Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása – mi módosult januártól?

A törvénymódosítás szerint január 1-jétől bővült az a személyi kör, akiket megváltozott munkaképességű munkavállalóként lehet számba venni.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat a jogszabályváltozásról. Eszerint új megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.

A megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki - a munkaszerződése szerint - jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál

  • 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
  • 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
  • 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
  • 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
  • 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

Ez azt jelenti, hogy a kötelező 5 százalékos foglalkoztatási szintbe beszámítható az a munkavállaló is, aki

  • mentori tevékenységet lát el, valamint
  • a köznevelésben sajátos nevelési igényű gyermeknek minősült, vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.

A mentor alkalmazása

Mint a NAV összefoglalója kiétr, a mentornak fontos szerepe van a fogyatékos, a megváltozott munkaképességű személy munkahelyi beilleszkedésében és a munkaerőpiacon való megmaradásában, ezért teszi lehetővé a módosítás a mentorok beszámítását a kötelező foglalkoztatási szintbe, így ösztönözve a munkáltatókat az alkalmazásukra. A beszámítható mentori létszám attól függ, hány fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat az adott munkáltató.

A munkáltatónál

  • 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
  • 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
  • 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
  • 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
  • 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás, tevékenység a következő feladatokat öleli fel egy munkáltatónál.

  • szükség szerint a képzésben részesülők benntartásának segítése, a lemorzsolódás elkerülése, a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az utókövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által,
  • egyéb tanácsadási módszerek és eszközök felhasználásával segíti a mentor a munkaerő-piaci integrációt és a munkaadók befogadóvá válását a megváltozott munkaképességű személyek iránt,
  • egyéb a munkáltató által meghatározott, a megváltozott munkaképességű, fogyatékos, sajátos nevelési igényű fiatal beilleszkedését, munkahelyének megtartását segítő feladatokat.

A mentornak az alábbi képesítési előírások valamelyikének kell megfelelnie:

Az egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, államilag elismert felsőfokú végzettséggel, illetve a többciklusú képzési rendszernek megfelelően alapfokozattal vagy mesterfokozattal rendelkező személy akkor foglalkoztatható rehabilitációs mentorként, ha a következőkben meghatározott, valamint ezekkel egyenértékű képesítési előírásoknak megfelel:

A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás (tevékenység) gyakorlásához előírt végzettség:

bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, orvostudományi, egészségtudományi, állam- és jogtudományi, közigazgatás-tudományi karon szerzett végzettség vagy tanítói/tanári/gyógypedagógiai végzettség, munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok szaktanácsadó, személyügyi szervező, gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns, mentálhigiénés szakember, foglakozási rehabilitációs szaktanácsadó végzettség, foglalkozási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó, rehabilitációs szakmérnök.

A mentor akkor számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ha a munkaszerződése szerint munkaköri tevékenységei közé tartozik a mentori feladatok ellátása, ezt napi 4 órában végzi és rendelkezik a fentiekben felsorolt végzettségek valamelyikével.

A sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő hallgató alkalmazása

Kiemelt cél a tanulmányaikat befejező, köznevelésből kikerülő sajátos nevelési igényű és a felsőoktatásban végzett fogyatékossággal élő hallgatónak minősülő fiatalok elhelyezkedésének segítése, ezért a módosítás eredményeként a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából a kötelező foglalkoztatási szintbe 23 éves korukig beszámíthatóak, a korábbi szakértői bizottsági vélemény alapján.

A munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintbe történő beszámítás érdekében a sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő hallgatónak történő minősítésre vonatkozóan egyrészt ismerni kell az egészségi állapotra vonatkozó szabályokat, másrészt az ezen állapotok igazolására szolgáló dokumentumokat.

Az egészségi állapotra vonatkozó definíciók:

A sajátos nevelési igényű tanuló fogalmát mind a köznevelésről, mind a szakképzésről szóló, a fogyatékossággal élő hallgató definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tartalmazza az alábbiak szerint:

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi - látási, hallási -, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral – küzd.

Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező)aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Az egészségi állapot igazolására szolgáló szakvélemények köre a sajátos nevelési igény és a fogyatékosság megállapítására, valamint a kapcsolódó kedvezmények javasolására vonatkozó fórumrendszer 2020. szeptember 1-jétől változott, azonban a kedvezmény érvényesítéséhez ezen időpontot megelőzően kiadott igazolások is felhasználhatóak.

Az alábbi szervek által kiadott igazolások fogadhatóak el:

2020. szeptember 1. előtt

  • a tankerületi központok által fenntartott megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (szakértői bizottsági minőségükben eljárva),
  • az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat,
  • a rehabilitációs szakértői szerv, rehabilitációs hatóság (megyei/fővárosi kormányhivatal),
  • szakorvos (szűk körű, speciális esetben) által kiadott igazolás sajátos nevelési igényről, fogyatékosságról.

2020. szeptember 1. után

  • a tankerületi központok által fenntartott megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (szakértői bizottsági minőségükben eljárva),
  • az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott igazolás sajátos nevelési igényről, fogyatékosságról.

A korábban sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő hallgatói státusszal rendelkező fiatal munkavállaló tehát akkor számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ha a munkáltató rendelkezik a fent részletezett valamely szakértői bizottság által a fiatal számára, annak tanulmányai alatt kiállított véleményének másolatával.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo