Ma határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a francia vasutasok a kormány reformjai ellen. A francia vasúttársaság 50 milliárd eurós adósságot halmozott fel, megreformálása már régóta napirenden van, de egyelőre egyik kormány sem járt sikerrel vele. Előreláthatóan ma a járatok kevesebb, mint 20 százaléka fog csak közlekedni. Az Air France légitársaság dolgozóinak egy része is munkabeszüntetést hirdet fizetésemelést követelve, valamint a szemétszállítók is sztrájkolnak. Franciaország így a jelek szerint két nappal meghosszabbíthatja a húsvétot: már a kora reggeli órákban ugyanis káosz uralkodott az utakon, viszont a carsharing-weboldalak és a kerékpárkölcsönzők rekordforgalmat bonyolítottak.

Szendereg a robogás - kép: Pixabay

Az igazán pikáns a történetben azonban az, hogy mit szeretnének a vasutasok megvédeni. A francia állami vasúttársaság (SNCF) ugyanis egészen egyedülálló jogokat biztosít a munkavállalóinak. A vasutasok, a „cheminots” ugyanis felmondási védelmet élveznek, nem lehet leépítéssel megszüntetni a munkahelyüket. Ezenkívül 50 nap szabadsággal gazdálkodhatnak, és ha belefáradtak a nehéz munkába, korengedménnyel, 52 évesen nyugdíjba vonulhatnak. (Nemrég Németországban a 28 órás munkahétért sztrájkoltak.)

Érthető, ha nem kívánnak lemondani a jogaikról, azonban ezek az engedmények súlyosan veszteségessé teszik a francia vasutakat: az SNCF adóssága immár meghaladja az 54 milliárd eurót, ami magyar ésszel felfoghatatlan, több mint 16 ezer milliárd forintos adósság.  Érthető tehát, hogy a francia kormánynak valamit kezdenie kell ezzel az üggyel, így Emmanuel Macronnak most ez komoly erőpróba, hiszen ha enged a vasutasok követeléseinek, akkor sutba dobhatja reformprogramját is.

Azonban egy másik, komor felhő is magasodik a vasutasok eddig felhőtlen jövője fellett: 2020-ban ugyanis Párizsnak liberalizálnia kell a vasúti személyszállítás piacát, amely egy olyan versenybe kényszerítheti az állami vasúti mamutot, amire – finoman fogalmazva, - nincs felkészülve. A vasutasok tehát most éppen az ellen is sztrájkolnak, hogy egy versenyképesebb vállalat megóvhassa a munkahelyeiket a jövőben. Ezzel persze a vezető szakszervezetek is tisztában vannak, ezért azt akarják elérni a kormánynál, hogy halassza el a piacnyitást, hiszen a vasút bevételének csökkenésével várhatóan leépítésekre, a veszteséges mellékvonalak felszámolására is sor kerülhet. Ezért egészen június 28-ig hajlandók kitartani a sztrájkot, amikor a Nemzetgyűlés elé kerül a szociális reform.

Persze nem lesz sztrájk hónapokon keresztül a korábbi leállásokkal ellentétben, most nem kívánják hetekre ellehetetleníteni a közlekedést: a francia érdekképviseletek egészen új megoldást alkalmaznak: a gyöngyfüzért, (grève perlée) két sztrájknapot három munkanap követ majd. A franciák már most készülnek ezekre a napokra, a „dolgozós” napokra már most is csak nagy szerencsével lehet jegyet vásárolni az SNCF honlapján. Ugyanakkor a kormányzat részéről is érkeztek olyan jelek a húsvéti hétvégén, amelyek azt jelzik, hogy készek a megállapodásra: például meglebegtették, hogy a legzsírosabb falatnak számító Párizs környéki elővárosi közlekedés terén elhalasztanák a piacnyitást 2033-ig. Ráadásul azt is lehetővé tennék, hogy ha egy állami vasutas egy magántársasághoz igazolna, törvényben garantálnák számára az állami társaságnál neki járó jogokat és juttatásokat. Majd meglátjuk, hogy ezekkel az ígéretekkel sikerül-e kifogni a szelet a sztrájkolók vitorláiból.