2011-től teljesen átalakult a megváltozott munkaképességűeket segítő állami támogatás rendszere Magyarországon. A lépés elég sok embert érintett. A rendelkezésre álló legfrissebb, 2014-es statisztikák 358 ezer egészségkárosodással élő emberről tudnak Magyarországon. Ez a munkaképes korú lakosság nagyjából 10 százaléka. 2012 és 2014 között közel százezer főt vettek újonnan megváltozott munkaképességűként nyilvántartásba. Az új szabályok alapján két csoportba sorolják az állami segítségre jogosult megváltozott munkaképességű embereket: a rehabilitációs ellátásban részesülőkre és a rokkantsági ellátásban részesülőkre. A két csoportnak más-más összegű állami segítség jár - olvasható az NN közleményében.
Az állami ellátásban részesülők körébe nem egyszerű bekerülni. Egy szakértőkből álló bizottság alapos vizsgálatokat követően dönt az egészségkárosodás mértékéről, és így végső soron az állami ellátás összegéről is. Az átalakulás együtt járt a költségvetéstől segítséget kapók számának drasztikus csökkenésével. 2014-re 23 ezer főre esett vissza az állami rokkantsági támogatásban részesülő új bekerülők száma. 2012 és 2014 között 70 ezer főnek állapítottak meg új rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Attól azonban, hogy valaki jogosult állami ellátásra, anyagi gondjai nem oldódnak meg. A segítség ugyanis jóval kevesebb is lehet, mint az addigi jövedelem Az ellátás összegét az ellátásban részesülő átlagjövedelme alapján határozzák meg, de minden kategóriához van egy alsó és egy felső korlát is. Ezeket a korlátokat az úgynevezett alapösszegből számolják ki, amely 2017-ben 96010 forint. Példaként vegyünk két végletes élethelyzetet. A „legenyhébb” esetben az egészségkárosodás nem tartós, a károsult hosszabb-rövidebb rehabilitáció után visszatérhet a munkaerőpiacra. Ezen idő alatt havi 28-38 ezer forint rehabilitációs ellátást kaphat. Ellenben, ha valaki jelentős egészségkárosodást szenved és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes, akkor a rokkantsági ellátás összege havi 52-144 ezer forint közé esik.
Sok esetben van is mihez nyúlni, hiszen egyre többen kötnek nyugdíjbiztosítást adójóváírási lehetőséggel, hogy így tegyenek félre nyugdíjas éveikre. Ezek a nyugdíjbiztosítások legalább 40%-os egészségkárosodás esetén viszont úgy szolgálatnak, hogy az egyébként a nyugdíjcélra gyűjtött megtakarítást egy összegben kifizetik. Ezzel a kifizetéssel a nyugdíjbiztosítási szerződése megszűnik, meghiúsítva a megtakarítás eredi célját.
„Ha valaki tartós egészségkárosodás esetén is szeretné biztonságban tudni az évek alatt eredetileg nyugdíj célokra felhalmozott pénzét, akkor erre az esetre az NN Biztosító kiegészítő biztosításaival mostantól megoldást tud kínálni.” - hangsúlyozta Csanda Gergely.
