A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat a jogszabályváltozásról. Eszerint új megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.

A megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki - a munkaszerződése szerint - jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál

• 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
• 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
• 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
• 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
• 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

Ez azt jelenti, hogy a kötelező 5 százalékos foglalkoztatási szintbe beszámítható az a munkavállaló is, aki

• mentori tevékenységet lát el, valamint
• a köznevelésben sajátos nevelési igényű gyermeknek minősült, vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.

A mentor alkalmazása

Mint a NAV összefoglalója kiétr, a mentornak fontos szerepe van a fogyatékos, a megváltozott munkaképességű személy munkahelyi beilleszkedésében és a munkaerőpiacon való megmaradásában, ezért teszi lehetővé a módosítás a mentorok beszámítását a kötelező foglalkoztatási szintbe, így ösztönözve a munkáltatókat az alkalmazásukra. A beszámítható mentori létszám attól függ, hány fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat az adott munkáltató.

A munkáltatónál

• 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
• 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
• 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
• 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
• 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás, tevékenység a következő feladatokat öleli fel egy munkáltatónál.

• szükség szerint a képzésben részesülők benntartásának segítése, a lemorzsolódás elkerülése, a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az utókövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által,
• egyéb tanácsadási módszerek és eszközök felhasználásával segíti a mentor a munkaerő-piaci integrációt és a munkaadók befogadóvá válását a megváltozott munkaképességű személyek iránt,
• egyéb a munkáltató által meghatározott, a megváltozott munkaképességű, fogyatékos, sajátos nevelési igényű fiatal beilleszkedését, munkahelyének megtartását segítő feladatokat.

A mentornak az alábbi képesítési előírások valamelyikének kell megfelelnie:

Az egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, államilag elismert felsőfokú végzettséggel, illetve a többciklusú képzési rendszernek megfelelően alapfokozattal vagy mesterfokozattal rendelkező személy akkor foglalkoztatható rehabilitációs mentorként, ha a következőkben meghatározott, valamint ezekkel egyenértékű képesítési előírásoknak megfelel:

A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás (tevékenység) gyakorlásához előírt végzettség:

bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, orvostudományi, egészségtudományi, állam- és jogtudományi, közigazgatás-tudományi karon szerzett végzettség vagy tanítói/tanári/gyógypedagógiai végzettség, munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok szaktanácsadó, személyügyi szervező, gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns, mentálhigiénés szakember, foglakozási rehabilitációs szaktanácsadó végzettség, foglalkozási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó, rehabilitációs szakmérnök.

A mentor akkor számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ha a munkaszerződése szerint munkaköri tevékenységei közé tartozik a mentori feladatok ellátása, ezt napi 4 órában végzi és rendelkezik a fentiekben felsorolt végzettségek valamelyikével.

Kiemelt cél a tanulmányaikat befejező, köznevelésből kikerülő sajátos nevelési igényű és a felsőoktatásban végzett fogyatékossággal élő hallgatónak minősülő fiatalok elhelyezkedésének segítése, ezért a módosítás eredményeként a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából a kötelező foglalkoztatási szintbe 23 éves korukig beszámíthatóak, a korábbi szakértői bizottsági vélemény alapján.

A munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintbe történő beszámítás érdekében a sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő hallgatónak történő minősítésre vonatkozóan egyrészt ismerni kell az egészségi állapotra vonatkozó szabályokat, másrészt az ezen állapotok igazolására szolgáló dokumentumokat.

Az egészségi állapotra vonatkozó definíciók:

A sajátos nevelési igényű tanuló fogalmát mind a köznevelésről, mind a szakképzésről szóló, a fogyatékossággal élő hallgató definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tartalmazza az alábbiak szerint:

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi - látási, hallási -, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral – küzd.

Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Az egészségi állapot igazolására szolgáló szakvélemények köre a sajátos nevelési igény és a fogyatékosság megállapítására, valamint a kapcsolódó kedvezmények javasolására vonatkozó fórumrendszer 2020. szeptember 1-jétől változott, azonban a kedvezmény érvényesítéséhez ezen időpontot megelőzően kiadott igazolások is felhasználhatóak.

Az alábbi szervek által kiadott igazolások fogadhatóak el:

2020. szeptember 1. előtt

• a tankerületi központok által fenntartott megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (szakértői bizottsági minőségükben eljárva),
• az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat,
• a rehabilitációs szakértői szerv, rehabilitációs hatóság (megyei/fővárosi kormányhivatal),
• szakorvos (szűk körű, speciális esetben) által kiadott igazolás sajátos nevelési igényről, fogyatékosságról.

2020. szeptember 1. után

• a tankerületi központok által fenntartott megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (szakértői bizottsági minőségükben eljárva),
• az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott igazolás sajátos nevelési igényről, fogyatékosságról.

A korábban sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő hallgatói státusszal rendelkező fiatal munkavállaló tehát akkor számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ha a munkáltató rendelkezik a fent részletezett valamely szakértői bizottság által a fiatal számára, annak tanulmányai alatt kiállított véleményének másolatával.