Hihetetlen ütemben termelődnek és terjednek a közösségi média felületein az álláshirdetések. Látszólag nagyon egyszerűen használható ez a vadászmező, valójában azonban sok olyan érzékeny pontja van a kommunikációnak, amelyen elcsúszhat egymás mellett a kereslet és a kínálat.

Annak a vállalkozásnak, amely új munkavállalóval szeretné bővíteni a foglalkoztatottak létszámát, a támogatás hónapokig finanszírozást biztosíthat a munkavállaló után fizetendő adó- és járulékköltségek tekintetében. Ennek a szabályait mutatják most be egyetlen percben az Írisz Office adótervezői.

A kisdiákok mintegy harmada tanulna tovább az érettségi után, a szülői befolyás erősen érezhető a pályaválasztási terveken: a legtöbbször a sajátjukhoz hasonló pályát képzelnek el a gyereküknek.

Tovább csökkent az amerikai munkanélküliség szeptemberben, most 3,7 százalékon ál. A foglalkoztatottság utoljára 1969-ben volt ennyire magas.

Egyre több cég szervezi ki az IT-s feladatait Ukrajnába. Régóta vonzerőt jelent az olcsó munkaerő, de már nemcsak a digitális kulimunkát, hanem a kutatás-fejlesztést is ide viszik.

A 2008-as válság sok egyéb mellett átalakította a diákok preferenciáit is. A Quartz összeszedte, milyen egyetemi szakokat választottak többen, melyikeket kevesebben a gazdasági válság óta.

A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 4,5 milliót. Ez lényegében a teljes foglalkoztatottságnak felel meg, a további javuláshoz viszont szerkezeti változásra van szükség.

Egy igazi kompetenciakarikatúra rajzolódott ki egy hálózati informatikus játék részvevőiről. Bár a játék alapvetően technikai kérdéseket feszegetett, a válaszok között a műszaki ismeretek gyakran háttérbe szorultak, a 600 játékos teljesítményorientációja pedig roppant domináns lett, és mindenki önálló megoldást keresett.

A megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy könnyen találna magának új állást, ha a meglévőt elveszítené, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös májusi munkaerőpiaci kutatásából.

Évről évre nő azoknak a felnőtteknek a száma, akik visszaülnek az iskolapadba, hogy új szakmát tanuljanak. Jelenleg is több ezren vesznek részt ilyen jellegű képzéseken országszerte – áll két budapesti oktatóközpont, a Focus és a Ruander friss piaci elemzésében.

A toborzás és a munkavállalók megtartása a döntéshozók egyik legnagyobb globális kihívása. A technológiai fejlődés a HR-t és a szakmai vezetőket is szemléletváltásra készteti a munkaerőért folytatott versenyben – hívja fel rá a figyelmet az EY.

Szaporodnak a kütyük… A számítógép hálózati infrastruktúra megbízhatósága, teljesítménye és funkcionalitása erőteljesen felértékelődik. A cégek keresik azokat a szakembereket, akik ezeknek a kihívásoknak megfelelő rendszereket tudnak tervezni, üzembe helyezni és működtetni. De vajon vannak, lesznek elegen a munkaerő-piacon?

„Haknizni” korábban csak a szórakoztatóiparban dolgozók jártak, így magyarul meglehetősen furcsán hangzik, ráadásul némi pejoratív felhanggal is bír a kifejezés. Mégis úgy tűnik, meg kell barátkoznunk vele. Így nevezi ugyanis többek között az OECD és az amerikai szaksajtó a szabadúszókra épülő gazdaságot. Vagyis azt, amikor a szakemberek egyre jelentősebb része nem akar állást. Munkát akar.

Az aktív álláskeresők túlnyomó többségének jelenleg is van munkája, de nem restek jelentkezni, ha vonzó lehetőséget találnak. A Profession.hu felmérte, milyen csatornákat és technikákat vesznek igénybe az emberek az ideális munkahely megtalálásához.

Az EU munkaerőpiaci változásai mélyen érintik az uniós állampolgárokat, ezért nagyon fontos a tagállamok álláspontjainak megismerése és ezek alakítása – mondta EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának tagja Budapesten. 

Egészen új helyzet állt elő a magyar munkaerőpiacon. Már nemcsak a hiányszakmákban, hanem minden szektorban kevés a dolgozó. A legnagyobb veszélyben mégis a kkv-k vannak.

A tavalyi bevezetés óta 114 szövetkezet alakult, amelyek összesen 3–5 milliárd forintos szerződésállománnyal rendelkeznek. Azonban van még tartalék a rendszerben: mintegy ezerre becsülik azon cégek számát, amelyeknek jól jönne a szépkorú munkaerő.

35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. A Staff House jelenleg is zajló felmérése szerint több meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása – írják sajtóközleményükben.

Borítékolható volt a közlekedési káosz, miután a legnagyobb francia vasutas-szakszervezetek munkabeszüntetésre szólították fel dolgozóikat az eddig kivívott szociális jogok megvédéséért. De mit is akarnak megvédeni?

Úgy tűnik, hogy a korábban jellemző, pusztán a munkavállalói elkötelezettségre és a szervezeti kultúrára fókuszáló szervezeti megközelítés lassan a múlté: a jelen munkavállalói egyre inkább lebilincselő munkaélményre vágynak.

Súlyos problémákkal kell szembenéznie a feldolgozóipari cégeknek. Tömegesen jelentek meg új, kvalifikálatlan munkavállalók a munkaerőpiacon, akik új problémákat hoztak magukkal: mindennapossá váltak a munkahelyi érdekkonfliktusok, a lopások, az agresszió.

Gerd Leonhard, jövőkutató szerint az bankszektor, a közlekedés, az energetika és az egészségügy lesznek a következő területek, ahol a robotok és a mesterséges intelligencia átveszik az uralmat.

A 2017. november-2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fejlesztők úgy vélik, az AI emberfeletti képességekkel fogja felruházni az embereket, és csak a repetitív részfeladatokat fogja elvenni tőlünk. Ezeket a készségeinket kell erősíteni, hogy megőrizhessük az állásunkat.

A magyar munkaerőpiac feszített ugyan, de ez nem minden munkakörre és pozícióra igaz, a közép- és felsővezetői pozícióknál idén beindulhat a mozgolódás – mondta a Piac & Profitnak Ocskay Márta, a CNA Executive Search Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3 százalékát veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20 százalékra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30 százalék körüli lehet – derült ki a PwC 29 országot vizsgáló tanulmányából.

Olyan mértékű és automatikus béremelések 2019-ben már biztosan nem várhatók, mint amilyenek az elmúlt években – beleértve az ideit is – munkavállalói oldalról kezdtek megszokottá válni. Ennek egyszerű és igen rövid magyarázata a következő: a cégeknek nem lesz miből emelni. Ha mégis sor kerül nagyobb és átfogó mértékű béremelésekre, azok már biztosan nem a jelenlegi költségstruktúrák keretében történnek meg.

A juttatásokat terhelő közterhek az egyes meghatározott juttatásoknál csökkentek, emellett az elmúlt évben megjelent több új adómentes juttatási elem (mobilitási célú lakhatási támogatás, diákhitel támogatása). Ezek mentén továbbra is növekszik cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés.Ez derül ki Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből. A kutatásban 683 cég  és intézmény vett részt, amelyek közül több mint 50 százalékuk a szolgáltatások és 34 százalékuk pedig az ipar  területén működik.

A Bird & Bird nemzetközi ügyvédi iroda budapesti irodájához február 1-től két partner, három vezető ügyvéd és további 15 jogász csatlakozik. Ezzel a stratégiai lépéssel a Bird & Bird jelentősen erősíti jelenlétét Magyarországon.   

A német piac nagyon szegmentált, minden tartományban más az ipar és a piac szerkezete, mások a húzóágazatok, a slágertermékek. Egy exportálni kívánó cégnek tehát pontosan kell céloznia.

Az utóbbi években felgyorsult a munkaerő vándorlása Magyarországon. Egyre többen költöznek olyan városokba, ahol válogathatnak a munkalehetőségek között. A legnépszerűbb célpontok: a Dunántúl, Nyugat-Magyarország és Budapest. Van azonban egy bökkenő, lakást találni olykor nehezebb, mint munkahelyet.

Néhány évtizeddel korábban teljesen megszokott volt, ha valaki az első munkahelyéről ment nyugdíjba, ez azonban mára szinte ritkaságszámba megy, sőt az is, ha akár csak tíz évnél többet egy helyen töltünk. Ma már egyre gyakoribb a job hopping, vagyis az 1-2 évenkénti munkahely- vagy akár szektorváltás is. Bár a munkáltatók nem rajonganak a job hopperekért, a Perfekt Zrt. szakértője szerint munkavállalóként, tudatosan felépített stratégiával könnyen előnyt kovácsolhatunk belőle.

A pályakezdők nem ismerik az SSC-k kínálta lehetőségeket, miközben azok szinte mindent megadnak a leendő Y és Z generációs munkavállalóknak, amire azok vágynak. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a jelenleg SSC-ben dolgozók további 5-10 évre biztosan maradnának a szektorban – derül ki a Jobsgarden saját iparági kutatásából

Minden eddiginél jobb évet zárhat a magyar turizmus, akár a vendégéjszakák számát, akár az árbevételt tekintjük, azonban már most komoly gond van az ágazatban: szakmánként több ezer munkavállaló hiányzik. Ezt a helyzetet azonnal kezelni kell – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, akivel az ágazat előtt álló lehetőségekről, kihívásokról, és tennivalókról beszélgettünk.

2187 látogató, 78 kiállító, 129 szakmai program – ez az idei Personal Hungary HR-szakmai kiállítás gyors mérlege. A gyors visszajelzések, a két nap alatt elhangzott rövid értékelések arra engednek következtetni, hogy sikerült a 2016-os évet is felülmúlni.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében további 2,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelemi dolgozók béremelésére. Az áruházláncnál 2018 januárjától 197 ezer forintra emelkednek a legalacsonyabb bérek. A béremelés összesen 14 100 dolgozót érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál.

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kis cégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.

Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly november óta Magyarországon – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös, novemberi munkaerő-piaci kutatásából. Az adatok alapján továbbra is a fiatalok, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat.

Bár a harmadik negyedévben történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség további csökkenésére számítanak piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott munkaerőpiaci adatait kommentálva.

Miközben a kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ig 5 százalékkal növelje a közép- és időskorúak foglalkoztatottságának mértékét, az álláskeresők tapasztalatai mást mutatnak. A 45 év feletti munkavállalók jelentős részét éri diszkrimináció az állásinterjún

A közgazdászok, a politikusok és a közvélemény egyaránt alábecsüli az automatizáció sebességét és hatását. A munkavállalók negyven százaléka ma olyan feladatot végez, amely részben vagy egészben átadható a gépeknek. Elég öt-tíz év, hogy a munkaerőpiac teljesen átalakuljon, és sokan közülünk feleslegessé váljanak.

Miközben a hazai munkanélküliségi ráta a harmadik legkedvezőbb az Európai Unióban, az ifjúsági munkanélküliség még mindig a kétszerese ennek. Ma a vállalatok jelentős része munkaerőhiánnyal küszködik, miközben sok fiatal nem talál munkát. A szakértők az alapképzés erősítésében és újfajta, a kommunikációs kompetenciákra nagyobb hangsúlyt helyező tréningek elindításában látják a lehetőséget a fiatalok foglalkoztatásának javítására. A Coca-Cola HBC Magyarország idén ősszel ingyenes tanfolyamot indít #énjövőm elnevezéssel, ahol többek között önismeretre, állásinterjú helyzetek és a visszajelzések kezelésére tanítják a fiatalokat.

Sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamenti őszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában, értékelve az ország gazdasági helyzetét.

A főként alacsony bérek okozta elvándorlásból következő munkaerőhiány egyre komolyabb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyre több sztrájkfenyegetés van nem csak a közszférában, hanem még a multinacionális vállalatoknál is. A Policy Agenda elemzése szerint a kormány a mostani Tesco-sztrájk kapcsán inkább az árral úszik, és úgy tesz, mintha nem ő alakítaná, hanem csak elszenvedné a helyzetet.

A korszerű oktatási környezet kialakítása a minőségi szakképzés alapja, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium mintegy 10 milliárd forintból infrastruktúra-fejlesztési programot indít a szakképző intézményeknél – jelentette be Varga Mihály.

A munkavállalók közel háromnegyede (74%) hajlandó új készségeket elsajátítani, illetve teljesen átképezni magát annak érdekében, hogy a jövőben is foglalkoztathatók legyenek – derül ki a PwC „Workforce of the future: the competing forces shaping 2030” című felméréséből. A megkérdezettek szaktudásuk korszerűsítését a saját, nem pedig a munkáltató felelősségének tekintik.

Folytatódott a fizikai órabérek gyors emelkedése a második negyedévben is, a középvezetők körében ugyanakkor alacsony béremelkedés növelte a fluktuációt. A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Már a kezdő szakmunkásokat is lasszóval kell fogni, a legtöbb esetben pedig a többéves munkatapasztalat sem feltétlenül kritérium a jelentkezések elbírálásánál – derül ki a Profession.hu második negyedéves jelentéséből. Több mint 34 700 új állást hirdettek meg a cégek az elmúlt három hónapban.