Az uniós parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a képviselők arra figyelmeztettek, hogy a robotok egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan modern eszközök fejlesztése során, mint az önvezető autók, repülőgépek, drónok (amik megreformálhatják például a csomagszállítást), az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató robotok, vagy a szórakoztató iparhoz tartozó robotok, például játékok.
A képviselők felvetették, hogy az egymással is kommunikálni tudó, adatok gyűjtésére és feldolgozására, valamint önálló tanulásra képes gépek jogi státuszt, egyfajta „jogi személyiséget” kapjanak. Javaslatuk szerint a robotikában rejlő gazdasági potenciál kiaknázásáért, valamint a szabványok és a biztonsági előírások rögzítése miatt közös európai alapelvek és jogi és ipari keretrendszer kialakítására van szükség azoknak a robotoknak a szabályozására, amelyek jelenleg elérhetőek vagy a következő 10–15 évben piacra kerülnek.
Felhívták a figyelmet, sok uniós polgár tart attól, hogy a robotok munkahelyek nagy részét vehetik át. Megjegyezték, noha a robotika területe új munkahelyeket teremt, az inkább a magasan képzett szakembereknek adhat munkát, és leválthatja az alacsonyabb képzettségűeket. Ezért arra kérték az uniós bizottságot, vizsgálja meg, hogy milyen feladatokat vehetnek át a jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek. (Becslések szerint egyetlen robot három ember munkáját válthatja ki – de azért még a humán munkaerőre is szükség lesz.)
Európa tétlenül nézi, amint egyre nagyobb szerepre tesznek szert a robotok, és ez a szerep csak erősödni fog a vezető nélküli autók megjelenésével. Annak érdekében, hogy a robotok biztosan az emberek szolgálatában maradjanak, erős jogi keretek kellenek – hangoztatta Mady Delvaux, a robotbiztonsági kampányt vezető luxemburgi szocialista európai parlamenti képviselő. A politikus szerint „ilyen szabályok nélkül valós fenyegetéssé válhat egy olyan apokaliptikus forgatókönyv, amelyben a robotok az emberek ellen fordulnak”. Az már kiderült, diszkriminációra is képesek a gépek.
