Jelenleg 125 ezer ember részesül rehabilitációs ellátásban, eddig legfeljebb heti 20 órában lehetett dolgozni, ennél többet vállalva megvonták az ellátást. Amennyiben a kormány támogatja és a parlament elfogadja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kezdeményezett törvénymódosító javaslatot, bármennyit dolgozhatnak az érintettek, feltéve, hogy a háromhavi jövedelmük nem több a minimálbér 150 százalékánál.
Az előterjesztés ezen felül értékállóbbá tenné a rehabilitációs és rokkantsági ellátás havi összegét is. A javaslat szerint a számítás alapösszege 94 500 forint lenne, amely minden évben a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban nő majd. Eddig a juttatás a 2012-es minimálbér bizonyos százalékában volt meghatározva.
Mindemellett a törvénymódosítás komolyabb szankciókat szabna a nem együttműködő megváltozott munkaképességű emberekkel szemben, három hónapra felfüggesztenék azon személyek ellátásának folyósítását, akik nem teljesítik az együttműködési vagy rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeiket.
Egyre többen dolgoznak
Az ezredforduló óta folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya: míg ez az érték 2001-ben 12 százalék, 2011-ben pedig 18 százalék volt, 2015-ben már becslések szerint a 24 százalékot is elérte – közölte a Trenkwalder. Bár ez az arány még mindig messze van az EU 40-50 százalék közötti átlagától, komoly előrelépésnek tekinthető, ami több tényező eredménye. (A cégek kezdenek rájönni, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók leginkább elkötelezettségben különböznek.) Az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Mindezek hatását tavaly már érezhetően fokozta az a fejlemény is, hogy egyes régiókban, bizonyos munkakörökben munkaerőhiány lépett fel.
