Szakszervezetek támogatják a kormány új ötletét a nyugdíjasok foglalkoztatására. A DiákÉSZ, MMOSZ, OSZT és a VOSZ közös nyilatkozata szerint fontos lenne, hogy az aktív dolgozók tanulhassanak a nyugdíjasoktól.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását javasolja a Kósa Lajos és Harrach Péter által jegyzett, a parlamenthez már benyújtott törvényjavaslat. Az indoklás szerint ilyen módon segítenék vissza az időseket a munkaerőpiacra.

4,2 milliárd forintos uniós forrású, a rehabilitációt elősegítő foglalkoztatási programot indul, hogy a következő három évben elősegítse 1500 megváltozott munkaképességű ember elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Országossá nőtte ki magát a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program, amelynek célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű álláskeresőket a fogadásukra nyitott vállalatokkal, cégekkel. Május 30-án Budapesten és 19 vidéki helyszínen rendeznek különleges nyílt napot, ahol a programra pályázó fogyatékossággal élő jelentkezőknek lehetőségük adódik bepillantást nyerni álommunkájukba. Idén várhatóan több mint 200 résztvevő és ugyanennyi munkáltató vehet részt a programban.

Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások közel harmada tudna felvenni új dogozókat: 51 százalékuk szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat keres, de jelentős a kereslet a betanított munkásokra is (24 százalék) – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy ezer vállalkozás körében végzett munkaerő-piaci felméréséből. Húsfeldolgozók, állatgondozók, állattenyésztők, pékek, sütőipari szakmunkások, mezőgazdasági gépkezelők és gépszerelők iránt mutatkozik különösen nagy igény. A kutatásból továbbá jól látható, hogy a cégvezetők a pályakezdőknél a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben gondolkodás képességét és a gazdasági ismereteket hiányolják a legjobban.

Jelentősen, 19 százalékkal nőtt idén a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, a jogosultság idei kiterjesztésével pedig akár megduplázódhat azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek a köre, akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek. E két intézkedés önmagában is igen erős ösztönzést jelent arra, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya az idei évben meghaladja a 30 százalékot.

Munkaerővonzás a munkaerő-hiányos környezetben, boldogabb és így eredményesebb munkavállalók, a különböző fogyasztói csoportok és igények jobb megértése – mindez a sokszínűbb vállalatok versenyelőnye.

Magyarországon a többség alig várja, hogy végre nyugdíjba mehessen, aki dolgoznia idősebb korában, az viszont alig talál munkát. Mindkét oldal hozzáállásán sürgősen változtatni kell, az idősebb munkavállalók aktivitása nélkül ugyanis komoly gond lesz a gazdaságban.

Nem csak mennyiségi, de minőségi gondok is lesznek a munkaerővel a Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint. Az idősek, nők, fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációja mellett a hatékonyság növelése lehet a megoldás, mert sok helyen egyszerűen már nincs kit felvenni.

Alapvetően nem a megváltozott munkaképességű emberek által betölthető pozíciók számával van a gond, hanem a nyitottsággal. Amíg elhangozhat az, hogy aki kerekesszékes, ne kezeljen bankkártyás terminált, még bőven van tennivaló, de van azért sikersztori is.

Ahhoz, hogy a munkaerőpiac nagy számban alkalmazzon fogyatékkal élőket, valamiféle szemléletváltásra lenne szükség. A támogatási rendszer kibővítése fontos, de nagyobb lendületet a cégvezetők hozzáállásának megváltozása hozna. A szándék megvan, a miként a gond.

2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti.

Egyre több megváltozott munkaképességű ember talál állást a hazai munkaerőpiacon, de még mindig messze alatta vagyunk az uniós átlagnak. Az állami nyomás több szempontból is segített, hogy mára csaknem minden negyedik rokkant személyt foglalkoztatnak itthon - a Trenkwalder elemzése szerint.

A cégek egyre nyitottabbak a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazása iránt, ugyanakkor a témával foglalkozó szakértők szerint az érintettek sokszor "beragadnak" a támogatott munkahelyekre, ami senkinek nem jó. Mindkét oldalon sok a félelem, pedig mindkét félnek megérné a nyitottság.

Bár egyre több cég látja, hogy a sokszínűség egyértelműen üzleti előnyt jelent, egyelőre kevesen foglalkoznak vele, hogy akár csak a generációk hatékony együttműködését fejlesszék a cégben – ez derül ki az MTD Tanácsadó Közösség friss kutatásából. Pedig nem bonyolult dolog az esélyegyenlőség, de annál eredményesebb. A kicsiknek kéne nagyot fejlődnie.

A társadalmi érzékenység alacsony, és ez igaz a munkáltatókra is. Pedig az érzékenyítéssel a védett tulajdonságokkal rendelkező, illetve a speciális helyzetű munkavállalók százezreinek helyzete is könnyebbé válhatna, munkahelyek működése bizonyulna hatékonyabbnak.

Hatodik alkalommal adták át a fogyatékosság-barát munkahely elismeréseket. A díjjal pénz nem, de elismerés jár. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása minden félnek előnyös.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres alkalmazásához lépésenként lehet eljutni, ebben pedig a mentális akadálymentesítés sokszor fontosabb lehet, mint a fizikai körülmények megváltoztatása.

A legutolsó népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élők száma Magyarországon meghaladja a 490 ezer főt. A majd félmillió embernek csak körülbelül 16,5%-a, valamivel több, mint 81 ezer fogyatékos ember gazdaságilag aktív, míg a maradék több, mint 400 ezer ember gazdasági értelemben inaktívnak számít.

A jövő munkavállalóinak, a diákoknak 83%-a a jövőben olyan helyen szeretne dolgozni, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken. Ezzel szemben a magyarországi munkavállalók több mint fele észlelt már hátrányos megkülönböztetést - derült ki a Gemius kutatásából

A betegek többsége nem mer beszélni betegségéről a munkahelyén, attól félnek, hogy ha fény derülne az állapotukra, elveszítenék munkájukat. Ez derült ki a Magyar SM Társaság által a betegek körében végzett, nem reprezentatív on-line kutatás eredményeiből.

A tavaly életbe lépett jogszabály változások több munkaadót ösztönöznek a rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges akkreditáció megszerzésére, hiszen így az évente felmerülő fix költség helyett adókedvezménnyel számolhatnak.

Számos támogatás kapcsolódik a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásához. Ahhoz azonban, hogy valóban hatékony és mindkét fél számára megfelelő legyen a közös munka, fontos a megfelelő toborzás ezen a területen is. A Piac&Profit szakértője segít!

A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásához egyre nagyobb állami és uniós támogatás kapcsolódik. Ennek ellenére sok a félreértés és a tisztázatlan kérdés a témában. Szakértőnk segít eloszlatni ezeket!

Magyarország egyre inkább elöregszik, a munkaerőpiacon mégis mintha ötven felett megszűnne az élet: aki ennél idősebb, már alig-alig talál pozíciót. Pedig az idősebb munkatársak higgadtsága, tapasztalata, döntéskészsége és lojalitása alapvető értéket jelen minden vállalkozásnak.

Bár Dél- vagy Nyugat-Európához képest kevésbé érzik a külföldi munkaerő beáramlásának következményeit a magyarok, mégis elutasítóbbak az idegen nyelvű kollégákkal szemben.

Október közepétől különleges városnéző túrák indulnak Barcelonában: az utcákon lakók kalauzolják a turistákat a városban. Az új program keretében 3000 hajléktalan kap lehetőséget az idegenvezetésre.