A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár elmondta, „a tavalyi évhez képest 50%-kal nőtt a kutatásban résztvevő szervezetek száma”. A válaszadók nagy többsége (81%) a versenyszférában, a 14%-a a közszférában és a maradék 5%-a pedig a non-profit szférában tevékenykedik. Az idei felmérésben a válaszadók több mint kétharmada (68%) hazai tulajdonú szervezet, míg egyharmaduk (32%) részben vagy teljesen külföldi tulajdonú. A felmérésünkben „a döntő többségben kis- és középvállalkozások, illetve mikro vállalkozások vannak jelen, ők a válaszadók 72%-át teszik át. A vizsgált szervezetek egynegyede (28%) viszont a dolgozói létszám szerint nagyvállalat, illetve szervezet közé sorolható. Az idei felmérésünkben is vizsgáltuk a résztvevők földrajzi megoszlását. A felmérésben résztvevők 30%-a a közép-magyarországi régióban tevékenykedik. 30%-uk a dunántúli térségben és 19%-uk pedig az Alföldön működik. Továbbá a válaszadók 20%-ának az észak-magyarországi régióban vannak telephelyei. Egyes válaszadó több telephellyel is rendelkezik.” Fontos azt is kiemelni, hogy – „A felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt, tényt, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti szervezeteknél 100%-ban vannak juttatások. A 10 fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 67%.”
Mázásné Dinnyés Hajnalka kutató szerint „2018-ban január 1-étől újabb mérséklődés történt a közterhek mértékében, ugyanis az egészségügyi hozzájárulás (EHO) kulcsa 22%-ról 19,5%-ra csökkent. A béren kívüli juttatások után 1,18 szorosára kell az szja-t és az EHO-t megfizetni, amennyiben a kedvezményes juttatások nem haladják meg a meghatározott keretet 34,22%-os adót köteles a munkáltató fizetni. Az egyéb adóköteles juttatásokra pedig a 40,71%-os közteher vonatkozik”.
A nyilatkozó szerint - „A leggyakrabban biztosított fix juttatások gyakorisága sorrendjében a tavalyi felméréshez képest számos változás történt. Így többek között Erzsébet utalvány a tavalyi 1. helyről 18. helyre, a mobiltelefonhasználat a tavalyi 2. helyről az 1. helyre és a SZÉP Kártya Vendéglátás a tavalyi 3. helyről a 10. helyre került. Leggyakoribb Cafeteria elem továbbra is a SZÉP Kártya (mind három alszámlája). Kedvezményes adózási készpénz a tavalyi 7. helyről a 4. helyre került. A sporteseményre szóló belépő a tavalyi 12. helyről a 9. helyre került.”
„A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteria összegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteria keret ritka (2%). Emellett egyre gyakoribb (14 százalékos előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során. Az átlagos juttatási keret 2018-ban a tavalyi értéket 4,5 százalékkal meghaladóan bruttó 390.000 forintra tehető. A növekedés jellemzően a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének, illetve az új adómentes elemek alkalmazásának tudható be, de jellemzően a munkáltatók is emelték a kínált összegeket” - összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.
Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint - „A KSH által 2017. évre publikált és 2018. évre előre jelzett béremelési mérték tükrében kell cafeteria juttatást nyújtó cégek számának és a juttatás átlag mértékének növekedését is figyelemebe venni, hiszen mindkettőt alapvetően a munkaerőpiacon tapasztalt munkaerőhiány kezelése indokolja. Az elemek és a járulékok változása egyrészt a készpénz irányában történő gondolkodást és ezáltal a bérként történő kifizetést erősítette, másrészt az is jól látszik, hogy bár önmagában a cafeteria juttatás nem „vízválasztó”, ahol már az elmúlt évek gyakorlata alapján beépült a juttatási csomagba, a munkáltatók nem tudnak visszalépni. Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik, ehhez a munkáltatói oldalon is további fejlődésre van szükség.
A válaszdó munkáltatók mintegy 44%-a tudott teljeskörű és releváns választ adni, ami jelzi, hogy a tudatosság tekintetében még mindig komoly tartalékok vannak. A munkáltatók közel 40%-a méri csak a cafeteriával való elégedettséget, pedig önmagában a mérés is a bevonás miatt munkavállalói elégedettséget erősítene. Nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozza a munkavállalói élmény növeléséhez.”