Erzsébetvárosi példa
Ennek fő oka a pénzhiányban keresendő, hiszen már az első ütemben tervezett felújítások is több százmillió forint meglétét feltételezték az önkormányzattól. A kerületfejlesztés pénzügyi alapjainak megteremtésekor azért is nagy a jelentősége a helyi önrész biztosításának, mivel a program nem csak nyereségre irányul. Egy része non profit jellegű, ugyanakkor az önkormányzat saját ráfordításai teremtik meg azt a környezetet, amely vonzóvá teszi a területet a rehabilitációba „beszálló” vállalkozói tőke számára. Az önkormányzati jelenlét ugyanakkor garanciát jelent a magánbefektetők számára, hiszen így beláthatóbb, illetve kiszámíthatóbb az adott, megújítandó városrész fejlődésének iránya és üteme.
A ferencvárosi és a józsefvárosi (lásd még cikkeinket!) mintára épülő fejlesztési koncepció konkrét akcióprogramja három összehangolt fő tevékenységből áll: -- az önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújítása önkormányzati lebonyolításban (ennek során komfortos, korszerű lakásokat alakítanak ki); -- az infrastruktúra fejlesztése, a már meglévő zöldterületek, parkok megújítása, újak kialakítása; -- valamint az elavult, fel már nem újítható épületek bontásával nyert építési telkek vállalkozók részére történő értékesítése, melyeken a befektetők lakóépületeket, kereskedelemi, kulturális és egyéb szolgáltató létesítményeket valósítanak meg.
A teljes körű felújítás rá is fér a városrészre: a több mint százéves múltra visszatekintő kerület épületeinek jelentős hányada (közel kétharmada) ugyanis napjainkra meglehetősen elöregedett. Eltérő arculatú három része közül a Belső-Erzsébetváros épületállománya a legidősebb, így a legrosszabb állagú. Ezen a kerületrészen állami forrásból már a nyolcvanas évek végén felújítottak néhány épülettömböt (és többnek a rehabilitációs előtanulmányait is elkészítették az elmúlt években), ami akkor úttörő jelentőségű volt. Hatásának tulajdonítják a szakemberek, hogy a főváros e területén elsőként jelent meg a vállalkozói tőke. A mostani fejlesztési koncepcióban a városrész adottságainak megfelelően nagy hangsúlyt kapnak a helyi önkormányzati források, valamint a fővárosi támogatások, és csak ezt követően számítanak a vállalkozói tőke részvételére. A Madách sétány projekttel külön, részletesen is foglalkozik a program, mivel a főváros új általános terve, a fővárosi szabályozási keretterv az itt található tömböket, mint rehabilitációs akcióterületeket határolja le.

A Rózsák tere és környéke
A Középső-Erzsébetváros kijelölt rehabilitációs akcióterülete a Rózsák tere és a környezetében fekvő épülettömbök. Ebbe a részprogramba már a fejlesztési munkálatok megkezdésekor bevonják a vállalkozói tőkét. Itt számos üres telket kínált a kerület értékesítésre már az elmúlt években is, a jelentkező vásárlók közül továbbra is előnyben részesülnek azok a befektetők, akik lakásberuházásra vállalkoznak az érintett területeken.
A VII. kerület külső-erzsébetvárosi részén a múlt század végén épült a bérlakótömbök jelentős hányada, így az épületek zöme fiatalabb a Belső-Erzsébetvárosénál és jobb az állaguk is. Itt találhatók a kerület szociológiailag legmagasabb státusú – Városligeti fasor, Damjanich, Bethlen Gábor, Dembinszky és Rottenbiller – utcái, amelyek épülettömbjeinek felújításánál az önkormányzat csak kisebb szerepet vállal, a terület rekonstrukcióját jórészt vállalkozói tőkével szeretné megvalósítani.
A kerületben ugyan még csak a közeljövőben alakul meg a rehabilitációt szervező és lebonyolító társaság, azonban tíz önkormányzati épület esetében a tavaly kapott 242 millió forintos fővárosi támogatással (melynek egy része vissza nem térítendő), és a saját önrésszel, a városrész vagyonát kezelő ERVA Rt. irányításával már az elmúlt évben beindultak a rehabilitációs munkák. Ennek során a belső-erzsébetvárosi akcióterületi program első ütemében a Wesselényi és Klauzál utcák, valamint a Klauzál és Rózsák tere épülettömbjeinek, illetve közterületeinek a felújítása kezdődött el. A munkálatok érintik a házak alapszerkezetét is: a gépészeti és tetőszerkezeteket megerősítik, majd felújítják a homlokzatokat. A rossz állagú, alacsony komfortfokozatú lakóépületek pedig – több mint 180 lakással – lebontásra kerülnek.

Klauzál és Blaha Lujza tér
A komplex program kiemelt része a közterületek megújítása, amelynek legfőbb elemeként valósulhat meg a Klauzál utca forgalomcsillapítása és részleges kiszélesítése révén a Klauzál és Blaha Lujza tér között az úgynevezett Klauzál sétány, valamint a Wesselényi utcai kereszteződésben – az épületbontások révén – kialakítandó Wesselényi tér. (Ez utóbbi projektben az az osztrák befektető cég is közreműködik, amely megvásárolta meg a Klauzál és Nyár utcákban fekvő hét telket. Ezeken belső udvaros iroda- és lakóház, valamint 220 férőhelyes mélygarázs épül majd fel.) Az így kiépülő gyalogostengely csatlakozik majd a tervezett terézvárosi Brodway területéhez, illetve a kialakítandó Madách sétányhoz. A közterületi programban szerepel a Wesselényi tér díszburkolattal, parkosítással, szökőkúttal, közvilágítással történő ellátása, az Akácfa és Nyár utcák burkolat- és járdafelújítása, valamint a Wesselényi és Dohány utcák járdafelújítása, és a közterületek alatti közmű-, elektromos, távközlési hálózatok rekonstrukciója.
A felújítás szerves részét képezi az „új építési program”, vagyis a meglévő foghíjak és az épületbontások révén kialakult szabad területek beépítése. E program részét alkotja például a lebontott Continental szálló és a mellette lévő Hungária fürdő újjáépítése, illetve felújítása (melyekhez befektetőt keres az önkormányzat), valamint a Rózsák tere és környezete, és a Középső Erzsébetvárosi részek, ahol néhány helyen már javában folynak az új lakóház-beruházások. Az Erlak Kft. égisze alatt például a Dohány u. 104-106. alatti üres területen idén októberi átadással 30 lakásos, négyszint plusz tetőteres épülettömb munkálatait végzik, míg a Rottenbiller-Hutyra Ferenc utcák által határolt telken közel 80, fiataloknak szánt, 20-50 négyzetméter közötti alapterületű ún. Magház stúdiólakás készül el szintén idei átadással. A Dózsa György út 40. szám alatti területen pedig a Liget rezidencia Kft. adja át az év végén azt a földszint plusz hét emeletes lakótömböt, melyben 40 lakást alakítanak ki. Az új lakótömbök mindegyikében -- melyek otthonait piaci, a mostani kalkuláció szerint 220-240 ezer forint/négyzetméteráron értékesítik majd – teremgarázsok épülnek, melyek összesen több mint 150 gépkocsi elhelyezését biztosítják majd. A régi, lerobbant lakótömbök lebontása után a Rózsa utca 10-12., és 11. szám alatti területeken, várhatóan ősszel kezdődik el -- szintén az Erlak Kft. beruházásában -- újabb, közel 100 lakás kivitelezése: ezekbe a tervek szerint jövő szeptembernben költözhetnek be tulajdonosaik.

Pályázat állami forrásra
A vállalkozói lakások mellett a kerület szeretné alig 10 ezerre lecsökkent bérlakás-állományát is gyarapítani, ezért már készül a pályázat, melyet ősszel nyújtanak be a Gazdasági Minisztériumhoz állami forrásokra. Az igényelt támogatással a Százház utcában lévő önkormányzati üres telken 100-120 bérlakás épülhet fel 2001.végére-2002 tavaszára. Az intézményi program keretében a megszüntetett lakásóvodákat pótlandó, három új óvoda építéséről döntöttek: a peterdy utcai idén szeptemberre készül el, a rózsa utcai jövő év közepén, a dob utcai 200 férőhelyes létesítmény pedig várhatóan jövő év végén nyitja meg kapuit. A zöldterületi és parki fejlesztések közül idén valósult meg a Jósika utcai park, melyet összekapcsoltak a Szenes Hanna parkkal, a Huszár utcát pedig sétálóutcává alakították át. A további tervek között szerepel a Herzl Tivadar és a Lövölde tér fővárosi támogatással történő felújítása, a Kéthly Anna tér kiépítése, valamint a VI. kerülettel közösen a Király utca, illetve Erzsébet körút zöldterületeinek a bővítése.
Közben folytatódik a társasházak már megkezdett felújítása is, melyekhez a saját erő mellett szintén fővárosi támogatásra pályáztak. A Gozsdu-udvarban előreláthatólag szeptemberig tart a lakók kihelyezése, a bontandó épületek helyén új, nívós lakásokkal kialakított lakótömb és szórakoztató központ épül majd.