Egy robot is indul a Tokió melletti város, Tama polgármesteri székéért – írja az Express. A beszélgetésre is beprogramozott gépet egy volt Google-fejlesztő és a SoftBank egyik vezetője készítette, és a kampányt is ők finanszírozzák.

Sikeres volt a bojkott az önműködő, gyilkoló robotokat tervező intézet ellen, akik a napokban visszaléptek a katonai célú fejlesztésektől. A robotikai kutatóintézet a több mint száz országban betiltott kazettás bombákat gyártó katonai céggel kötött volna szerződést.

Próbálj meg elképzelni egy olyan munkát, amit még el sem tudsz képzelni – nagyjából ennyire nehéz feladat megjósolni azt, pontosan milyen új munkaköröket hozhat létre a technológiai fejlődés. Az alapján viszont, hogy hol tart napjainkban az automatizáció, és milyen területek fejlődnek a leginkább, mégis megtippelhető, milyen jellegű új állások jelenhetnek meg a közeli jövőben.

A közösségimédia-felületeket egyre nagyobb számban árasztják el a robotok, azaz automatizált fiókok. Ezek a programok általában valós felhasználókat utánoznak, céljuk pedig gyakran politikai: sokak szerint például a Twitteren és más oldalakon az orosz szolgálatok botjai is kampányoltak a Brexit mellett, vagy promotálják, esetleg rágalmazzák az Egyesült Államok elnökválasztásának résztvevőit.

Az ügyfélszolgálatokat is érinti a mesterséges intelligencia terjedése, 2019-re komoly bevételkiesésre számíthatnak azok a cégek, amelyek nem használnak digitális ügyfélszolgálatot, chatbotokat, automatizált hívásokat.

Sokan láttak már működő robotot, az élet egyre több területén bevethetők, számtalan emberi funkciót „elsajátítottak”, sokféle feladatot lehet már rájuk bízni. Még mindig sajátos, nagy gond azonban, hogy ezek az oly okos gépek munka közben nem elég finoman viselkednek. Könnyen összetörnek dobozokat, munkadarabokat. Elejtik a tárgyakat, vagy észre sem veszik, ha nem sikerült felvenniük. Az OptoForce cég találmánya, a tapintásérzékelő szenzor ezekre a problémákra tud igazán jó választ adni és az ipar sok területén alkalmazható.

Túl homályos fogalomnak tűnik a mesterséges intelligencia (AI)? Elmagyarázzuk, hogyan fejlődött az elmúlt években, és mit várhatunk tőle, hogyan hatja majd át egyre inkább mindennapi életünket. A virtuális asszisztensek, az önvezető autók, a CRM-ben, vagyis az ügyfélkezelésben használt csetbotok, a kórházi robotápolók mind az AI alkalmazásának új távlatait jelzik.

A neves vállalkozó jóslatokba bocsátkozik a technológiai fejlődésünkről, ugyanakkor ő maga is jövőformáló. Tesz azért, hogy bizonyos technológiai áttörések és projektek átalakítsák a világunkat. Musk szerint a világ.

Fenyeget a veszély, hogy az automatizálással halálra unjuk magunkat... Bár a foglalkozások 5 százalékát lehet csak automatizálni, a legtöbb munka 30 százalékát el tudják végezni gépek. Kevesebb lesz tehát az emberi munka – de egyáltalán nem biztos, hogy mindig és mindenkinek jó lesz.

Jól ismertek a furcsa rajzú  betű-szám kombinációk, amelyeket be kell írnunk, hogy bizonyos internet-portálokra bejuthassunk. Céljuk, hogy megállapítható legyen: ember, vagy robot akar belépni. Ám van már szoftver, amely ezt ki tudja cselezni.

Lehet-e barátunk (barátnőnk) egy robot – és mi kell ahhoz, hogy a nem is távoli jövőben olyan közel kerüljünk egy ember gyártotta géphez, hogy az emberi érzelmeket váltson ki belőlünk?

Játszani jöttünk, nem győzni – gondolták a Fazekas Mihály Gimnázium robotépítői, amikor több mint 150 ország 162 csapata között elindultak a Washingtonban rendezett nemzetközi megmérettetésen. A játékból végül fölényes győzelem és óriási siker lett. A First Global Challenge témája idén a tiszta víz volt, ennek megmentéséhez kellett robotot építeni, programozni, működtetni.

A kaliforniai Szilícium-völgyben az „Aloft Cupertino” hotelben egyszer csak elénk áll a robot, amelyet A.L.O.-nak hívnak. Nem valamelyik hollywoodi scifi-ből szabadult, hanem a szálloda alkalmazottja, a 91 cm magas, 45 kiló súlyú készülék. Feladatai sokrétűek: a szálló vendégének rendelésére sok mindent tud a szobákba kézbesíteni, legalábbis mindent, ami „csomagtartójába” belefér, édességet, ropit, papír zsebkendőt, fogkrémet, italokat vagy éppen újságokat.

Ez a második alkalom, hogy az Apple zöld kötvényt bocsát ki környezetkímélő átalakítások finanszírozására. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi ilyen kötvényt adtak ki a vállalatok világszerte, ami duplája a 2015-ös összegnek. A kormányok is rákaptak erre a megoldásra.

Világszerte egyre több munkakörben és szektorban erősödik a veszélye, hogy robotok veszik át az ember szerepét. Ellenállnak-e az üzleti szektor hatékonyságnövelő praktikáinak a kormányok? Vagy az önkormányzatok? San Franciscoé igen. Pontosabban meg akarja adóztatni a robotok munkaadóit.

Az, hogy fogalmunk sincs róla, mit hoz a jövő, nem jelenti azt, hogy nem kell készülnünk rá. Kreativitás és nyitottság nélkül biztos, hogy el leszünk veszve, de a legjobb tanács az, ami a kultikus Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben olvasható: Ne ess pánikba!

A mesterséges intelligenciát és az emberi interakciót ötvöző új kommunikációs megoldást, úgynevezett chatbotot is bevetnek már a legjobb – vagy bármilyen – munkaerő megtalálására. A robot remekül elbeszélget a jelöltekkel.

A dolgozói feladatot elvégzésére automatizált rendszereket vagy mesterséges intelligenciát használni készülő cégek 80 százaléka azt állítja, hogy nem bocsátanának el nagyszámú alkalmazottat – derült ki egy felmérésből.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket.

Naponta érkeznek a hírek arról, hogy a robotok mennyi munkát tudnak átvállalni az emberektől. Olyan helyen van velük gond, amire nem is gondoltunk volna: a józan ítélőképesség hiányzik.

Jön az automatizáció, tíz-húsz éven belül az emberiség nagy része felesleges lesz a munkaerőpiacon. Ezért is fontos az alanyi jogon adható, univerzális alapjövedelem gondolata. A Szilícium-völgy egyik legnagyobb kockázatitőke-alapja, a Y Combinator ennek hatását kutatja januártól: 100 kaliforniai család a kísérleti nyúl. Úgy kapnak majd pénzt, hogy nem kell érte megdolgozniuk.

Rövid időn belül extrém növekedés várható az értékesített robotok piacán, amely a high-tech fejlesztéseket mindennapivá teszi. Az ehhez kapcsolódó legfontosabb robotipari trendeket vizsgálta az International Federation of Robotics (IFR) legutóbbi jelentése. Úgy látszik, azért az emberekre is szükség lesz.

Fejlődik a mesterséges intelligencia, javulnak az algoritmusok, ügyesednek a robotkarok, sőt a robotlábak is. És mi lesz a szorgos emberi agyakkal és kezekkel? Az Y generáció számíthat arra, hogy gépek végzik a munkáját, a Z generáció megélhetése pedig még inkább ki lesz téve a negyedik ipari forradalom vívmányainak. Az unióban felmerült: a robotok után is fizessenek társadalombiztosítási járulékot a munkáltatók.

A technológiai fejlődés legújabb fejleményeit és jövőbeli trendjeit ismertették szakértők a Piac & Profit 2016-os K+F + Innováció konferenciáján. Merre halad a robotizáció, a biotechnológia, a bankolás, az infotech és az elektronika?

Olcsóbb termelést és így alacsonyabb árakat hoznak a robotok. Ugyanakkor viszont elveszik az emberek munkáját. Miből vásárolunk majd? És ki fizeti majd be az adókat, ha ne mi dolgozunk?

Dubaiban robotokra cserélnék az emberi életmentőket a tervek szerint a szabadstrandokon. A robotok gyorsabbak, és jobban bírják az időjárást, mint az emberi életmentők. A Baywatch is csak a múlt emléke lesz?

Külsejében és tartalmában is új a Piac & Profit magazin! Trendek, elemzések, továbbra is objektíven és politikamentesen. A friss lapszámban többek között agrártrendeket vettünk górcső alá, elemeztük a kisvállalatok növekedésének korlátait, foglalkoztunk a nyugdíj és öngondoskodás kérdésével a TTIP-vel és a robotok munkaerőpiaci megjelenésével is sok már érdekes és hasznos téma mellett.

Szürreális lények és robotok között szürcsölnek teát a vendégek a Nagaszakiban található Henn na Hotelben, amely a világ első olyan szállodája, ahol szinte mindent robotok végeznek.

Sokunk jövőbeli lehetőségként gondol a mesterséges intelligenciára, holott vívmányait már évek óta használjuk, és azok egyre inkább hatással lesznek életünkre. A mesterséges intelligencia áll például a Volkswagen emissziós botránya hátterében.

Nagy biznisz az infokommunikációs készülékek begyűjtése és alapanyagaik újrahasznosítása. Főleg hogy a hi-tech szektor szereplői mindig új modellek vásárlására bírják rá a vásárlót - és ezzel az előző típusok eldobására. Az Apple évente 40 millió dollár értékű fémre tesz szert újrahasznosítással.

Az alanyi jogon minden polgárnak járó alapjövedelem ötlete nem új, de van rá esély, hogy hamarosan gyakorlatban is kipróbálható. Már nem csak baloldali gondolkodók, de üzleti cápák is úgy látják, ez a megoldás, ha az emberek munkáját elveszik a robotok.

Még sehol nem tartunk az okoseszközök fejlődésében az Ericsson friss, 2020-as trendeket feltérképező felmérése szerint. Növekvő és átalakuló hálózatok, robotok és megosztás a gondolatok és a tárgyak szintjén egyaránt. Ez jön pár év múlva.

Idős betegeknek segít a mozgásban a Riken kutatóintézet Riba (Robot for Interactive Body Assistance) nevű robotja. A hatalmas plüssmacihoz hasonlító robot hetven - nyolcvan kilós pácienseket képes felemelni, és a karjaiban a tolószéktől elvinni az ágyig.

Egy svájci laborban olyan robotkísérletet folytattak, melynek a végére a gépek megpróbálták becsapni egymást. A kísérletben 1000 robot vett részt és 500 generáció kellett a felismeréshez, hogy így egyszerűbb.

A patkányokhoz hasonlóan érzékeli a környezetét a bristoli és a sheffieldi egyetem kutatói által kifejlesztett robot, mellyel égő épületekben ragadt embereket keresnének meg.

Az élmezőnyben végzett egy nemzetközi robotversenyen egy magyar tervező Figaro nevű modellje. A hatkarú gép rajzol, táncol, zongorázik és bármilyen ábrát belenyír a fűbe. 

Egy nap a tudósok helyére léphetnek a számítógépek. Elkészült a világ első olyan robotja, ami képes emberi segítség nélkül tudományos felfedezésekre jutni.