Robotizáció: újrahasznosítható gépsorok
Az első ipari robotot 1973-ban állították üzembe, mostanra viszont egyre több szó esik arról, hogy bizonyos iparágakban jelentős mértékben kiválthatják az emberi munkaerőt. Pontosabbak, gyorsabbak, és nem utolsó sorban olcsóbban dolgoznak. (Több millió munkahely szűnhet meg.)
Alacsony bérköltségeknél még nehéz volt kimutatni a robotkarok okozta megtakarításokat, de ma már folyamatosan nőnek Magyarországon a bérek (jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum is, kérdés, hogy fizetik ki a cégek), a gyártók pedig robotizációval ellensúlyozhatják ezeket az anyagi terheket - villantotta fel technológia egyik versenyelőnyét Lőrincz Gergely, a Robot-X Hungary Kft. vezetője a Piac & Profit K+F Innováció konferenciáján.
Az új generációs robot-gépsoroknál már fontos szempont az újrahasznosíthatóság, ami fontos változást jelent. Eddig a "célgépek" domináltak, amelyeket egy bizonyos termék elkészítésére terveztek meg, az új gépsorok viszont 70-80%-ban átállíthatók új termékre - mondta a szakértő. A jövő a kamerás rendszerekkel bíró, szenzoros, emberek és járművek mozgását érzékelni képes robotokban van. Ezek már kétkarúak és imitálják az emberi kéz mozgását, önjáróak és tanulásra is képesek. A szakértő szerint a következő 10-15 évben mindennapi életünknek is részévé válnak a robotkarok. Aki nem szerette a Terminátort, annak ez sem lesz kedvére, de előbb-utóbb be fog következni - mondta Lőrincz Gergely.
Biotechnológia: főleg gyógyászati alkalmazás
A lakosságnak homályos fogalmai vannak a biotechnológiáról, javarészt csak negatív dolgokat értenek ezalatt, a többségnek a klónozás, génmódosítás, mesterséges "frankenfood" jut eszébe. Pedig ide tartozik a bioüzemanyag, a veszélyes hulladékok feldolgozása, a szennyvíztisztítás, a gyógyszerfejlesztés, melyek eredményeit "pozitívan lehetne kommunikálni, de ezek nem jelennek meg a médiában" - mondta a konferencián Ürge László, a a DBH Group igazgatósági tagja, az EuropeBio Emerging Enterprise Board tagja.
Nemzetközi szinten a biotechnológia kétharmadát az orvosi célú felhasználás teszi ki (Magyarországon ez 50%). Nagy távlatokat rejt a "humán őssejtvonalak, géneditált vonalak fejlesztése", a szövetek előállítása 3D-s printeléssel, valamint az emberi agy modellezése gépen, illetve a tudat képességeivel felérő intelligencia nyújtása chipen. A génelemzés olyan mennyiségű adatot termel, hogy ezen adattömegek intelligens elemzésére már csak nagy teljesítményű gépek képesek, ezért a biotechnológia a Big Data képességeire is nagyban támaszkodik.
Nincsenek pontos ismereteink arról, mennyi elektronikai vállalkozás létezik Magyarországon. Ha a bejegyzett TEÁOR-főtevékenységet vesszük alapul, 2200 cég kerül a mezőnybe a GKI szerint, ha viszont az Opten adatbázisra hallgatunk, azt hihetjük számuk eléri a 7500-at. (Ezek közül nyilván sok egyszemélyes cég, vagy alvó bt., minimális vagy zéró árbevétellel.)
Az elektronikát afféle mostohagyerekként kezelik, az autóipar viszi el a publicitást, ezt tartja mindenki a magyar gazdaság erősségének, holott az elektronikai cégek adják a hazai GDP 5,34 %-át, míg az autóipar 3,96 %-ot, s ezzel kevesen vannak tisztában, mondta Dr. Kazi Károly, az Üzleti Etikai Díját elnyert BHE Bonn Hungary ügyvezető igazgatója. Persze az is igaz, hogy nehéz meghúzni a vonalat, hogy mennyi egy járműben a kocsi és mennyi az elektronika, hiszen ma már mindent processzor működtet. De "nem biztos, hogy tranzisztorokkal fogják megoldani a jövő komputerizációját". E téren még várhatók teljesen újszerű megoldások.
Dr. Kazi Károly a drónok fejlődésében is nagy lehetőségeket lát. Szerinte nagyon is lehetséges, hogy a jövő személyszállítása úgy fog kinézni, hogy beülünk a lakhelyünkön egy drónba, begépeljük a címet, ahova elszeretnénk jutni, s a drón elrepít oda minket. A drónok úgyis több szinten fognak közlekedni (akár az országutak felett, akár az úthálózattól függetlenül), s a valós idejű logisztikai okosrendszer hangolja össze a mozgásukat, akárcsak ma a repülőgépek közlekedését. A technológia már adott, nem kell semmit újonnan feltalálni hozzá.
Bankolás: észre sem vesszük, hogy fizetünk
Az államok és a bankok telenyomták a világot pénzzel. Nagy a likviditás. Alacsony a kamatkörnyezet. Mi hiányzik? Az innováció. Amihez piac és felhasználóbarát támogatási rendszer is kell - mondta Aladics Sándor, az OTP Business igazgatója. Aki szerint a jó hír az, hogy visszatért a hosszú távú hitelezés. 3-150 millió hitelek hívhatók le 180 hónapos, azaz 15 éves futamidővel.
A startupoknak, melyek léte egy-egy innovatív ötlettől függ, azonban nehéz hitelhez jutniuk. Aladics szerint a faktorálás lehet a megoldás: ha valaki teljesített egy munkát, s van róla papírja, hogy a megrendelő tartozik neki, ezt a kötelezettséget egy banknál már kölcsönné lehet változtatni.Véleménye szerint egyenesen a faktorálás a legegyszerűbb forráshoz jutási forma.
A céges finanszírozás mellett a személyes pénzügyekben is nagy a változás. Ügyeink nagy részét ma már a neten intézzük, ezért érthető, hogy a közösségi szolgáltatók is elkezdenek bankolni (AliPay, Twitter, Kickstarter, Facebook). Stílszerűen szólva előbb-utóbb odajutunk, hogy "a hölgyek jegygyűrűjében lesz a pénz", fogalmazott Aladics Sándor. Nem olyan elképzelhetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy a hordható okos eszközök egyre több funkciót képesek ellátni. Aladics vicce tulajdonképpen azt érzékeltette, hogy a "bank olyan környezetet alakít ki, amelyben nem vesszük észre, hogy fizetünk". (A PayPal kelet-európai értékesítési vezetője is ezt ecsetelte korábban a Piac & Profitnak.) Annál is inkább, mert a szakértő szerint hamarosan az is megtörténhet, hogy a Big Data segítségével "beazonosítson és leminősítsen" egy pénzintézet a bankszámla megnyitásakor, anélkül, hogy egyszer is betettük volna a lábunkat a bankfiókba - vagyis teljesen elfelejthetjük a ma még kötelező személyes azonosítást.
Infotec: jön a demokrácia?
A 90-es években még két külön dolog volt a távközlés és az informatika, de az ezredfordulóra eggyé váltak a mindent átalakító digitalizáció jegyében. A dolgok internete új kutatási területeket nyit meg, lehetővé teszi az egymástól távoli felek együttműködését, akár sok szereplő aktív hozzájárulását is (crowdsourcing), valamint a hagyományos termékek "okosítását" - mondta Frischmann Gábor, a Vialto Consulting vezető tanácsadója.
A trend itt is az öntanuló rendszerek érvényesülése, melyek az üzleti folyamatoknak már valós idejű, tényalapú menedzsmentjét lesznek képesek végezni. A vállalkozásoknak mindez olyan előnyökben csapódik le, mint a növekvő piacméret (a felhő nem ismer piaci határokat), a dolgok internete miatti többszöröződés, a kihatások mennyiségi megugrása. Eközben csökkennek a belépési korlátok. Alacsonyabbak az indulóköltségek, kivitelezhető a mikro-gyártás kis darabszámban, személyre szabással, akár tömegfinanszírozással is
