Helló, robotkolléga!

Fejlődik a mesterséges intelligencia, javulnak az algoritmusok, ügyesednek a robotkarok, sőt a robotlábak is. És mi lesz a szorgos emberi agyakkal és kezekkel? Az Y generáció számíthat arra, hogy gépek végzik a munkáját, a Z generáció megélhetése pedig még inkább ki lesz téve a negyedik ipari forradalom vívmányainak. Az unióban felmerült: a robotok után is fizessenek társadalombiztosítási járulékot a munkáltatók.

Az előző évtizedben az outsourcing, a kiszervezés volt a munkavállalók nagy mumusa, maholnap az automatizálás. Az autóiparban, illetve más szektorok összeszerelő üzemeiben is évek óta dolgoznak robotkarok. A német autóiparban 1149, a japánoknál 1414, az amerikai autógyáraknál 1141 robot jut ma 10 ezer munkavállalóra a worldrobotics.org adatai szerint.

Feleslegessé váló emberi input

Amikor Donald Trump azzal az ígérettel dobálózott kampányában, hogy ha megválasztják, rákényszeríti az Apple-t, hogy hozza vissza Ázsiából a gyártást, a szaksajtó rögtön visszavágott: még ha így lesz is, robotok fogják összeszerelni a telefonokat, vagyis a foglalkoztatottságon ez nem javít. Mintahogyan az Adidasnál sem – amely állítólag visszahozza termelése egy részét Ázsiából –, mert az európai gyárában a 74 ezer négyzetméteren mindössze160 ember fog dolgozni, amúgy teljesen robotizált lesz. És ezzel már az olcsó ázsiai munkaerő sem tud konkurálni. A költözés másik oka a személyre szabás: a boltokban is összeraknak majd cipőket a vásárlók óhajai szerint.

Kép:Fotolia

A dolgok internetének összekapcsolt és egymással kommunikáló gépentitásai – háztartási eszközök, autók, gyártósorok okos szenzorai, valós idejű nyilvántartású árukészletek, GPS-vezérelt agrárberendezések – szintén feleslegessé teszik az emberi inputot. Veszélyt jelentenek az emberi munkaerő-szükségletre a drónok is. A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint ezek akár 129 milliárd dollár értékű foglalkoztatottat válthatnak ki a mezőgazdaságban, a szállítmányozásban és az őrző-védő szolgáltatóknál.

Cipel, szállít, de az ügyfélszolgálatot is átveszi

Japánban a Bank of Tokyo-Mitsubishi fiókjainak előterében a Nao szérianévre hallgató humanoid robot fogadja a betérő ügyfeleket, és ad eligazítást. A Softbanknál az arcelemző robot a kávégéphez invitálja azt a klienst, akinek arckifejezéséből idegességet olvas ki.

Japánban olyan szálloda is van már, ahol szinte mindent robotok végeznek.

A Lowe’s amerikai áruházlánc több nyelven beszélő robotot fejleszt, amely útba igazítaná a vevőket. A rivális Best Buy kioszkjaiban már Chloe hozza elő a vevők által kért portékákat. A Targetnél Tally szorgoskodik. „Ő” a készletet számolja, vásárlókkal nem diskurál.

Az Amazon 30 ezer robotot használ 13 raktárközpontjában (a Citibank becslése).

A Locus Robotics olyan cégek logisztikáját robotizálja, mint a Zara és a Bonobos férfiruhamárka.

A Skype társalapítói által létrehozott Starship nevű cég kis lépegető robotja 9 kilót tud cipelni, s a járda széle sem akadály számára.

A Domino’s Pizza olyan robotot tesztel, amely képes melegen tartani az ételt és az italt, míg házhoz szállítja.

De a robotok a befektetési tanácsadók és a marketingesek munkáját is átvehetik.

Humanoid robotok

Az ember formájú robotok újabb szintre emelik a robotizációt. Egy sor munkát képesek ellátni. Nemcsak útba igazítják az ügyfelet kvázirecepciósként, de jobban tudnak sebet összevarrni, mint a remegésre hajlamos orvoskezek, vagy betegápolást végezni, s nagyobb teherbírású raktárosok, mint a hús-vér ember. Lehet, a jövőben ember–robot sportmérkőzéseket is rendeznek. Topio, az emberszabású koponyával rendelkező robot például pingpongozik. Arra tervezték, hogy ember ellen játsszon. 2015 októberében a tokiói Nemzetközi Robot Kiállításon (IRE) mutatkozott be, miként az állami tulajdonú japán cég, a Nedo robotja, a HRP–2 Kai vagy a Michael Jackson után Jaxonnak nevezett robot is. Utóbbiak természeti katasztrófáknál végeznek terepmunkát: azonosítják a tárgyakat, és elmozdítják azokat, ha akadályozzák a haladásukat. A Kokoro Company robotleányát elnézve nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan robotápolók, robotrendőrök, robottáncosok és robotartisták is elözönlik világunkat, sőt a mai erotikus játékszereket is felváltják a szexuális ingerlésre képes robotszeretők, amelyek megszólalásig – pontosabban megmozdulásig – hasonlítanak az emberre. A Kokoro-lány „arcbőrén” még piros pír is látszik.

A techszakirodalom precíz tanulmányokban elemzi a legújabb lökési és egyensúlykísérleteket: hogyan képesek a lépegető robotok lábon maradni, visszanyerni egyensúlyukat. Mindeközben a lehetőségek félelmekkel töltik el a kormányokat: az elidegenedés és a tovább éleződő vagyoni egyenlőtlenség rémképét veti fel a szép új robotvilág.

Új civilizáció jön

A NASA-nál és a Lockheed Martin hadiipari óriásnál éveken át a mesterséges intelligencia kutatásában dolgozó dr. Robin Hanson jóslata szerint a komputerek ezerszer gyorsabbak lesznek az embereknél, tehát lényegesen költséghatékonyabban fognak dolgozni, így a munkakörök nagy részében anyagilag nem éri majd meg embereket foglalkoztatni.

Mi lesz hát az emberekkel? Garantált alapbérből fognak élni, amit az elmúlt években több helyen pedzegetnek? Svájcban a népszavazás elutasította, Finnországban elindul kísérleti jelleggel, de csak a lakosság bizonyos szegmensében. Hanson szerint a modell csakis globálisan működhet. Szerinte új civilizáció fog létrejönni, s csak azoknak lesz biztos a megélhetése, akik rendelkeznek befektetésekkel. A gazdag emberek merő nosztalgiából fognak foglalkoztatni pincéreket, sofőröket és más alkalmazottakat. A cégeket azonban nem jellemzi majd ilyen szentimentalizmus. A döntéshozatal javarészben algoritmus alapú lesz. A davosi Világgazdasági Fórum (WEF) felmérése szerint az emberek meggyőződése, hogy 2026-ra a mesterséges intelligencia helyet fog kapni a legfelsőbb szintű vállalati döntésekben is.

Ha a robotok dolgoznak, ki fizeti a vásárlást?
Van, aki szerint a gazdaság digitális átalakulása “hatalmas esély”, mert növeli az emberi munkaerő termelékenységét. Senki sem akarhatja komolyan, hogy 50 vagy 100 év múlva is olyan állások legyenek, amelyekben egy gyártási folyamat egyetlen egy szakaszát kell folyton elvégezni. A kérdés ugyanakkor az, hogy miből fogják az emberek megvenni a szolgáltatásokat, ha elvész a munkahelyük.
Tb-köteles „elektronikus személy”

Az Európai Parlament (EP) május 31-én javaslatot tett arra, hogy az EU-ban legyen tb-köteles az „autonóm robotok” foglalkoztatása. „Elektronikus személyeknek” minősülnének, kötelezettségeik és jogaik lennének, munkáltatójuk pedig társadalombiztosítási járulékot fizetne az alkalmazásuk után, bár nem az egészségügyben kötnének ki, ha meghibásodnak. A fejlett országok rohamosan öregedő lakosságának nyugellátásához járulnának így hozzá.

Elemzők szerint közel sem biztos, hogy a különféle politikai szekértáborok között támogatásra lel-e a javaslat. És mivel az EP kötelező erejű törvényt nem hozhat, a tagországok megtehetik, hogy nem ültetik át a javaslatot jogrendjükbe.

2010 és 2015 között a német autóiparban 13 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a robotok száma 17 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a német ipari cégeket tömörítő VDMA túl bonyolultnak és korainak tartja a tervezetet. Szerintük a növekvő robotsűrűség – 10 ezer munkavállalóra jutó robotok száma – nem fog tömeges munkanélküliséghez vezetni.

Véleményvezér

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat 

Példátlan állami terrorcselekmény volt.
Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért

Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért 

Régen a lángos egy olcsó népi eledel volt, ma már egy másik kategória, ahogy sok egyéb élelmiszer is.
Varga Judit, Magyar Péter exneje jó párt választott a régi helyébe

Varga Judit, Magyar Péter exneje jó párt választott a régi helyébe 

Egy különleges közbeszerzés furcsaságai.
Hadházy Ákos újabb gyöngyszemet talált a piliscsabai erdőben

Hadházy Ákos újabb gyöngyszemet talált a piliscsabai erdőben  

2,2 milliárd forintból, EU-s támogatással épül egy tűzoltólaktanya. 
Ilyet még nem látott, újabb luxus bölcsődét talált Hadházy Ákos

Ilyet még nem látott, újabb luxus bölcsődét talált Hadházy Ákos  

i bölcsőde EU-s támogatással, 220 millióból épült Ürömön, leginkább egy villára hasonlít. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo