Megéri a megváltozott munkaképesség?

Néhány év alatt másfélszeresére nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, de egyre többször a foglalkoztatottat nyilvánítják rokkanttá a cégek, hiszen több járulék befizetésén is spórolhatnak.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

Míg az ezredforduló környékén 12, jelenleg mintegy 18 százaléka tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon a gazdaságilag aktív, megváltozott munkaképességű személyeknek. Miközben ez az arány még mindig jóval elmarad az EU 40-50 százalék közötti átlagától, kérdés az is, hogy az érintettek visszatérése a munkaerőpiacra mennyire lesz tartós, hiszen döntő többségük a jelenleg futó hazai és uniós bérköltség-támogatással tudott elhelyezkedni. A Trenkwalder alábbi összegzésében azt is bemutatja, hogy miközben az újonnan rokkanttá nyilvánítottak száma nyolc év alatt kevesebb mint a felére esett vissza, jelentősen átrajzolódott a munkaképességet befolyásoló különféle szervi bajok előfordulási gyakoriságának térképe is.

Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást, a rehabilitációs kártyával foglalkoztatott dolgozók munkabérei után pedig nem kell szociális hozzájárulást fizetnie. 2014-ben 7,053 milliárd forint befizetését spórolták meg így a cégek átlagosan 28 800 munkavállaló után, de 2015 februárjában már 30 191 fő után vett igénybe összesen 589,4 millió forint kedvezményt a 8517 érintett munkaadó. (A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása most már presztízskérdés a cégeknek.)

Új jelenség a foglalkoztatottak rokkanttá nyilvánítása

Míg korábban a rokkanttá nyilvánítást elsősorban a munkahellyel nem rendelkezők kezdeményezték (akár azért, mert a betegség miatt meghiúsult a további munka lehetősége, akár mert a munkanélkülivé vált személy számára ez alternatív jövedelmi forrást jelentett), ma már évente több ezer aktív munkavállaló vesz részt a munkáltatók által finanszírozott rehabilitációs auditokon annak érdekében, hogy az így feltárt betegség nyomán hozzájuthassanak a jogosan járó kedvezményekhez - írja a Trenkwalder elemzése.

Milyen betegségek esetén jár adókedvezmény?
Sokan talán nem is ismerik ezt a fajta személyi jövedelemadó kedvezményt, vagy ha hallottak is róla, akkor sincsenek tisztában azzal, hogy ki lehet rá jogosult, illetve milyen módon lehet igénybe venni. Pedig jelentős összeg megtakarítható ilyen módon.
„Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy ilyen audit során az állomány összetételétől függően a munkatársak akár több mint 5 százalékáról is kiderülhet olyan tartós egészségügyi probléma, amely őt és cégét is kedvezményekre jogosíthatja – tájékoztat a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ez a mérték már a befizetett teljes rehabilitációs hozzájárulás teljes összegének megtakarítására elegendő. Előfordulhat, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra.”

További pozitívum, hogy a munkavállaló ilyen esetben az érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget vonhat le az összevont szja-adóalap adójából. Fontos tudni, hogy a kedvezmény visszamenőlegesen is jár a fogyatékosság vagy a betegség diagnosztizálásának napjától kezdve, 5 évre visszamenőleg. (Ez jó hír, mert sok magyar munkavállaló inkább eltitkolja a betegségét, attól félve, hogy elveszítheti munkahelyét.)

Mivel a súlyosabb betegségek beazonosítását a rehabilitációs átvilágítás idejére már egyéb úton felderítik, ezekben az esetben a leggyakrabban mozgásszervi, illetve keringési betegségek meglétére derül fény. Ugyanakkor egyre gyakoribb az olyan problémák beazonosítása is, mint a cukorbetegség, különféle immunbetegségek, vagy éppen a Crohn-betegség. Ezekről gyakran az érintettek sem tudják, milyen anyagi támogatásra jogosítanak.

Ne dőljünk be az előítéleteknek!
A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásához egyre nagyobb állami és uniós támogatás kapcsolódik. Ennek ellenére sok a félreértés és a tisztázatlan kérdés a témában. Szakértőnk segít eloszlatni ezeket!
Évente 15 ezren kerülnek ki a munkaerőpiacra

Magyarországon mintegy 750 ezer megváltozott munkaképességű személyt tartanak nyilván, közülük 185 ezer a gazdaságilag aktív, e csoporton belül pedig mintegy 140 ezret foglalkoztatnak (az összes rokkant 18,6 százaléka). A megváltozott munkaképességűek közül a legnagyobb arányban a nyugat-dunántúli megyékben, Budapesten és a Dél-Alföldön tudnak elhelyezni (20-22 százalék), míg Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon mindössze 13-15 százalék között mozog ez az érték.

„Az ellátási adatokból arra következtethetünk, hogy az elmúlt három évben éves átlagban 14-16 ezer fő került ki az egészségkárosodáson alapuló ellátások valamelyikéből, döntően a munkaerőpiacra – magyarázza Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ebben nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, foglalkoztatást segítő támogatások és a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás miatt megnőtt a kereslet a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránt.”

Szigorodó bizottságok – megcsappant az új rokkantak száma

Az elmúlt 10 év igen jelentős fejleménye, hogy az aktív lakossághoz képest jelentősen visszaesett a 10 ezer aktív korúra jutó új rokkantak száma. Míg 2005-ben ez a szám országos szinten 56 volt, 2013-ban már kevesebb, mint a fele, mindössze 25. Bár ebben az időszakban 4,2-ről 4,3 millióra növekedett a hazai népesség gazdaságilag aktív csoportjának létszáma, a változás oka elsősorban nem a viszonyítási alap változásában, hanem a több lépcsőben bevezetett rehabilitációs reformban keresendő. Ennek során ugyanis a bizottságok a korábbinál szigorúbb, és több szempontot figyelembe vevőprotokoll alapján járnak el illetve az ellátások megállapításánál is szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, ami eleve sokakat eltántorít a vizsgálatra jelentkezéstől is.

Érdekes módon nyolc év alatt a rokkantosítás területi jellemzői is alapvetően átrendeződtek. Míg 2005-ben arányaiban a legtöbb rokkant Tolna, Csongrád, Békés és Baranya megyékben jelent meg (77-90 fő/10 ezer aktív korú), addig 2013-ban már Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Somogy és Komárom-Esztergom ( 34-40 fő/ 10 ezer aktív korú) megyék kerültek a lista elejére. Az új rokkantak aránya mindkét időszakban Hajdú-Bihar megyében és Budapesten volt a legalacsonyabb. A legnagyobb csökkenés Tolna megyében (90-ről 27-re), illetve Bács-Kiskun megyében (70-ről 19-re) következett be. A leszázalékolás vezető betegségcsoportjai a keringési rendszer betegségei, a daganatos betegségek, a pszichiátriai jellegű betegségek, illetve a mozgásszervi megbetegedések.

Szempontok megváltozott munkaképességű dolgozók felvételéhez
A kiválasztás folyamata során mindig meghatározott céllal és módszerrel próbáljuk feltárni az alkalmasságot egy munkakörhöz. A cél legtöbbször a kompetencia feltérképezése (egyéni készségek, szakmai tudás, beilleszkedés, szocializáció). Ez megváltozott munkaképességű munkavállalóknál sincs másképp. A gyakorlat azonban gyakran nem ezt mutatja. A két legfőbb szempont, hogy mivel mérjünk, és mit mérjünk.

Véleményvezér

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz 

Már gyurcsányozni sem érdemes.
Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár

Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár 

Világváros lesz Kolozsvárból.
A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak

A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak 

Nem is volt, de azért megszüntetnék.
Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja

Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja 

Miközben az elit gátlástalanul urizál, már az alapszolgáltatások sem működnek.
Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo