Munkaerőhiány az élelmiszer-gazdaságban is

Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások közel harmada tudna felvenni új dogozókat: 51 százalékuk szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat keres, de jelentős a kereslet a betanított munkásokra is (24 százalék) – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy ezer vállalkozás körében végzett munkaerő-piaci felméréséből. Húsfeldolgozók, állatgondozók, állattenyésztők, pékek, sütőipari szakmunkások, mezőgazdasági gépkezelők és gépszerelők iránt mutatkozik különösen nagy igény. A kutatásból továbbá jól látható, hogy a cégvezetők a pályakezdőknél a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben gondolkodás képességét és a gazdasági ismereteket hiányolják a legjobban.

2017. április 12.

Piac&Profit

A NAK az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve végzett országos munkaerő-piaci kutatást, a személyes megkeresésen alapuló kérdőíves felmérés célja az agrár-munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának átfogó vizsgálata volt. A kérdőív a munkaerő-utánpótlással, agrárszakképzéssel kapcsolatos kérdéskörökre is részletesen kitért. A személyesen felkeresett mintegy ezer élelmiszer-gazdasági vállalkozás közt kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok egyaránt szerepeltek, a kérdőívek felvételében a NAK megyei referensei, falugazdászai, illetve szakmai partnerszervezetek képviselői működtek közre.

A kutatás eredményei szerint a hazai élelmiszer-gazdasági vállalkozások vezetőinek többségében tudatosult a humántőke fejlesztésének versenyképesség-növelő szerepe. Túlnyomó többségüknél a tudásbővítés a termelés technológiájának modernizációjával párhuzamosan futó, tervezett folyamat. A megkérdezett vállalkozások közel háromnegyede (73 százalék) fektet hangsúlyt alkalmazottai képzésére. Különösen a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt nagy az igény, amelyeket az ágazati szereplők értékelése alapján főleg a belső képzések, illetve az üzleti szereplők és a szakmai szervezetek által indított iskolarendszeren kívüli képzések nyújtanak hatékonyan.

Újra jön a vasárnapi boltzár?

Visszatért a kiskereskedelmet sújtó, egy hónapja napvilágot látott javaslatcsomag. Az új verzió szerint korlátoznák a kiskereskedelmi láncok reklámköltését, betiltanák az ingyenes reklámújságokat, csendben visszahoznák a vasárnapi zárva tartást és kötelező létszámbővítést – vagy helyette büntetőadót vezetnének be a legújabb, kiskereskedelmi láncokat sújtó törvénytervezet szerint. A javaslatok egy része mérettől függetlenül minden boltost érint.

A válaszadók bő harmada szerint a gazdaság/vállalkozás továbbfejlődésének egyik legfőbb korlátja a szakképzett munkaerő hiánya. Ugyanakkor a válaszok szerint a szaktudás hiánya nemcsak az alkalmazottak, hanem a vezetők jelentős részénél is gondot okoz: legnagyobb hányaduknál a gépészeti, műszaki ismeretek, a növényvédelem és a tápanyag-utánpótlás vonatkozásában merül fel valamilyen elméleti vagy gyakorlati szaktudásbeli hiányosság. Emellett az idegennyelv-tudás, a számítógépes és informatikai ismeretek, valamint a vállalatvezetéshez szükséges adminisztrációs és jogszabályi ismeretek a vezetői szinten leginkább hiányolt elemek. Az elmúlt három évben a felmért vállalkozások közel ötöde vett részt középfokú duális agrárszakképzésben illetve tizenkettede felsőoktatásban tanuló/hallgatói szerződéssel, duális képzőhely biztosításával. A gyakorlati képzésbe bekapcsolódott élelmiszer-gazdasági vállalkozások évről évre több tanulót/hallgatót fogadnak, illetve további cégek is szeretnének bekapcsolódni munkaerő-piaci orientáltságú gyakorlati képzésbe.

A mostani kutatás keretében az egyes alágazatok és szakmacsoportok szerint kiértékelt adatok támpontot nyújthatnak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő agrár- és élelmiszeripari szakképesítések felülvizsgálatához is, valamint a szakmai szervezetek képzésekkel kapcsolatos javaslatainak alátámasztásához, elősegítve az élelmiszer-gazdasági munkaadók munkaerő-igényének hatékonyabb kiszolgálását. A kutatást az agrárszakképzésért felelős Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával végezte a NAK és az AKI.