Az Ecole Polytechnique Fédérale of Lausanne Intelligens Rendszerek Laboratóriumában futtatott kísérletben a robotokat úgy tervezték meg, hogy együttes erővel kutassanak fel erőforrásokat, és kerüljék el a mérgező területeket. A gépek megtanulták, hogy felhalmozhatják az erőforrásokat, ha hazudnak egymásnak.
A kísérletben 1000 robot vett részt, melyeket 10 csoportra osztottak szét. Minden robot rendelkezett egy szenzorral és egy kék fényforrással, valamint a saját 264 bites bináris "génkészletével", ami meghatározta, hogy hogyan reagáljon a különböző ingerekre. Az első generációt úgy állították össze, hogy bekapcsolják a lámpájukat, ha jó erőforrást találnak, segítve a többi robotot annak felfedezésében. A robotok jó pontokat kaptak, ha találtak erőforrást, és negatív pontokat, ha túl sok időt töltöttek "mérgező" erőforrás körül. A 200 legjobb eredményt elérő robot "génkészletét" utána véletlenszerűen "pároztatták", azaz összekeverték, és véletlenszerű megváltoztatták őket, majd ezekből állították össze az új generációt. 9 nemzedékkel később már nagyon ügyesen megtalálták a keresett erőforrásokat, és jól kommunikáltak egymással.
Ugyanakkor erőforrásból csak korlátozott mennyiség állt a rendelkezésre, és az aki eredetileg megtalálta, a nagy tömegben kiszorulhatott a "zsákmány" közeléből. 500 generáció múlva a robotok 60 százaléka kifejlesztette azt a képességet, hogy ne kapcsolják fel a lámpájukat, ha találtak erőforrást, ami pont az ellenkezője az eredeti utasításuknak, írta meg a Popular Science.
