hirdetés

Üzleti előny a sokszínűség

Bár egyre több cég látja, hogy a sokszínűség egyértelműen üzleti előnyt jelent, egyelőre kevesen foglalkoznak vele, hogy akár csak a generációk hatékony együttműködését fejlesszék a cégben – ez derül ki az MTD Tanácsadó Közösség friss kutatásából. Pedig nem bonyolult dolog az esélyegyenlőség, de annál eredményesebb. A kicsiknek kéne nagyot fejlődnie.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Az esélyegyenlőségi politikák hatékonyságában a cégméret nagyon meghatározó – minél nagyobb egy cég, annál inkább foglalkoznak ezzel a kérdéssel - derült ki az mtd Tanácsadó közösség friss kutatásából. Ugyanakkor a friss, 2014-es adatokat mutató kutatás szerint elsősorban a kisebb szervezetek (kkv-k) váltak sokszínűbbé az előző, 2012-es kutatáshoz képest – hívta fel a figyelmet a pozitív trendre Tardos Katalin, a kutatás vezetője.

Mennyire egyenlő?
2008 és 2014 között kis mértékben, de javult az esélyegyenlőség és sokszínűség színvonala az MDT Sokszínűségi Index értéke alapján, amely jelenleg 39 ponton áll. 2014-ben az átlagos szervezet a maximálisan elérhető érték 2/5-ét teljesíti. A leginkább fejlesztendő terület pedig az esélyegyenlőséget javító juttatások és intézkedések lennének az indexet meghatározó komponensek (foglalkoztatottak sokszínűsége, esélyegyenlőségi politika intézményesülése, esélyegyenlőséget javító intézkedések és juttatások – az akadálymentesítéstől a céges óvodáig), HR eszközök tudatos használata az esélyegyenlőség javítása érdekében – például a kiválasztás esetén a shortlisten mindenképpen jelen kell lennie bizonyos csoportok képviselőinek) közül.
A kutatás eredményei alapján a leggyakoribb indokok között, hogy miért foglalkoznak a cégek az esélyegyenlőség témájával első helyen szerepel az, hogy a szervezetben jelen van a generációs sokszínűség, amit muszáj kezelniük. Sok cég számára a tehetségek megtartása miatt fontos ez a téma (tehát a második leggyakrabban említett ok már olyan, ami gazdasági hatékonysághoz is kapcsolódik!), a harmadik, közel azonos százalékban említett szempont az, hogy etikai szempontból fontosnak tartja az esélyegyenlőség biztosítását az adott cég.

Az évek alatt nagyobb szerepe lett a sokszínű céges kultúrának és a tehetségek megtartásának a válaszokban. Nőtt annak említése (18% 2012-ben, 27% 2014-ben), hogy az üzleti stratégia megvalósítása érdekében foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A kutató szerint ez jó hír, hiszen az lenne a cél, hogy ez ne külső kötelezettségként, hanem a cégstratégia integráns részeként foglalkozzanak vele.

Ebben szerepe lehet a női munkavállalók arányának növelésével kapcsolatos nemzetközi szintű és egyre elterjedtebb törekvésének. Jóllehet ma még a világon mindenhol alacsony az első számú női vezetők aránya, és az igazgatótanácsokban is alig vannak nők, valami mégis elindult. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez az egyes országokban elfogadott ambiciózus kvótáknak köszönhető, vagy annak, hogy sok helyen az apák is mehetnek szülési szabadságra, esetleg hogy elterjedt a rugalmas munkaidő. Mindenesetre úgy tűnik, sokkal inkább a társadalomnak van szüksége arra, hogy a női tulajdonságok megjelenjenek az üzleti életben, semmint a nőknek a hatalommal járó pozíciókra. Itt részletesen olvashat erről!

Kép:Pixabay

Mennyire tudatosak a cégek az életkori sokszínűség kezelésében?

A válaszadók döntő többsége (90%) elfogadható elvárásnak tekinti a munkavállalók részéről, hogy az életkori sajátosságaikat vegyék figyelembe, ugyanakkor a többség nem foglalkozik tudatosan a különböző életkorú munkavállalók menedzselésével. Az adatok szerint a cégek kétharmada számára a demográfiai helyzet egyelőre nem jelent kihívást, de a válaszadók többsége szerint a jövőben foglalkoznia kell majd ezzel a vállalatoknak.

A cégek több mint felében az átlagéletkor 36 és 45 év között van. Ennek ellenére a szervezetek többsége úgy látja, hogy minden korosztály jelen van és jól érzi magát a szervezetben – holott a számok nem egészen azt mutatják, mint amit a válaszolók saját érzékelése, vagyis pozitívabbnak látják a képet a valóságosnál.  Bár a cégek számára mostanra többségében egyértelmű, hogy a sokszínűség (életkori és más szempontból is) üzleti előnyt jelent, a szervezetek háromnegyedénél nem merül fel a multigenerációs működés tudatos menedzselése.

A tiszteletben van az igazi generációs különbség?
Érdemes megismerni a másikat, időt és energiát fordítani arra, hogy megértsük a különbözőségeket, akár a generációk mentén is. Versenyelőnyt jelenthet, ha tisztában van egy cég azzal, hogy a különböző korosztályhoz tartozó munkatársait hogyan kezelje hatékonyan, mi az, ami korosztályi eltérés, mit tud előnyére fordítani, és mi az, amire figyelni kell, mert potenciális veszélyforrás lehet a napi munkavégzésbe. Itt olvashat erről részletesebben.
A cégeknek alig negyede készül a Z generáció (akiknek igényeiről itt olvashat) fogadására a munkahelyeken és alig 17% az, ahol a szervezet tudatosan eltérő motivációs rendszert dolgozott ki az X és az Y generáció tagjai számára. Pedig egyre többet lehet tudni arról, hogy mennyire eltérőek e két generáció igényei.

Összesen a szervezeteknek alig negyede foglalkozik tudatosan a generációk problémájával, ami a kutatók szerint nagyon kevés és mindenképpen tudatosabban kellene felkészülni a generációk hatékony együttélésére ahhoz, hogy a szervezetek számára ez ne problémát, hanem a hatékonyságnövelés újabb lehetőségét hozza. Nagyon kevesen foglalkoznak egyelőre a generációk közötti tudásátadás menedzselésével, szervezeti szinten való kezelésével is, ennek növekedése a szakember szerint szintén nagyon fontos lenne ahhoz, hogy a szervezetek ki tudják használni a multigenerációs (a több generáció együttműködésére építő) működésben rejlő üzleti előnyöket.

A sokszínűség megéri!

Bonyolult világban élünk és az esélyegyenlőségről is bonyolultan beszélünk, pedig egyszerű dologról van szó – mondta Lakatos Sándor NOVA-Papír Zrt. vezetője, aki saját példáján keresztül mutatott be egy jó gyakorlatot. A cég akkori vezetője évekkel ezelőtt roma származásúként választotta kommunikációs igazgatóvá – ez egy tudatos döntés volt a vezetés részéről, más szempontból befektetésnek is tekinthető. Az eredmények egy év után azt mutatták, hogy jó döntést hozott, a szakember hatékonyan működött, olyannyira, hogy mostanra a cég első számú vezetőjévé vált. Ez nagyon fontos, hisz üzleti döntésekről van szó, tehát a hatékonyság rovására semmiképpen nem mehet a sokszínűség iránti elkötelezettség. De nincs is erre szükség. Hangsúlyozta Lakatos Sándor.

Siker és etika – lehet együtt?
Lehet-e kifizetődő az etikus magatartás az üzleti életben? Önfeláldozás-e, ha cégünk működése során a profitérdekek mellett a környezet és a társadalom tágabb érdekeire is tekintettel vagyunk? Vagy nincs is már másik út? Jöjjön el az Üzleti Etikus Cégek Fórumára június 4-én, ahol avatott szakemberek és aktív cégvezetők vitatják meg ezt a témát. Részletes program és regisztráció itt.
A cég iratmegsemmisítési üzletágának elindításakor például fontos volt, hogy ne kerülhessen ki papír – hiszen bankoknak, cégeknek dolgoznak, érzékeny iratokat kezelnek. A megoldás az lett, hogy börtönnel kötöttek együttműködést, így amellett, hogy garantáltan nem kerül ki semmilyen adat, munkalehetőséget biztosítanak az elítélteknek, ami segít a társadalomba való visszaintegrálásukban és pénzkereseti lehetőséget is biztosít számukra. Üzletről beszélünk, tehát alap az, hogy a szolgáltatás megbízható és magas minőségű - úgy, hogy közben a társadalomért is tesznek valamit. A példa azt mutatja, hogy mindenhol van lehetőség felelős és ugyanakkor üzletileg hatékony döntésre, csak némi gondolkodásra van hozzá szükség – hangsúlyozta Lakatos.

A hátrányos helyzetű emberek beemelése nem veszélyforrás, hanem lehetőség a cégek számára! Aki akar valamit kezdeni az életével, aki ki akar törni adott helyzetéből, általában sokkal nagyobb motivációval és bizonyítási vággyal dolgoznak. Ez pedig a többi kollégára is motiváló hatással van, versenyhelyzetet teremt, ami az egész cég működési hatékonyságát növeli – tette hozzá a cégvezető.

A nagyvállalatok sokkal nyitottabbak Magyarországon mondta el dr. Muhi Erika a NEKI szakembere. Erre példa, hogy egy diszkriminációs eljárásban egy nagyáruház igazgatója jött el tanúskodni a hátrányba került roma munkavállaló mellett a saját alvállalkozójával szemben. A kisvállalatok szerepe nagyon fontos, hiszen nagyon jelentős foglalkoztatók, tehát ők lehetnének azok, akik felszívják a sokféle munkavállalót

A másság elfogadását tanítani kell, ebben a cégeknek nagy szerepe van. A válság még inkább erősítette az egymás iránti bizalmatlanságot, a Sokszínűségi Egyezménynek ennek csökkentésében is nagyon fontos szerepe van – mondta Bognár Károly, a KÖVET Egyesület kommunikációs igazgatója. Az Egyezményhez a hazai induláskor közel negyven cég csatlakozott.

Sokszínűségi Egyezmény
A Sokszínűségi Egyezmény, azaz a Diversity Charter több mint 10 éve, 2004-ben indult Franciaországban, az első olyan írásos dokumentumként, amely az Európai Unió munkahelyi diszkrimináció-ellenes, esélyegyenlőséget támogató irányelveit rögzíti és népszerűsíti a foglalkoztatók körében. Legfőbb célja a szemléletformálás, a vállalatok vezetőinek elkötelezése és támogatása a szervezeti sokszínűség megvalósításában, és inspiráció a humán erőforrás menedzsment fejlesztésére, újragondolására.
hirdetés

Véleményvezér

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában

Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában 

Orbán Viktor szerint nem jó, hogy Európa megszabadult az orosz energiahordozóktól. A miniszterelnök erről tegnap, napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszélt.
Van ingyen ebéd

Van ingyen ebéd 

Szerencsések azok, akik a román határ mellett laknak. Kedvelt élelmiszereiket ugyanannál a multinál jóval olcsóbban kapják meg a szomszédoknál.
Az oroszok Ukrajna után Örményországot is elveszíthetik

Az oroszok Ukrajna után Örményországot is elveszíthetik 

Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot, hogy visszaszerezze egykori területét. Az akció teljesen átrendezi a kaukázusi erőviszonyokat.
Az USA a cégalapítások több mint felét bevándorlóknak köszönheti

Az USA a cégalapítások több mint felét bevándorlóknak köszönheti 

A befektetők jól átgondolják hová vigyék a pénzüket és ma nehéz jobb helyet találni az USA-nál.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo