A tavalyi év azonos időszakához képest 9 százalékpontot emelkedett, ezzel 70 pontos értéket vett fel szeptemberben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe, így az időszakonként tapasztalható ingadozások ellenére továbbra is egy stabilan emelkedő tendenciáról beszélhetünk. A mérőszám azt fejezi ki, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Emellett azt is figyelembe veszi, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne. (Habár a munkaerőpiacon most vadásznak a munkavállalókra.)

Míg 2015 őszén 64, egy évvel később 61, idén már 70 pontot vett fel a skálán a munkavállalói bizalmi index értéke, emellett azt is fontos kiemelni, hogy a 2014 novemberében induló kutatás során az index most vette fel a legmagasabb értékét.  „Figyelembe véve az elmúlt egy évet, összességében azt látjuk, hogy kisebb megtorpanásokkal ugyan, de az átlagos magyar munkavállaló egyre jobban bízik a jelenlegi munkahelyében, valamint abban, hogy ha azt el is veszítené, akkor is könnyen találna magának új állást” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója. Hozzátette: a trendekből kirajzolódó kép alapján az is megállapítható, hogy a stabilabb munkahely csökkenő munkavállalói motivációt is eredményez – igaz, ezt sok esetben az emelkedő bérek ellensúlyozzák.

Ami a karrierhez kapcsolódó jövőképet illeti, érdekesnek mondható, hogy míg a férfiak 78, addig a nők 80 százaléka érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad a munkahelye. A 18–29 éves korosztály körében ez az arány 82 százalékot, míg a diplomások körében 89 százalékot ér el. Azon munkavállalók közül, akik ennél rövidebb időre látják biztosnak a munkahelyüket, 27 százalék szerint az őt alkalmazó cég meg fog szűnni, 20 százalékuk azt is állította, hogy be fog olvadni egy másik vállalatba, 28 százalék pedig a csökkenő létszámot is említette.

Általánosságban elmondható, hogy iskolai végzettséget tekintve továbbra is a diplomások alkotják a legbizakodóbb csoportot 73 ponttal, utánuk 71-70 ponttal következnek a legalább érettségivel, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalók. A legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők 61 ponttal zárják a sort. Minden korcsoportban jelentős javulás tapasztalható: a legbizakodóbb korcsoportot a 18–29 évesek jelentik 75 ponttal, ahol tavaly ősz óta 13 pontos ugrást látunk. A 30–39 éves és a 40–49-es éves korosztályokban egyaránt 71-71 pontos eredményt látunk, ami mindkét korcsoportban 8-8 pontos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. A 60 év felettiek körében a bizalmi index 61 pontos értéket vett fel a 4 pontos emelkedésnek köszönhetően.

A szektorok szerinti bontás tekintetében nem figyelhető meg jelentős különbség: a közigazgatásban és az iparban dolgozók 67, illetve 69 pontot értek el, ami 3 és 8 pontos emelkedést jelent, ugyanakkor ebben a negyedévben a kereskedelmi dolgozók bizalmi indexe lett a legmagasabb 74 ponttal, ráadásul tavaly szeptember óta 10 pontot ugrás volt tapasztalható.

Lakóhely szerinti bontásban nem figyelhető meg jelentős különbség a budapestiek (71 pont), a városban élők (70 pont) és a falusiak (69 pont) között. Mindhárom csoportban növekedett a bizalmi index 2016 hasonló időszakához képest, a fővárosban 9, a városokban 8, míg a falvakban élők körében 10 ponttal. A régiók szerinti bontásnál sem igazán figyelhető meg érdemi különbség, mivel Közép -és Kelet-Magyarországon egyaránt 71-71 pontot, míg az ország nyugati felében valamivel alacsonyabb értéket vett fel az index (66 pont), ugyanakkor mindhárom régióban stabil, 8, 12 és 4 pontos növekedés volt tapasztalható az elmúlt egy évben.