A munkaerőpiac átalakulásában fontos szerepe van a globális demográfiai változásoknak is – kezdte a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) rendezvényén tartott előadását Annemarie Muntz, a World Employment Confederation elnöke.

Talán a legfontosabb az öregedő társadalom jelentette változás. Ennek veszélyeiről sok szó esik és a szakember szerint is kétségtelenül foglalkoznia kell a munkáltatóknak a csökkenő számú munkaerő problémájával, ugyanakkor az idősebb munkavállalók lehetőséget is jelentenek. A magasabb kor ugyanis nagyobb munkatapasztalatot is jelent, amire építhetnek a munkáltatók.

Muntz szerint szembe kell néznünk vele, hogy nincsenek már sztenderdek. Nincs átlagos munkavállaló, sztenderd szerződés – a jogrendszer, a szabályozási környezet mégis ilyenekben gondolkodik, ami állandó feszültséget jelent, amit csak a szabályozói, munkáltatói oldal sokkal nagyobb rugalmassága oldhat fel. Rugalmasságot többek között abban is, hogy egy munkavállalót nem sajátíthat ki egy munkáltató, a jövő sokkal inkább a munkák kombinációjáé – vagyis a szabadúszók gazdaságáé (ld. kerets írásunkat).

Meghatározó globális trend a globalizáció mellett a polarizáció is a szakember szerint – a munkaerőpiacon mindenképpen. Míg az európai középosztály jobb munkahelyet, nagyobb rugalmasságot és önmegvalósítást követel, Kínában és Indiában egyelőre még egészen máshol tartanak a dolgozók. A fejlett világ dolgozói ugyanakkor mobilabbá váltak a tapasztalatok szerint és elindult egy erős, Európán belüli migráció is: a munkaerő a fejlődő gazdaságokba, „hotspotokba” vándorol.

Szintén sokat emlegetett és vitathatatlanul fontos változás a mindent átalakító technológia – a mobil, a big data, a felhő. (Erről többek között itt írtunk részletesen.) A munkaerőpiacot hamarosan totálisan átalakító robotizáció miatt pedig el kell gondolkodni, mi lesz a munkájukat elveszítő tömegekkel. Ugyanakkor, hangsúlyozta a szakember, kétségtelen, hogy a fejlődéssel munkahelyek teremtődnek is: az elemzések szerint 1 magas képzettséget igénylő munkahely 2-2,5 alacsonyképzettségűeknek alkalmas munkahelyet teremt áttételesen. A magasan képzett és magas jövedelmű dolgozók ugyanis vásárolnak és szolgáltatásokat vesznek igénybe, egyre többet.

2025-re pedig 35 millió új magasan képzett munkavállalóra lesz szükség az Európai Unióban az expanzió és a munkaerő öregedése miatt – mondta a szakember.

Mit kell tudni?

A munka jövője nem csak az alkalmazás feltételeiben alakul át gyökeresen, hanem abban is, hogy mik tekinthetők a legfontosabb kulcs kompetenciáknak: ezek átlagosan 35%-a teljesen meg fog változni 2020-ra. Hogy mennyi a változás, az iparáganként eltér. A legkomolyabb változásra a pénzügyi és befektetési szektorban kell felkészülni (43%-ban alakulnak át a szükséges képességek).

Kép:Freestock

És, hogy mik lesznek a legértékesebb képességek? A World Economic Forum 2015-ös riportja szerint:

• Az kell, amit nem lehet automatizálni
  komplex problémamegoldás képessége
• kritikai gondolkodás
• kreativitás
• emberek menedzselése
• koordinációs képesség
• érzelmi intelligencia
• döntésképesség
• szolgáltatás központú gondolkodás
• tárgyalástechnika
• kognitív rugalmasság

Vagyis mindazok a dolgok, amiket nem lehet automatizálni – összegzi Muntz. A cégeknek a versenyképességük megtartása érdekében a tehetségeket kell megfogniuk. Azokat, aki a fenti képességekkel rendelkezve emelik őket a többi, automatizált versenytárs fölé. És nem biztos, hogy a szomszédban, vagy nyugatra nézve kell őket keresnünk. A szakértő szerint a fejlődő országok olyan tempóban vannak a sarkunkban, hogy az európai vállalatoknak fő céllá kell tennie, hogy vonzóvá váljanak a képzett bevándorlók számára.

És mit akarnak a tehetségek? Élethosszig tartó tanulási lehetőségeket, szabadságot, diverzitást, mobilitást, inspiráló környezetet, egy tökéletes (jó munkáltatói márkával rendelkező) cégnél. A fent említett képzett bevándorlók számára pedig alapvető, hogy olyan helyet keresnek, ahol nem kell egy újabb nyelvet megtanulniuk – tehát angolul megy a munka –, sokat kereshetnek és vonzó adózási környezetet biztosítanak számukra. A munkavállalói lojalitás gyakorlatilag a nullára csökken – mondta Muntz, így a cégek jó körülményekkel és kiemelkedő munkáltatói márkával lehetnek esélyesek a tehetségek megtartására. (Ld. keretes írásunkat.)