Minden eddiginél jobb évet zárhat a magyar turizmus, akár a vendégéjszakák számát, akár az árbevételt tekintjük, azonban már most komoly gond van az ágazatban: szakmánként több ezer munkavállaló hiányzik. Ezt a helyzetet azonnal kezelni kell – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, akivel az ágazat előtt álló lehetőségekről, kihívásokról, és tennivalókról beszélgettünk.

2187 látogató, 78 kiállító, 129 szakmai program – ez az idei Personal Hungary HR-szakmai kiállítás gyors mérlege. A gyors visszajelzések, a két nap alatt elhangzott rövid értékelések arra engednek következtetni, hogy sikerült a 2016-os évet is felülmúlni.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében további 2,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelemi dolgozók béremelésére. Az áruházláncnál 2018 januárjától 197 ezer forintra emelkednek a legalacsonyabb bérek. A béremelés összesen 14 100 dolgozót érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál.

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kis cégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.

Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly november óta Magyarországon – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös, novemberi munkaerő-piaci kutatásából. Az adatok alapján továbbra is a fiatalok, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat.

Bár a harmadik negyedévben történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség további csökkenésére számítanak piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott munkaerőpiaci adatait kommentálva.

Miközben a kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ig 5 százalékkal növelje a közép- és időskorúak foglalkoztatottságának mértékét, az álláskeresők tapasztalatai mást mutatnak. A 45 év feletti munkavállalók jelentős részét éri diszkrimináció az állásinterjún

A közgazdászok, a politikusok és a közvélemény egyaránt alábecsüli az automatizáció sebességét és hatását. A munkavállalók negyven százaléka ma olyan feladatot végez, amely részben vagy egészben átadható a gépeknek. Elég öt-tíz év, hogy a munkaerőpiac teljesen átalakuljon, és sokan közülünk feleslegessé váljanak.

Miközben a hazai munkanélküliségi ráta a harmadik legkedvezőbb az Európai Unióban, az ifjúsági munkanélküliség még mindig a kétszerese ennek. Ma a vállalatok jelentős része munkaerőhiánnyal küszködik, miközben sok fiatal nem talál munkát. A szakértők az alapképzés erősítésében és újfajta, a kommunikációs kompetenciákra nagyobb hangsúlyt helyező tréningek elindításában látják a lehetőséget a fiatalok foglalkoztatásának javítására. A Coca-Cola HBC Magyarország idén ősszel ingyenes tanfolyamot indít #énjövőm elnevezéssel, ahol többek között önismeretre, állásinterjú helyzetek és a visszajelzések kezelésére tanítják a fiatalokat.

Sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamenti őszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában, értékelve az ország gazdasági helyzetét.

A főként alacsony bérek okozta elvándorlásból következő munkaerőhiány egyre komolyabb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyre több sztrájkfenyegetés van nem csak a közszférában, hanem még a multinacionális vállalatoknál is. A Policy Agenda elemzése szerint a kormány a mostani Tesco-sztrájk kapcsán inkább az árral úszik, és úgy tesz, mintha nem ő alakítaná, hanem csak elszenvedné a helyzetet.

A korszerű oktatási környezet kialakítása a minőségi szakképzés alapja, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium mintegy 10 milliárd forintból infrastruktúra-fejlesztési programot indít a szakképző intézményeknél – jelentette be Varga Mihály.

A munkavállalók közel háromnegyede (74%) hajlandó új készségeket elsajátítani, illetve teljesen átképezni magát annak érdekében, hogy a jövőben is foglalkoztathatók legyenek – derül ki a PwC „Workforce of the future: the competing forces shaping 2030” című felméréséből. A megkérdezettek szaktudásuk korszerűsítését a saját, nem pedig a munkáltató felelősségének tekintik.

Folytatódott a fizikai órabérek gyors emelkedése a második negyedévben is, a középvezetők körében ugyanakkor alacsony béremelkedés növelte a fluktuációt. A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Már a kezdő szakmunkásokat is lasszóval kell fogni, a legtöbb esetben pedig a többéves munkatapasztalat sem feltétlenül kritérium a jelentkezések elbírálásánál – derül ki a Profession.hu második negyedéves jelentéséből. Több mint 34 700 új állást hirdettek meg a cégek az elmúlt három hónapban.

A hazai vállalkozások többsége nehezen talál szakképzett munkaerőt – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból. Főként az ipari és a mezőgazdasági vállalkozások vannak nehéz helyzetben munkaerő-keresés szempontjából. A cégek toborzási szokása leginkább a hagyományos álláshirdetésnél merül ki, de van olyan is, aki közvetlenül az oktatási intézményekben keresi az új munkaerőt.

Egyedülálló kutatást készített a Piac&Profit részére a SentiOne online piackutató cég a digitális magyar álláspiacról, meglepő eredményekkel. Eszerint egyre fontosabb a véleményvezérek szerepe az internetes munkaerőpiacon, a közösségi oldalak között megdöbbentően jól szerepel a Twitter. Nem veszett ki a rasszizmus sem a bérek meghatározásánál és még lenne mit tanulnia a cégeknek az álláshirdetésekről.

Ehelyett munkaerőpiaci és iskoláztatási lehetőségekkel ösztönözné munkavállalásra a rászorulókat és tehermentesítené a szociális ellátórendszert az osztrák főváros vezetése.

A magyar fiatalok harmada komolyan aggódik a pályakezdés nehézségei miatt, negyedük pedig bizonytalan abban, hogy talál-e a személyiségéhez illő, jól fizető első munkahelyet. A külföldi diákok kevésbé stresszesek a pályakezdés miatt, azonban a magyar hallgatókhoz hasonlóan őket is leginkább az ideális munkahely megtalálásához szükséges idő nyugtalanítja. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatása közel 300 magyar és külföldi diákot kérdezett meg az útkeresésről és a munkába állás dilemmáiról.

Hamarosan nem lesz elég, ha azt állítjuk magunkról, ilyen vagy olyan készséggel, tehetséggel rendelkezünk. Azok a cégek is kommentelni fognak az állásbörze-alkalmazásokon, akik interjúra behívták az illetőt. Így mindenkinél lesz visszacsatolás arról, valóban rendelkezik-e azokkal a képességekkel, amiket magának tulajdonít.

Minden ágazatban szükség lenne a nyugdíjas munkaerőre - derül ki abból a piaci felmérésből, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) készített megbízói körében és a DiákÉSZ elnöke ismertette az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jelentős különbségek vannak a különböző generációk gondolkodásában az egyik legkomolyabban szakemberhiányos területen, az informatikában is. Bár a fizetés mindenkinek fontos, más kell a fiataloknak.

Az, hogy fogalmunk sincs róla, mit hoz a jövő, nem jelenti azt, hogy nem kell készülnünk rá. Kreativitás és nyitottság nélkül biztos, hogy el leszünk veszve, de a legjobb tanács az, ami a kultikus Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben olvasható: Ne ess pánikba!

A gyorstalpaló informatikus képzők mellett úgy néz ki, az állami oktatási rendszer is hajlik rá, hogy változtasson a drámai szakemberhiány megoldása érdekében.

Öt év alatt a munkaerőpiacon szükséges kulcskompetenciák harmada totálisan megváltozik - olyasmit kell tudni, amit a robotok nem vehetnek át. A cégeknek tehetségek kellenek a túléléshez, ők pedig a világ legváltozatosabb részeiről jöhetnek.

Visszavonulóban a baby boomer generáció, 10 éven belül javarészt eltűnik a munkaerőpiacról, ahogy legidősebb tagjaik betöltik a hatvanat. 2020-ra a munkaerő 50%-át, 2025-re 75%-át fogja kitenni az Y generáció. A fiatal vezetők ma 25-40 éves ipszilonosok.

Újabb 2500 hivatásos gépjárművezetői jogosítvány megszerzését biztosítja ingyen a munkaerő-piaci változások segítése program a pénteken induló képzéseken - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-vel.

Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások közel harmada tudna felvenni új dogozókat: 51 százalékuk szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat keres, de jelentős a kereslet a betanított munkásokra is (24 százalék) – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy ezer vállalkozás körében végzett munkaerő-piaci felméréséből. Húsfeldolgozók, állatgondozók, állattenyésztők, pékek, sütőipari szakmunkások, mezőgazdasági gépkezelők és gépszerelők iránt mutatkozik különösen nagy igény. A kutatásból továbbá jól látható, hogy a cégvezetők a pályakezdőknél a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben gondolkodás képességét és a gazdasági ismereteket hiányolják a legjobban.

Számos munkakörre nem lesz szükség a jövőben, ha a küszöbön lévő digitális átalakulást valóban beépítik mindennapi működésükbe a cégek. A projektmenedzsereknek viszont úgy néz ki, jó világ jön.

Az állásinterjú ritkán kellemes szituáció, a legrosszabb rész azonban nyilván az, amikor a fizetésről kell alkudozni. Többféle válasz is adható arra a kérdésre, hogy mennyit kerestünk, és mennyit keresnénk most.

2017. március 16-án átadták az Employer Branding Award 2016 díjait azon munkáltatóknak, akik kiemelkedő munkáltatói márkaépítésükkel mutatnak példát a munkaerőpiac többi szereplője számára. A díj egyben a legjobbak hivatalos minősítése is, és egyedülálló a magyar piacon.

Gyakorlatilag minden szektorban, minden régióban és minden cégméretnél komoly munkaerő-felvételi kedvet mutatnak a Manpower Group friss adatai. A háttérben azonban inkább a munkaerőhiány, mint a fejlesztés áll.

Sokszor már a gyakornoki pozícióknál is szükséges, az álláshirdetések pedig több mint negyven százaléka vár el valamilyen szintű angol nyelvtudást, akár olyan pozíciók esetében is, ahol nem lenne feltétlenül szükséges. A legtöbb esetben nem kötik szinthez a nyelvtudást, azonban a megjelölt szintek közül a középfok a leggyakoribb - derül ki a profession.hu közleményéből.

Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, "egyfajta bónuszt" kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.

Egyre élesedik a verseny a munkaerőpiacon. Hogy gyilkosból ösztönzővé váljon a küzdelem, ahhoz ki kell alakítani az együttműködő versengés szabályait.

Lassan már nem a munkavállalók versengenek az állásokért, sokkal inkább a munkaadók játszanak székfoglalóst a munkavállalóért. Ha egy cég versenyképes akar maradni, rugalmas környezetet, élményt kell kínálnia a dolgozóknak is, nem is szólva a magasabb bérekről. De nem csak ez változik. A Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő segítségével mutatjuk a legfontosabbakat!

Észrevette már, hogy mostanában mintha folyamatosan csúcsforgalom lenne? Mit csinál ennyi ember az utcán, a nap közepén? Senki nem dolgozik? Dehogynem. Csak nem úgy. A szabadúszók gazdasága a PwC előrejelzése szerint 2020-ra 43 milliárd fontos (közel 49 milliárd eurós) iparág lesz.

Az agrár-felsőoktatásban tapasztalható képzési problémák az ágazat versenyképességét veszélyeztetik, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felsőoktatási kerekasztal megbeszélést szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a főbb piaci szereplők részvételével. A találkozó legfőbb üzenete, hogy az oktatásnak a piaci igényekhez igazodva kell működnie, a kereslet és a kínálat hatékony összeegyeztetésével.

Nem állami szervezetek munkaerőpiaci szolgáltatásainak támogatása címmel új pályázati felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében, civil és nonprofit szervezetek 6 milliárd forintra pályázhatnak.

Az országon belüli mobilitás növelésével oldaná meg a kormány a munkaerőhiányt Ukrajnából érkező munkavállalók helyett. Járulékcsökkentés lesz még, de a béremelés megvalósulását is ellenőrzik - mondta Varga Mihály.

A munka jövője ragyogó: minden ötödik munkáltató (19%) arra számít, hogy a digitalizáció növeli, tízből hat (64%) pedig, hogy nem változtat a foglalkoztatott munkaerő létszámát, amennyiben az emberek a megfelelő tudással rendelkeznek és nyitottak az új dolgok elsajátítására.

Benyújtható szerdától a támogatási kérelem a "Munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése a konvergenciarégiókban" című 2,5 milliárdos keretösszegű pályázati felhívásra.

A legtöbb embert szak-, fizikai, segéd- és betanított munkákra várták 2016-ban, de értékesítés és kereskedelem kategóriában is rekordszámú hirdetés jelent meg. Ezzel szemben a jelentkezőknél leginkább az adminisztrációs és asszisztensi irodai munkák voltak népszerűek.

Tovább javulhatnak a munkaerőpiaci mutatók, a foglalkoztatás dinamikus bővülése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése 2016 negyedik negyedévében újra gyorsulhat - vélik elemzők.

Az év eleje jó alkalom arra, hogy átgondoljuk, miként alakult karrierünk az elmúlt esztendőben, és megtervezzük, idén mit teszünk a szakmai fejlődés érdekében. Tóth Réka oktatási szakértő segítségével összegyűjtöttük, milyen lépéseket tegyünk a karriertervezés során.

Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok. Az együttműködő robotok megjelenésével ez a lehetőség már a kis- és középvállalatok számára is elérhető. A robotok térhódítását látva vajon jogosan tartanak az emberek munkahelyük megszűnésétől?

Ez az év egyértelműen élénkülést hozott a hazai munkaerőpiacon: a Randstad Workmonitor adatai szerint az utóbbi két évet vizsgálva idén február és július között váltottak állást a legtöbben, a munkavállalók pedig egyre magabiztosabbak az elhelyezkedési esélyeiket illetően. A sikeres toborzást ugyanakkor megnehezíti, hogy a munkavállalók többsége passzív, év végén mindössze 5 százalékuk jelentkezett aktívan álláshirdetésekre.

A nemzetközi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató központokban (SSC-k) dolgozók száma éves szinten 13 százalékkal bővült – derül ki a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség éves iparági felméréséből. Az iparágban dolgozók száma évről évre dinamikusan növekszik, mára a szolgáltató központok az autóipar mellett a legtöbb munkahelyet teremtik Magyarországon.