A rehabilitációs kártya a minimálbér kétszereséig terjedő munkabér esetén teljes egészében mentesíti a munkáltatót az alkalmazott után fizetendő, jelenleg 22 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetésétől. Idén januártól jelentősen (180 ezerről több mint 350 ezerre) bővült a kártyára jogosultak köre azzal, hogy immár a rehabilitációra nem javasoltak is jogosulttá váltak a rehabilitációs kártya kedvezményeire.

Kép:Pixabay

További komoly ösztönzést jelent 2017-ben két meghirdetett uniós támogatású program az EFOP és a VEKOP keretében. A foglalkoztatási rehabilitációs célú komplex munkaerőpiaci programok keretében a tervek szerint összesen újabb 7500 fő elhelyezkedését célozzák meg, ebből 5000 főt a nyílt munkaerőpiacon kívánnak elhelyezni. A programokon belül a legkeresettebb támogatási forma a bérköltség-támogatás: ennek keretében a támogatási időtartam első felében akár 100 százalékos is lehet a támogatás mértéke, míg a második szakaszban ennek 70 százaléka pályázható meg.

A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést kétségtelenül a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő éves rehabilitációs hozzájárulást. Ennek éves összege a korábbi években 964 500 forint volt, azonban 2017-ben 19 százalékkal, 1 147 500 forintra emelkedett, és mivel a mértékét a mostantól a minimálbér értékéhez kötötték, a következő években várhatóan jelentősen tovább nő majd az összeg.

Míg 2015-ben közel 69 ezer hiányzó fő után fizették meg a rehabilitációs hozzájárulást, addig tavaly ez a szám 73 ezerre emelkedett. Ennek azonban korántsem az az oka, hogy kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak a nyílt munkaerőpiacon, hanem az, hogy a foglalkoztatási ráta gyors, több mint két százalékpontos növekedését a piac nem volt képes az állományi létszámhoz igazodva további egészségkárosodott munkatársak alkalmazásával követni.

Immár több mint egy éve eltörölték a rehabilitációs ellátottak foglalkoztatásánál az eddigi heti 20 órás időkorlátot: ezentúl a jelenleg hatályos havi 191.250 forintos kereseti korlátig akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak. A Trenkwalder tapasztalatai szerint az érintett alkalmazottak körülbelül 40 százaléka élt is ezzel a lehetőséggel.

Az ellátással rendelkező megváltozott munkaképességűek száma ma Magyarországon meghaladja a 437 ezer főt. Foglalkoztatottságuk aránya a tavalyi 31 százalékról – részben a fenti ösztönzők hatására – becslések szerint mára elérte a 34 százalékot. (Összehasonlításul az Európai Unió átlaga körülbelül 50 százalék) Ezen belül a rehabilitációs ellátásban részesülők több mint fele áll munkaviszonyban, míg a rokkantsági ellátottak körében ez az arány csak kevéssel haladja meg a 20 százalékot.