnie a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, 50 ezer forint egyszeri csatlakozási díj befizetése mellett, majd az esetenként igénybe vett szolgáltatás mértékétől függően további összeget kell leróni. Ha például a szolgáltatást igénybe vevő mindössze betekinteni szeretne egy adott ingatlan adataiba, mindössze 375 forintért megteheti azt, míg az ingatlanadatok (helyrajzi szám, cím stb.) minden egyes „darabjának” 25 forint a díja, egy hiteles tulajdonilap-másolat pedig egyelőre 2000 forintba kerül.

Mindezen pozitív változások ellenére az új kormány igazságügy-minisztere a közelmúltban felvetette a földhivatali ingatlan-nyilvántartási rendszer visszatelepítésének lehetőségét a bíróságokhoz, melyek – miként régen is -- a földhivataloknál hatékonyabban, és főleg nagyobb biztonsággal tudnák működtetni. Ezzel kapcsolatban ugyan egyelőre megoszlanak a vélemények, a szakemberek többsége abban egyetért, hogy az ingatlan-nyilvántartásnak közhitelesnek, vagyis precízen naprakésznek, pontosnak kell lenni, s a földhivatalok – néhány kivételtől eltekintve – nem képesek kellő hatékonysággal ellátni ezt a munkát. Ugyanakkor jelenleg a bíróságok sincsenek felkészülve a feladat átvételére: ehhez ugyanis komoly előkészítő munka, korszerű technikai háttér és személyi állomány szükséges, ami jelentős tőkeinvesztíciót igényel.

Tulajdoni lap biztonsági papíron
Idén februártól a földhivatalok új, különleges címkével és vízjellel ellátott, hamisíthatatlan papíron adják ki a hiteles tulajdoni lap másolatokat. E változás természetesen nem érinti a lap tartalmát, illetve annak tartalmi jellemzőit. Így tehát a korábban a tulajdoni lap egyes részein használt tartalmi felépítés és szövegforma változatlan, de speciális papíron jelenik meg, és kiegészül egy ún. átpántoló, valamint egy biztonsági pecsétcímkével is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyfél által megrendelt tulajdoni lap másolatának oldalait összetűzik, majd az átpántoló címkével a tűzést leragasztják. Ezután a már ismert módon ráteszik a hivatal hagyományos pecsétjét, majd az ügyintéző aláírása után rákerül a biztonsági pecsétcímke is. Ezek a biztonsági elemek – melyek egyszerűen, vagyis szabad szemmel láthatók – segítik megállapítani a dokumentum hitelességét, valódiságát, amit ingatlan vásárlásakor (a rajta szerepl ő adatokkal, széljegyekkel együtt) mindenkinek ajánlatos ellenőrizni.