Nyugta- és számlaadás
Az adóhatóságok ellenőrei a társszervek (rendőrség, fogyasztóvédelem, vám- és pénzügyőrség, munkaügyi központ, ÁNTSZ, határőrség, önkormányzatok) munkatársaival az év első hat hónapjában közel 20 ezer helyszínen vizsgálták: eleget tesznek-e a (termékelőállító, vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végző) vállalkozások a nyugta- és számlaadási kötelezettségüknek. A vizsgálat ugyan minden megyére kiterjedt, a legtöbb ellenőrzést Csongrád és Pest megye, valamint az Észak-budapesti Igazgatóság munkatársai hajtották végre. A helyszíni vizsgálatok során több mint 9 ezer alkalommal állapítottak meg a revizorok hiányosságot, mulasztást, vagy az előírttól eltérő bizonylatolást, melyek kapcsán közel 422 millió forint bírságot szabtak ki, és nyugtaadás elmulasztása miatt 438 üzlet, telephely bezárására került sor. Mivel az ellenőrzések mostani tapasztalatai azt igazolták, hogy a hivatalos munkaidőn belül (8-16.30 között) nagyobb a vállalkozásoknál a bizonylati fegyelem, mint azon túl, az év hátralévő hónapjaiban az adóhatóságok növelik a kora reggeli, esti és éjszakai, valamint munkaszüneti napokbéli ellenőrzést. A vizsgálat összesített adatai szerint a mulasztást elkövetők aránya a kereskedelemben volt a legmagasabb (50,4%), ezt követte a vendéglátás (43,1%) és a szolgáltatás (42%), majd a termékgyártás (2,3%) területe. Az ellenőrzött vállalkozások 49%-a volt társas, melyből 45,3%-uknál találtak valamilyen mulasztást, míg 51% egyénileg vállalkozott, akik 47,7%-a nem, vagy nem megfelelően tett eleget a bizonylatadási kötelezettségnek. Az ellenőrzött szolgáltatók (miként a kereskedők, gyártók) között is a hagyományos és speciális vállalkozások (órás, cipész, ékszerész, fogorvos, kárpitos, patyolat, fodrász, kozmetikus stb.) szinte teljes skálája megtalálható.

Piacok, közterületek
Az adóhatóságok revizorai a társhatóságokkal együtt az év végéig betervezett 2000 piaci, közterületi árusítóhelyből eddig 1600-at ellenőriztek, melyek közül 1100 esetben észleltek kisebb-nagyobb szabálytalanságot. A kiszabott bírság összege meghaladja a 72 millió forintot, amely 72 ezer forintos átlagbírságnak felel meg. Mivel ezen a területen nagyobb a szabálytalanságok aránya, mint a nyugta- és számlaadásokra kötelezetteknél, az év hátralévő hónapjaiban megnő az ellenőrzések száma.

Foglalkoztatottak bejelentése
Az idei év első felében 610 cégnél ellenőrizték a hatóságok emberei az alkalmazottak foglalkoztatásának szabályszerűségét, melynek során – 2,3 millió forint mulasztási bírság kiszabása mellett – 200 esetben állapítottak meg szabálytalanságot. A vizsgálat nyomán 83 üzletet, műhelyt, telephelyet zártak le, 49-nél pedig a tevékenységet is beszüntették az illetékes igazgatóságok. Az ellenőrzések során (a cégek többsége közérdekű és alkalmazotti bejelentés, vagy társhatósági jelzés alapján került a revizorok látókörébe) a leggyakrabban előforduló szabálytalanságok: a gyes utáni felmondás, gyermekes anyák, illetve 40 éven felüli „idős” korú nők, férfiak foglalkoztatásának megtagadása, bejelentés nélküli foglalkoztatás, minimálbér feletti munkabér zsebből történő fizetésének kényszerű elfogadtatása az alkalmazottal. A legtöbb ilyen típusú vizsgálatot a Pest megyei és az Észak-budapesti Igazgatóság munkatársai végeztek, míg például Somogy megyében idén nem végeztek hasonló ellenőrzést.

Preventív ellenőrzés
A társas és egyéni vállalkozásokat érintő preventív ellenőrzés célja – a törzsadatok egyeztetése mellett – a fiktív vállalkozások kiszűrése. Ennek során elsősorban a kezdő (hat hónapnál nem régebben tevékenykedő), és alacsony tőkével rendelkező vállalkozók, vállalkozások kerülnek nagyító alá, akik a feltárt hiányosságok pótlásának, hibák kijavításának lehetősége mellett segítséget is kapnak a revizoroktól. A kisebb mulasztásokat általában az ellenőrök nem szankcionálják, azonban utólag vizsgálják a hiány pótlását, a hiba kijavítását. Az első félévben végzett közel 800 hasonló célú ellenőrzés során hozott 16 elmarasztaló határozat kapcsán összesen 50 ezer forint bírságot szabtak ki; ennek átlaga 3300 forint. Az ellenőrök által feltárt leggyakoribb hibák: a szigorú számadású nyomtatványok hiánya, hiányos vezetése, bejelentési kötelezettség (bankszámla, telephely, tevékenységi kör stb. változás) elmulasztása, elszámolható költségek köre.

Adómemória-ellenőrzés
A fővárosi, megyei adóhatóságok a pénztárgépek és taxaméterek (adó)memóriájának kiíratását általában a nyugtaadás ellenőrzéséhez kapcsolódóan, illetve az ellenőrzési osztályok felkérésére, adóvizsgálat előkészítése céljából végzik. Az idei évre tervbe vett 1200 vizsgálatból az esztendő első felében már több mint 1000-ret teljesítettek, melyek során 258 esetben találtak rendellenességet. Az eddig kiadott mulasztási bírság összege meghaladja a 4 millió forintot, átlaga 20 ezer forint körül van. A revizorok az ellenőrzés során vizsgálják még a gépnapló meglétét és adatainak egyezőségét a pénztárgépben található adatokkal, a napi zárások elvégzését, a kézi nyugtával bizonylatolt árbevétel bevitelét a gépbe, sztornó nyilvántartások meglétét.

Leltárellenőrzések
Az operatív főosztályok idén nagy hangsúlyt fektetnek a vállalkozásoknál lévő árukészletek beszerzési forrásainak feltárására és bizonylattal történő igazolására. Az év végéig előirányzott 2200 e tárgyú vizsgálatból eddig már több mint 1800-at elvégeztek, melyből közel 800 a beszámolási időszakban, az ún. fordulónapi készletellenőrzés keretében történt, amelyek többsége érintette a jövedéki termékek készletére eső jövedéki adó növekményének megállapítását és annak az áfa-bevallásokban történő szabályszerű elszámolását is. Ezen a területen néhány megyei igazgatóság idén új stratégiát alkalmaz: ennek lényege, hogy az ellenőrzésre kijelölt vállalkozások 2000-2001.-re vonatkozó iratanyagát „bizonylatmegőrzés, nyilvántartás-ellenőrzés” címen bekérik, majd nyilatkoztatják a vállalkozókat, hogy azokat teljes körűen átadták-e. Az átadást követő napon a telephelyeken egyidőben! a teljes árukészletre vonatkozóan leltárt vesznek fel a revizorok, így a bizonylatok utólagos beszerzésének lehetőségét kizárják. Bizonylat nélküli árubeszerzés miatt az első félévben egyébként 188 üzletet zártak be, 10 esetben pedig a tevékenység felfüggesztésére is sor került. Az eddig meghozott 325 elsőfokú határozat alapján 4,2 millió mulasztási bírság kiszabására került sor.

Egyéb központi és helyi akciók
Az említett, egész évben folyó vizsgálatokkal párhuzamosan az igazgatóságok munkatársai idén is számos egyéb, például jövedéki termékellenőrzést, kifizetőhelyek és munkáltatók adatszolgáltatására, könyvvezetési, nyilvántartási, bizonylat-megőrzési, és egyéb adatokra vonatkozó ellenőrzéseket, adatgyűjtéseket végeznek. A központi kijelölésű adatgyűjtések például a nagyobb volumenű földmunkákra (tereprendezés), és a nagyberuházásokon közreműködő, ahhoz kapcsolódó fő- és alvállalkozókra, kivitelezőkre, anyagszállítókra vonatkozólag indultak el és tartanak az elkövetkező hónapokban is. Az év végéig folyó ellenőrzések mellett több, néhány napos intenzív, országos szervezésű és helyi akcióra is sor kerül. Közülük kettő március végén, illetve június elején zajlott le Budapesten, valamint Pest, Nógrád és Komárom-Esztergom megye 60 településén. E két központi akcióban 13 megyei igazgatóság 150 munkatársa vett részt, akik a különböző vállalkozásoknál a nyugta- és számlaellenőrzés mellett a foglalkoztatás szabályszerűségét is vizsgálták. Ugyancsak hasonló háromnapos „gyorsellenőrzés” színterei voltak augusztus elején a Balaton menti megyék (Zala, Somogy, Veszprém) idegenforgalmilag frekventált településeinek kereskedelmi, vendéglátó helyei, illetve taxis és egyéb szolgáltatói. Ezek eredményeként ugyancsak jelentős összegű mulasztási bírság kiszabására, és számos üzlet hosszabb-rövidebb idejű bezárására is sor került.