A legutolsó népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élők száma Magyarországon meghaladja a 490 ezer főt. A majd félmillió embernek csak körülbelül 16,5%-a, valamivel több, mint 81 ezer fogyatékos ember gazdaságilag aktív, míg a maradék több, mint 400 ezer ember gazdasági értelemben inaktívnak számít. Az ENSZ december 3-át a Fogyatékos Emberek Világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.

A NAV adatai szerint mintegy 64 ezer olyan, szabad munkahely van, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása helyett a cégek inkább a rehabilitációs hozzájárulás befizetését választják. Szerencsére azonban ez a trend 2014-re változni látszott, a cégek egyre nyitottabbak ebben a kérdésben.

Idén hatodik alkalommal díjazták a fogyatékosság-barát munkahelyeket.

Miközben a nyitottság fokozódik, a cégek nincsenek tudás szempontból felkészülve: nem ismerik a bejelentési kötelezettségeket, félnek az adminisztrációs terhektől, nem tudják, hogyan kell ebben a témában nyilvántartást vezetni, nem igazodnak ki az orvosi papírokon.

Probléma az is, hogy bár egyre nagyobb a kereslet a vállalatok részéről a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránt, azonban jelentkezők híján nem tudják betölteni ezeket az állásokat. Dobár Attila, a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését és integrálását segítő RehabJob ügyvezető igazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a megváltozott munkaképességűek "bennragadnak" az állásokban, mert a védett foglalkoztatás "gyorsítósáv helyett zsákutcaként" üzemel, ahol a cégek képzőközpont helyett piaci vállalkozásként működnek, miközben elfogytak a piacról a megváltozott munkaképességű munkavállalók. A nyílt munkaerőpiacra való belépést nehezíti az is, hogy a jelöltek félnek az esetleges kudarctól, inkább vállalják a megszokott betanított munkát, sokkal kevesebb pénzért - tette hozzá. A RehabJob ügyvezetője szerint a foglalkoztatók sincsenek felkészítve, hogyan lehetne továbbítani ezeket a munkavállalókat a nyílt munkaerőpiacra.

A megváltozott munkaképességűek hátrányos, kiszolgáltatott helyzetben vannak és úgy gondolják, már annak is örülniük kell, ha a minimálbér feléért, napi négy órában foglalkoztatják őket, pedig volna hely számukra a nyílt munkaerőpiacon - fejtette ki a RehabJob ügyvezetője. Dobár Attila kiemelte: a cégek mintegy 65 milliárd forintot fizetnek be rehabilitációs hozzájárulásként évente, amiből 65 ezer ember helyezkedhetne el a nyílt munkaerőpiacon, sokkal jobb feltételek mellett.

Kép:Flickr

Mi a megváltozott munkaképesség?

A megváltozott munkaképesség jogi hátterével, típusaival és azzal, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók mely területeken alkalmazhatóak, még mindig sok a félreértés. Szakértőnk szerint a legfontosabb, hogy ne dőljünk be az előítéleteteknek. Szakértőnk segít tisztázni az alapokat a témában.

Mit adhat cég számára egy fogyatékos ember?

Ugyanazt, mint bármely másik munkavállaló. A fogyatékos emberek esetében a fogyatékosságuk csak egy tényező, egy állapot. Az ép embereknek is vannak hiányosságaik, ám a munkakereséskor sosem ezekre koncentrálnak, sokkal inkább az erősségekre.

Ugyanígy a fogyatékos emberek esetében sem azt kell figyelembe venni, hogy mit nem tudnak, hanem azt, hogy mit tudnak, milyen területeken bizonyítják szakértelmüket. Hiszen mi lett volna, ha Beethovent nem engedik komponálni, mert elveszítette a hallását, vagy a súlyosan mozgáskorlátozott Stephen Hawking, korunk egyik legnagyobb zsenije nem folytatta volna fizikusi pályafutását betegsége miatt.

Általánosságban elmondható, hogy a fogyatékos emberek színt és új látásmódot visznek a cégek életébe, ráadásul nagyon megbízható munkaerőt képviselnek, hiszen tudják, hogy milyen nehéz fogyatékossággal elhelyezkedni. Kitartásban és akaraterőben pedig példát adhatnak a munkatársaknak, hiszen az élet minden területén nehezített pályán teljesítenek. Lelkesedésük sok munkahelyen fokozza az ép emberek munkakedvét is – írja a Kerülj közelebb honlapja.

5 tipp a sikeres beilleszkedésért

1. Találjuk meg, kik azok a kulcsszemélyek, akik a cégnél a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának szószólói lehetnek

2. Egyből nem dobhatjuk a munkatársakat mélyvízbe: segítsünk nekik felkészülni a speciális helyzetű munkatársakkal való együttműködésre

3. Ne rontsunk ajtóstul a házba, a fizikai akadálymentesítést csak lépésenként lehet megvalósítani

4. Álljunk rugalmasan a megváltozott munkaképességű munkavállalódhoz, közösen alakítsuk ki az elvárásokat, hogy a rábízott feladatot a lehető leghatékonyabban tudja elvégezni

5. Nincs feloldhatatlan konfliktus, csak kibeszéletlen problémák léteznek – a nyílt kommunikáció vezet egymás megértéséhez