“Meggyőződésünk, hogy mindez élesen szembemegy az állam eredeti szándékával és így, azoktól eltérően, az akkredtitált foglalkoztatás nem átmeneti segítséget jelent a mintegy 600.000 megváltozott munkaképességű munkavállaló elhelyezkedéséhez, hanem egy kényszermegoldást tartósít. Gyorsítósáv helyett zsákutcaként üzemel a védett foglalkoztatás, ahol a cég képzőközpont helyett piaci vállalkozásként működik. Így fordulhat elő, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók a minimálbér feléért 4 órában például 3000 eurós Gucci táskákat varrnak” - mondta Dobár Attila, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával foglalkozó RehabJob ügyvezető igazgatója.

“A versenyfeltételek egyenlősége kérdőjeleződik meg azzal, hogy a támogatott cégek az állam által támogatás formájában fizetett munkaerővel piaci áron értékesített árut állítanak elő, végső soron pedig a profitjuk jelentős részben a megváltozott munkaképességűektől történt elvonáson alapul. Minket ennek a folyamatnak az az eleme zavar, amelyet az állami támogatás visszájára fordulása jelent. Nem kis részben emiatt esett vissza töredékére azoknak a megváltozott munkaképességűeknek a száma, akik ki akarnak és ki mernek lépni a védett munkavállalás keretei közül. Miközben a cégek részéről egyre nagyobb a konkrét állásajánlatok formájában is megtestesülő kereslet, és szívesen foglalkoztatnának megváltozott munkaképességű munkavállalókat, addig érezhetően csökken az ezekre pályázók száma” - mondta Dobár Attila.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/digitalart

“A jelentkezésektől és állásinterjúktól történő távolmaradás mögött több ok is húzódhat” - tette hozzá Markos Ádám, a RehabJob szakmai vezetője. “A jelöltekkel való beszélgetésekből kiderül, hogy vannak, akik félnek az esetleges megkülönböztetéstől, mások attól tartanak, hogy éles helyzetben nem bírnák a tempót, vagy egyszerűen egy új helyre történő beilleszkedés nehézségeitől ódzkodnak. Inkább vállalják a megszokott munkát, gyakran jóval kevesebb pénzért, még csak nem is a képzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkakörben, mintsem hogy kudarccal vagy konfliktussal szembesüljenek. Mindez megmagyarázza, hogy miért fordul elő egyre gyakrabban, hogy egyre kevesebben mozdulnak rá a lehetőségekre, a tartalmas munkát, nagyobb anyagi biztonságot és fejlődési lehetőséget biztosító pozíciókra. Sokaknál születtek keserű tapasztalatok, de még többen félnek az újtól és fogadják el - kényszerű kompromisszumként - akár hosszútávon is a “nagyüzemi” foglalkoztatókban kínált “gagyimunkát” - mondta Markos Ádám.

„A munkaerőpiacra való tényleges visszavezetés így a RehabJobhoz hasonló  szereplőkre marad, amelyek egyszerre segítenek a cégeknek felkészülni a megváltozott munkaképességű munkavállalók befogadására, integrálására, ugyanakkor tréningekkel, segítő szolgáltatásokkal, utánkövetéssel támogatják a speciális helyzetben lévő jelentkezőket is abban, hogy megállják a helyüket a nyílt munkaerőpiacon működő cégnél” – mondta Dobár Attila.