A versenyszférában működő cégek 20 százaléka foglalkoztat legalább egy megváltozott munkaképességű (mmk) dolgozót.

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás.

A hazai vállalkozásoknak mindössze egyharmada foglalkoztat megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalókat és az összes foglalkoztatottnak mindössze 1 százaléka kerül ki ebből a csoportból – derült ki egy, a közelmúltban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által publikált hiánypótló kutatásból. Az elemzés szerint ugyanakkor az egyetlen MMK-munkavállalót sem foglalkoztató cégek több mint 40 százaléka élne a jövőben rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével. Nekik adhat gyakorlati segítséget a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) most induló tanácsadási szolgáltatása, mely egyaránt széleskörű támogatást nyújt majd a jogi és adminisztratív követelmények közötti eligazodásban.

A 2021-es tavaszi járványügyi korlátozások tavaly tavaszi feloldása után fellendült a magyar munkaerőpiac és megugrott az álláshirdetések száma, emiatt a mai napig jelentős munkaerőhiány tapasztalható. Több lehetőség kínálkozik a helyzet kezelésére, van azonban egy ritkábban tárgyalt, viszont annál fontosabb téma: a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása. A megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációjának első akadálya az, hogy a legtöbb munkáltató tapasztalat híján nem mer nyitni efelé a munkaerőpiaci csoport felé, pedig ezeknek az embereknek a szakmai integrációja a globális munkaerőhiány enyhítése mellett a cégek emberi erőforrásának optimális kihasználását is lényegesen javíthatja.

Kis odafigyeléssel és nyitottsággal szinte bármelyik vállalatnál lenne mód megváltozott munkaképességű kollégák foglalkoztatására. Bár már most is vannak jó példák, azonban még mindig nagyon sok a fejlődési és bővülési lehetőség ezen a téren. Az ország vezető HR szolgáltatójaként a Prohuman úgy látja, hogy sok területen a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok számára is megoldást jelenthet mindez, miközben előnyös az egyénnek, számos értéket hoz a kollegiális közösségnek és társadalmi hatása sem elhanyagolható.

Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon. A Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató cég adatbázisába 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett.

A törvénymódosítás szerint január 1-jétől bővült az a személyi kör, akiket megváltozott munkaképességű munkavállalóként lehet számba venni.

Jövőre 42 milliárd forinttal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató akkreditált cégeket.

Jobban megéri idén megváltozott munkaképességűeket alkalmazni, többet fizethet, aki nem alkalmaz mozgáskorlátozott munkavállalót, tavalyelőtthöz képest csaknem 30 százalékkal nőtt a rehabilitációs hozzájárulás összege.

Ma már hazánkban is trend vonzó munkahelynek lenni, ahová a munkavállalók szívesen jelentkeznek, ám csak kevés cég jutott el addig a fontos felismerésig, hogy a munkavállalót nem csak megszerezni, hanem megtartani is tudni kell. A munkavállalók megtartása jelentősen csökkentheti a vállalatok költségeit, hiszen az éves nettó árbevétel két százalékát is elvesztheti egy cég, ha nem tudja tolerálni munkatársainak, azok ideiglenesen megváltozott munkakörülményeit – világít rá Laár Péter, az ideiglenesen megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kidolgozott munkáltatói program egyik szakértője.

A rehabilitációs kártya kiterjesztése, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő új munkaerőpiaci programok, illetve a rehabilitációs hozzájárulás 19 százalékos megemelése az idei évben tovább javította a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeit. A Trenkwalder becslése szerint mára az érintett kör foglalkoztatási rátája elérte a 34 százalékot.

Sokat javult az utóbbi években a megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete, kedvezőbb szabályozói környezet mellett megduplázódott, már 80.000 főt foglalkoztatnak, de további szemléletváltásra van szükség a versenyszférában is. A napokban a Work Force Kft. jelentette be egy 46 megváltozott munkaképességű munkatárs foglalkoztatását biztosító munkahely létrehozását, de sok hasonló kezdeményezésre lenne még szükség.

4,2 milliárd forintos uniós forrású, a rehabilitációt elősegítő foglalkoztatási programot indul, hogy a következő három évben elősegítse 1500 megváltozott munkaképességű ember elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Országossá nőtte ki magát a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program, amelynek célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű álláskeresőket a fogadásukra nyitott vállalatokkal, cégekkel. Május 30-án Budapesten és 19 vidéki helyszínen rendeznek különleges nyílt napot, ahol a programra pályázó fogyatékossággal élő jelentkezőknek lehetőségük adódik bepillantást nyerni álommunkájukba. Idén várhatóan több mint 200 résztvevő és ugyanennyi munkáltató vehet részt a programban.

A munkaképes korú magyar lakosság közel 10 százaléka, 358 ezer ember egészségkárosodással él. Az elmúlt években gyökeresen átalakult a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszere Magyarországon, 2014-ben 23 ezer ember esetében állapítottak meg rokkantsági és 7500 főnek rehabilitációs ellátást. Egy váratlan baleset vagy súlyos betegség okozta egészségkárosodás komoly anyagi következményekkel járhat, ami ellen öngondoskodással lehet a legjobban védekezni.

Jelentősen, 19 százalékkal nőtt idén a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, a jogosultság idei kiterjesztésével pedig akár megduplázódhat azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek a köre, akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek. E két intézkedés önmagában is igen erős ösztönzést jelent arra, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya az idei évben meghaladja a 30 százalékot.

A versenyképesség növeléséről szóló hétfőn beterjesztett adócsomagban a bérmegállapodás érvényesítésén kívül néhány egyéb ponton is változtat az adószabályokon, így például az ingatlan értékesítésnél, a helyi adónál és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál.

Alapvetően nem a megváltozott munkaképességű emberek által betölthető pozíciók számával van a gond, hanem a nyitottsággal. Amíg elhangozhat az, hogy aki kerekesszékes, ne kezeljen bankkártyás terminált, még bőven van tennivaló, de van azért sikersztori is.

Ahhoz, hogy a munkaerőpiac nagy számban alkalmazzon fogyatékkal élőket, valamiféle szemléletváltásra lenne szükség. A támogatási rendszer kibővítése fontos, de nagyobb lendületet a cégvezetők hozzáállásának megváltozása hozna. A szándék megvan, a miként a gond.

Az elmúlt pár év meghatározó munkaerőpiaci változásainak egyike az atipikus foglalkoztatási formák terjedése a világban. A modell a munkáltatói oldal számára költségcsökkentést, a munkavállalóknak pedig az egyéni élethelyzetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást kínálja, ráadásul a munkavégzés hatékonysága is nő.

Az öt évvel ezelőtti 18 százalékról idén már becslések szerint akár 30 százalék közelébe is emelkedhet idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. Mindez az elmúlt évek következetes foglalkoztatáspolitikai lépésein túl annak is köszönhető, hogy immár az egész országban, egyre több szakmában komoly munkaerőhiány tapasztalható.

A munkaerő-kölcsönzés szabályozásának megváltozásával, az átengedhető adókedvezmény bevezetésével a cégek jobban érdekeltté váltak a speciális helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában. A piacon zajló trendeket mégis ellentmondásosnak tartja a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci integrálásával foglalkozó RehabJob.

Az eddigi négy helyett a jövőben akár nyolc órában is dolgozhatnak a megváltozott munkaképességű emberek, és jövedelmük mellett a rehabilitációs ellátás összegét is megkapják majd - derül ki a Magyar Nemzet által ismertetett előterjesztésből.

Egyre több megváltozott munkaképességű ember talál állást a hazai munkaerőpiacon, de még mindig messze alatta vagyunk az uniós átlagnak. Az állami nyomás több szempontból is segített, hogy mára csaknem minden negyedik rokkant személyt foglalkoztatnak itthon - a Trenkwalder elemzése szerint.

A cégek egyre nyitottabbak a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazása iránt, ugyanakkor a témával foglalkozó szakértők szerint az érintettek sokszor "beragadnak" a támogatott munkahelyekre, ami senkinek nem jó. Mindkét oldalon sok a félelem, pedig mindkét félnek megérné a nyitottság.

Az elmúlt hónapokban a megváltozott munkaképességű munkavállalók ezrei “ragadtak be” az akkreditált munkáltatók által tömegével kínált állásokba, és olyanok is gyakran töredék bérért végeznek betanított munkát, akik egyébként a nyílt munkaerőpiacon is jó eséllyel megállnák a helyüket - írja a Rehabjob közleménye.

A jelenlegi jogi környezet szigorúan szabályozza az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását. Számos esetben már az álláshirdetés is magában hordozza a hátrányos megkülönböztetést vagy a pozitív diszkriminációt.

Az előző periódushoz képest sokkal komplexebb a megváltozott munkaképességűeknek szóló, októberben meghirdetett pályázat; a bértámogatás mellett a munkaerőpiaci közvetítés és felkészítés is a program része lett.

A rehabilitációs foglalkoztatáshoz jövőre 34,3 milliárd forintos támogatást nyújt pályázati úton az Emberi Erőforrások Minisztériuma, 5,3 milliárd forinttal többet az idei összegnél - közölte a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

Egyre nagyobb számban jelennek meg megváltozott munkaképességű munkavállalók a nyílt munkaerőpiacon, miközben a számukra kínált állások száma is ütemesen növekszik – közölte a Rehabjob.

Adókedvezményben részesülhetnek azok a munkáltatók, akik megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak úgy, hogy a munkahelyeket és a szervezeti kultúrát ennek megfelelően alakítják ki.

A kormány év végén komplex és kiemelt program indítását tervezi a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációját segítendő 10 milliárd forintos támogatással - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár a jobbikos Vágó Sebestyén írásbeli kérdésére válaszul. További részleteket egyelőre nem közöltek.

Néhány év alatt másfélszeresére nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, de egyre többször a foglalkoztatottat nyilvánítják rokkanttá a cégek, hiszen több járulék befizetésén is spórolhatnak.

A társadalmi érzékenység alacsony, és ez igaz a munkáltatókra is. Pedig az érzékenyítéssel a védett tulajdonságokkal rendelkező, illetve a speciális helyzetű munkavállalók százezreinek helyzete is könnyebbé válhatna, munkahelyek működése bizonyulna hatékonyabbnak.

A munkavállalók demográfiai összetételétől függően egy rehabilitációs átvilágítás során a dolgozók 1,5-6 százalékáról szokott kiderülni, hogy tartós betegséggel élő személyként ő maga SZJA-kedvezményre, míg az őt alkalmazó társaság esetleg a rehabilitációs hozzájárulás megtartására jogosult.

Hatodik alkalommal adták át a fogyatékosság-barát munkahely elismeréseket. A díjjal pénz nem, de elismerés jár. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása minden félnek előnyös.

A megváltozott munkaképességű embereket, az őket foglalkoztató műhelyeket és a szociális érzékenységű tervezőket összekötő Design Randi egy év alatt megduplázta résztvevői számát.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres alkalmazásához lépésenként lehet eljutni, ebben pedig a mentális akadálymentesítés sokszor fontosabb lehet, mint a fizikai körülmények megváltoztatása.

A Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai szerint 2 éve a megváltozott munkaképességűek alig 18 százalékának volt munkája, ami mind a foglalkoztatás általános szintjétől, mind pedig a hasonló európai átlagtól lényegesen elmaradó képet tükröz. A legfrissebb piaci tapasztalatok azonban a helyzet változását jelzik.

Három hónappal meghosszabbították a megváltozott munkaképességű, rehabilitálható munkavállalók támogatott foglalkoztatásának határidejét - jelentette be a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatói tanácsadója.

Három pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a megváltozott munkaképességűek idei és jövő évi foglalkoztatására - jelentette be a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A betegek többsége nem mer beszélni betegségéről a munkahelyén, attól félnek, hogy ha fény derülne az állapotukra, elveszítenék munkájukat. Ez derült ki a Magyar SM Társaság által a betegek körében végzett, nem reprezentatív on-line kutatás eredményeiből.

A tavaly életbe lépett jogszabály változások több munkaadót ösztönöznek a rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges akkreditáció megszerzésére, hiszen így az évente felmerülő fix költség helyett adókedvezménnyel számolhatnak.

A felmérések szerint ma nagyjából 600 ezerre tehető a fogyatékkal élők száma az országban, a munkanélküliség azonban arányaiban nem magasabb, mint a nem fogyatékkal élők körében. A foglalkoztatottak kétharmada napi 8 órában, azaz teljes munkaidőben dolgozik.

Számos támogatás kapcsolódik a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásához. Ahhoz azonban, hogy valóban hatékony és mindkét fél számára megfelelő legyen a közös munka, fontos a megfelelő toborzás ezen a területen is. A Piac&Profit szakértője segít!

A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásához egyre nagyobb állami és uniós támogatás kapcsolódik. Ennek ellenére sok a félreértés és a tisztázatlan kérdés a témában. Szakértőnk segít eloszlatni ezeket!

Nem csak az így munkához jutónak, de a munkáltatónak is megéri fogyatékos embereket alkalmazni. A KézenFogva Alapítvány programjának segítségével ez könnyebben mehet.

Bővítené a fogyatékos emberek foglalkoztatási lehetőségeit a kormány, ezért azt akarja elérni, hogy a megváltozott munkaképességű emberek által gyártott termékeket ne csak az önkormányzati és az állami szférában, de a "szabad piacon" is értékesíteni lehessen - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkára pénteken Budapesten.