Mindenki munkaerőre vadászik, mégsem örülünk

Gyakorlatilag minden szektorban, minden régióban és minden cégméretnél komoly munkaerő-felvételi kedvet mutatnak a Manpower Group friss adatai. A háttérben azonban inkább a munkaerőhiány, mint a fejlesztés áll.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A ManpowerGroup Munkaerő-piaci Felmérése szerint a megkérdezett 750 munkaadó 23 százaléka növekedésére számít, csupán 3 százalékuk tervez elbocsátást, míg 71 százalék semmiféle változtatásra nem készül 2017 második három hónapjában. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci Mutató értéke +17 százalék. A felvételi szándék változatlan az előző negyedévhez, és enyhén emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

„Bár az általunk mért munkaerő-felvételi szándék továbbra is magas, ennek gyökerét leginkább a Magyarországot sújtó szakképzett munkaerő hiányában kereshetjük, melynek egyik legfőbb oka a régiós szinten is alacsony bérek, továbbá a jelenleg elérhető aktív munkakeresők nem megfelelő képzettségi szintje lehet. Az állam által előírt minimálbér és garantált bérminimum emelését egyelőre vegyesen fogadja a piac, mivel sok cég nehezen gazdálkodja ki az így felmerült többletköltséget. A jelenleg kialakult helyzet több kérdést is felvet: ’Milyen mértékben korlátozza a magyarországi növekedést a munkaerő hiánya, illetve a béremelések milyen mértékben korlátozzák a hazai cégek versenyképességét?’. Továbbá az is felmerül, hogy a közel 221 ezer fős közmunkaprogramban részt vevő emberek átképzésére miért nem fordít nagyobb hangsúlyt az állam a fennálló munkaerőhiány enyhítése céljából” – kommentálta a felmérést Vég Ottó, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője. (Már a kormány is nekiállna a program leépítésének, 2018-tól jönnek a változások.)

Kép: Fotolia

Minden iparágban

A munkaadók mind a kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban. A Gyártás szektor munkáltatói jelentették a legerősebb felvételi szándékot +24 százalékos Munkaerő-piaci Mutató értékkel, ezen felül jelentős foglakoztatási szándék várható további két szektorban +23 százalékos mutatóértékben az Építőipar és a Szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területeken. A Pénzügy, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatások szektor szintén kiemelkedő mutatót jelentett +19 százalékkal, míg az Elektromos áram, gáz- és vízellátás és Vendéglátás szektorok mindegyikében +15 százalékos Munkaerő-piaci Mutatót jelentettek. Más területeken a legóvatosabb munkaerő-felvételi előrejelzéseket a Köz-, szociális és lakossági szolgáltatások és a Mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás szektorokból jelentették +6  és +7 százalékos mutatóval.

A felvételi szándék kilencből öt iparágban gyengült 2017 első negyedévéhez képest. A legjelentősebb csökkenést Kis- és nagykereskedelem szektor jelentette, ahol 12 százalékpontos esést figyelhetünk meg, míg a Vendéglátás szektorban 5 százalékpontos a csökkenés. Ezen felül a felvételi szándék öt szektorban erősödött. Az Elektromos áram, gáz- és vízellátás szektor jelentette a legjelentősebb emelkedést 10 százalékponttal, míg a mutató 5 és 4 százalékponttal erősödött a Szállítmányozás, raktározás és kommunikáció, továbbá a Pénzügy, biztosítás ingatlan és üzleti szolgáltatások szektorokban.

Nincs más megoldás, béremelés kell
Ismét megerősítették, hogy a munkaerőhiány a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémája. Bárhogy boncolgatják, a megoldás legfontosabb része további komoly béremelés lenne, a kérdés csak az, miből.
Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest mind a kilenc iparágban fellendülés figyelhető meg a felvételi szándékot illetően. Jelentős növekedést jelentett 15 és 13 százalékponttal a Pénzügy, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatások és az Építőipar szektorok. Az Elektromos áram, gáz- és vízellátás szektor munkáltatói 9 százalékpontos növekedést jelentettek, míg felvételi szándék 8 százalékponttal nőtt a Gyártás és 6 százalékponttal a Szállítmányozás, raktározás és kommunikáció szektorokban. Mindezek mellett a felvételi szándék stabil maradt a Mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás és Vendéglátás szektorokban egyaránt.

Minden országrészben

Növekedés várható a felvételi szándékot illetően mind a nyolc régióban a következő három hónapra. Közép-Magyarország munkáltatói jelentették a legerősebb Munkaerő-piaci Mutatót +25 százalékos értékkel. Egy egészséges felvételi szándékra számíthatunk a Nyugat-Dunántúlon, ahol a mutató +21 százalékon áll, míg Budapesten a munkáltatók +19 százalékos értéket jelentettek. Szilárd munkaerő-felvételi szándék várható a Közép-Dunántúlon +17 százalékos Munkaerő-piaci Mutatóval, továbbá a Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön +16 százalékon áll a mutató. A régió óvatosabb értékeket mutat Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol a mutató értéke +9 és +13 százalékon áll.

2017 első negyedévéhez képest nyolcból 4 régióban erősödik a felvételi szándék a következő három hónap során, a legnagyobb mértékben 18 százalékponttal Közép-Magyarországon és 3 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon. Azonban a munkáltatók három régióban gyengébb felvételi kedvet jelentettek: Észak-Alföldön számottevő csökkenéssel 13 százalékpont értékben, míg Észak-Magyarországon 4 százalékponttal lett gyengébb a mutató.

Az előző év azonos időszakához képest a mutató növekedéséről számolhatunk be nyolcból öt régióban. Közép-Magyarországról jelentették a legjelentősebb emelkedést 13 százalékpont értékben, mindemellett 12 százalékponttal nőtt a mutató a Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon egyaránt. Közép-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a mutató nem változott az előző év azonos időszakához képest.

Kép: Pixabay

Minden cégméretnél

A kutatásban részt vevő munkaadókat 4 kategóriába soroltuk: mikrovállalkozások azok, amelyeknek kevesebb mint 10 alkalmazottjuk van. A kisvállalkozásoknál 10–49 munkavállaló dolgozik. Közepes méretű az a cég, ahol 50 és 249 között van az alkalmazotti létszám, 250 dolgozó fölött számít egy vállalkozás nagynak.

2017 második negyedévében mind a négy kategóriában bővülésre számítanak a munkaadók. A legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál, ahol +30 százalék a mutató értéke, míg +24 százalék a közepes, és +14 százalék a kis cégeknél. A mikrovállalkozásoknál a mutató értéke +8 százalék.

Az előző negyedévhez képest négyből kettő cégméretben növekedést jelentettek. A nagy- és középvállalatoknál a foglalkoztatási szándék növekedett 7 és 5 százalékkal. Míg a felvételi szándék csökkent a mikro- és kisvállalkozások körében 6 és +3 százalékkal.

Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest négyből három cégméretben nőttek a mutató értékei, a nagy- és középvállalatoknál 14, a kisvállalkozásoknál 4 százalékkal. A mikrovállalkozások esetén nincs változás.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo