Az ezredforduló óta folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya: míg ez az érték 2001-ben 12 százalék, 2011-ben pedig 18 százalék volt, 2015-ben már becslések szerint a 24 százalékot is elérte - közölte a Trenkwalder. Bár ez az arány még mindig messze van az EU 40-50 százalék közötti átlagától, komoly előrelépésnek tekinthető, ami több tényező eredménye. (A cégek kezdenek rájönni, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók leginkább elkötelezettségben különböznek.) Az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Mindezek hatását tavaly már érezhetően fokozta az a fejlemény is, hogy egyes régiókban, bizonyos munkakörökben munkaerőhiány lépett fel.
Inkább felvesz, mint fizet
Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez az érték már nem érte el a 70 ezer főt.
Állami foglalkoztatáspolitikai eszközök és programok is segítik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, melyek közül a legjelentősebbek a közfoglalkoztatás, illetve az akkreditált foglalkoztatók támogatása. Az akkreditációs támogatás tavaly előtt 327 sikeres pályázónál több mint 30 ezer fő bérköltségét csökkentette. Szintén előrelépést jelentett a rehabilitációs kártya 2012-es bevezetése, amely a szociális hozzájárulási adó mentességét biztosítja két éven keresztül. A kártyát már a bevezetés évében 6400 fő vett igénybe, 2014-ben pedig már 20 300 fő után 5263 munkaadó élt a kártya által biztosított kedvezményekkel.
A munkavállalókat is álláskeresésre készteti a minősítési rendszer szigorítása
Nem elhanyagolható szempont, hogy a komplex minősítési rendszer átalakulása és szigorítása is erősítette a megváltozott munkaképességűek „motivációját” a munkavégzésre. Míg 2010. decemberében még több mint 555. ezer fő részesült korhatár alatti, egészségkárosodáson alapuló ellátásban, addig 2015 szeptemberére ez a szám 415 ezer főre csökkent.
Jelenleg a lakosság 5 százaléka részesül rehabilitációs vagy rokkantellátásban. A fővárosban a felnőtt lakosság körében ez az arány 2,6 százalék, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben megközelíti a 9 százalékot. Az ellátások összegének csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek szélesebb kör vált gazdaságilag aktívvá. Ma egy ellátott átlagban 66 364 forintban részesül, míg ez az összeg 2010-ben egy rokkantnyugdíjban részesülő esetén közel 70 ezer forint volt.
A foglalkoztatási rehabilitáció területén várhatóan 2016-ban is folytatódnak majd a pozitív tendenciák. Míg korábban elsősorban az ipar, ezen belül is az összeszerelést végző szakmákban jelentkezett igény a megváltozott munkaképességű munkavállalókra, a közelmúltban már a szolgáltatási szektor, elsősorban a kereskedelemben is jelentős keresletet támaszt irántuk. A legújabb trend azonban a magasabban kvalifikált, szellemi pozíciókra érkező igények erősödése: nagyobb multinacionális vállalatok, már nem csak az egyszerűbb fizikai munkásokat keresik a megváltozott munkaképességűek körében, hanem a magasabb képzettséget és idegen nyelvismeretek igénylő pozícióik egy részét is velük töltetnék be.
„Miközben a nagyobb, gyártó tevékenységet végző multinacionális cégek csak minimális változásokat, könnyítéseket képesek vagy tudnak bevezetni a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára, a kisebb vállalatoknál, különösen a szellemi pozícióban foglalkoztatott egészségkárosodottak esetében egyre jobban terjednek az alternatív foglalkoztatási formák – osztja meg tapasztalatait Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Kedvező jelenség, hogy az egészséges és a megváltozott munkaképességűek bérollója összezáródni látszik. Földrajzilag azonban egyre jobban kettészakad az ország a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása tekintetében: míg Soprontól Budapesten át Kecskemétig immár munkaerőhiány jelei mutatkoznak a megváltozott munkaképességűek tekintetében, addig Dél-Dunántúlon, Békés, Csongrád és az ország keleti részén még mindig jelentős számú egészségkárosodott szeretne elhelyezkedni.”
