Munkaerőpiac cikkek

Jó évük volt a sofőröknek és a gépkezelőknek
Nőtt a hirdetők és a jelentkezések száma is az álláspiacon 2018-ban az előző évhez képest. Legjobban a sofőrök és a gépkezelők jártak a munkaerőhiánnyal, de a szak- és fizikai munkások is napról napra több lehetőség közül választhatnak. A jó munkaerő megszerzéséért folyó küzdelemben egyre több cég teszi nyilvánossá az adott pozícióhoz tartozó fizetést is. Ez mindenképpen megéri, az ilyen hirdetéseket akár 72 százalékkal is többen nyitják meg.

Egyre kevésbé éri meg a közmunka
A kormány 2016-ban úgy döntött, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a közmunkások átterelése a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében: csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét. A Policy Agenda 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását.

Majdnem 150 ezerre nőtt a minimálbér
Már december 30-án megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lépett hatályba, így keddtől bruttó 149 ezer frointra nőtt a minimálbér összege.

Elfogyasztjuk a jövőt
Egyre súlyosabb globális felmelegedés, alig tizenkét évünk maradt, hogy cselekedjünk – mondja Ürge-Vorsatz Diána. A jövőnket érintő sorsdöntő kérdések mellett azonban a mindennapjainkat közvetlenebbül befolyásoló adó- és jogszabályváltozásokat is sorra vettük, és megnéztük azt is, hogy milyen képességekre lesz szükségünk a jövő munkaerőpiacán a Piac & Profit most megjelent számában. Keresse az újságárusoknál!

Optimisták a magyar munkáltatók
Továbbra is optimisták a magyar munkáltatók a hazai gazdasági viszonyokat tekintve – legalábbis ez szűrhető le a ManpowerGroup legfrissebb kutatásából. A többségük változatlan létszámmal kezdi meg a 2019-es évet, csak alig 3 százalékuk tervez elbocsátást.

A sumákoló főnök miatt mond fel a magyar
Az egyre dagadó fluktuáció döbbenetes méretű veszteséget okoz a termelő és kereskedelmi szektornak. Az átlagos éves fluktuáció ma Magyarországon 38 százalékos, de vannak cégek, ahol meghaladja a 100 százalékot, azaz egy év alatt a teljes állomány kicserélődik. Az ok: a csalódás.

Gyakorlatilag mindenki dolgozik
A munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt augusztus és október között, ami továbbra is rekordalacsony szintet jelent, a foglalkoztatás pedig csúcson van. Technikailag lényegében elérte a magyar gazdaság a teljes foglalkoztatottságot. Szerkezeti változásra van szükség a javuláshoz, például a rész- és távmunka térnyerésére.

Startupokkal erősít a nemzetközi nagyvállalat
Egy cseh és egy német startup már biztosan készülhet az együttműködésre a Knorr-Bremse Rail Systems Budapesttel. A világ legnagyobb vasúti fékrendszereket fejlesztő és gyártó vállalata erős HR-hátszelet is remél a Design Terminallal közös programtól.

Néhány év és itt az alfa-generáció
Milyen szakképzést igényel a 21. század átalakuló technológiai és üzleti környezete? Milyen értékrenddel és szokásokkal érkezik a munkaerőpiacra a 2005 után született alfa-generáció, melynek tagjai már nem is ismerik, milyen az, amikor az életvitelünk még teljesen offline és analóg volt online és digitális helyett? Erről is beszéltek az előadók a Piac & Profit Okos cég című konferenciáján.

Munkaerőhiány: egy takarító is megkereshet 250 ezret
Egyre nagyobb a hiány a takarítókból, miközben a területen egy év alatt közel 20 százalékos volt a díjemelés, így a nettó 250-270 ezres kereset sem ritka – derült ki a Rendi friss elemzéséből. A takarító startup idén több mint duplájára növeli árbevételét, bár az akár négyszer akkora is lehetne, ha lenne elérhető képzett munkaerő. A tevékenységet nem főállásként űzők legnagyobb részét egyébként a gyermekükkel otthon lévő anyukák teszik ki.
Nagyot dobhat Magyarországon a digitalizáció
Akár 9 milliárd eurót adhat hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez 2025-ig a digitalizáció – állapítja meg friss kutatásában a McKinsey & Company. Miközben a digitális transzformáció komoly esély a gazdasági növekedés felpörgetésére, sokat kell tenni ennek érdekében, elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén.
Generációk találkozása és interaktív HR élmény a Zukunft Personal Hungary-n
Két nap, 6 színpad, 130+ program, Employer Branding Stage, digitalizáció, GDPR, Generációk talákozása, mesterséges intelligencia, Touch&Play, Best Practice előadások, interaktív bemutatók, a HR képzés jövője, Failure Night, Corporate Health, a Cafeteria változásai, Tréning & Coaching, és még sok más...
Mennyit ér a piacon az önismeret?
A munkaerő-piaci átalakulás miatt a munkáltatók nagy hangsúlyt fektetnek a vállalati ösztönzők, a munkáltatói márka építésébe, míg a munkavállalók igyekeznek megtalálni az igazi álomállást. Szakértőnk szerint azonban igazi előnyt az kovácsolhat a jelenlegi helyzetből, aki megfelelő önismerettel rendelkezik.
Nem erre az állásra, de jönnék
Hihetetlen ütemben termelődnek és terjednek a közösségi média felületein az álláshirdetések. Látszólag nagyon egyszerűen használható ez a vadászmező, valójában azonban sok olyan érzékeny pontja van a kommunikációnak, amelyen elcsúszhat egymás mellett a kereslet és a kínálat.
Ki után járhat bérköltség támogatás?
Annak a vállalkozásnak, amely új munkavállalóval szeretné bővíteni a foglalkoztatottak létszámát, a támogatás hónapokig finanszírozást biztosíthat a munkavállaló után fizetendő adó- és járulékköltségek tekintetében. Ennek a szabályait mutatják most be egyetlen percben az Írisz Office adótervezői.
A mai gyerekek már nem űrhajósok lennének, hanem focisták
A kisdiákok mintegy harmada tanulna tovább az érettségi után, a szülői befolyás erősen érezhető a pályaválasztási terveken: a legtöbbször a sajátjukhoz hasonló pályát képzelnek el a gyereküknek.
50 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség az USA-ban
Tovább csökkent az amerikai munkanélküliség szeptemberben, most 3,7 százalékon ál. A foglalkoztatottság utoljára 1969-ben volt ennyire magas.
Posztszovjet Szilícium-völggyé válik Ukrajna
Egyre több cég szervezi ki az IT-s feladatait Ukrajnába. Régóta vonzerőt jelent az olcsó munkaerő, de már nemcsak a digitális kulimunkát, hanem a kutatás-fejlesztést is ide viszik.
Mit tanuljunk válság idején?
A 2008-as válság sok egyéb mellett átalakította a diákok preferenciáit is. A Quartz összeszedte, milyen egyetemi szakokat választottak többen, melyikeket kevesebben a gazdasági válság óta.
Szinte a teljes a foglalkoztatottság
A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 4,5 milliót. Ez lényegében a teljes foglalkoztatottságnak felel meg, a további javuláshoz viszont szerkezeti változásra van szükség.
Játékos toborzás egymilliós álomfizetésre
Egy igazi kompetenciakarikatúra rajzolódott ki egy hálózati informatikus játék részvevőiről. Bár a játék alapvetően technikai kérdéseket feszegetett, a válaszok között a műszaki ismeretek gyakran háttérbe szorultak, a 600 játékos teljesítményorientációja pedig roppant domináns lett, és mindenki önálló megoldást keresett.
Egyre kevesebben aggódnak a munka miatt
A megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy könnyen találna magának új állást, ha a meglévőt elveszítené, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös májusi munkaerőpiaci kutatásából.
Nem csak a jobb fizetésért tanulunk új szakmát
Évről évre nő azoknak a felnőtteknek a száma, akik visszaülnek az iskolapadba, hogy új szakmát tanuljanak. Jelenleg is több ezren vesznek részt ilyen jellegű képzéseken országszerte – áll két budapesti oktatóközpont, a Focus és a Ruander friss piaci elemzésében.
Az iskolakezdők 65 százaléka olyan munkát végez majd, ami ma még nem létezik
A toborzás és a munkavállalók megtartása a döntéshozók egyik legnagyobb globális kihívása. A technológiai fejlődés a HR-t és a szakmai vezetőket is szemléletváltásra készteti a munkaerőért folytatott versenyben – hívja fel rá a figyelmet az EY.
IT-s, nem programoz, de sokat keres. Ki az?
Szaporodnak a kütyük… A számítógép hálózati infrastruktúra megbízhatósága, teljesítménye és funkcionalitása erőteljesen felértékelődik. A cégek keresik azokat a szakembereket, akik ezeknek a kihívásoknak megfelelő rendszereket tudnak tervezni, üzembe helyezni és működtetni. De vajon vannak, lesznek elegen a munkaerő-piacon?
Nem állás kell, hanem munka – Jönnek a haknimelósok
„Haknizni” korábban csak a szórakoztatóiparban dolgozók jártak, így magyarul meglehetősen furcsán hangzik, ráadásul némi pejoratív felhanggal is bír a kifejezés. Mégis úgy tűnik, meg kell barátkoznunk vele. Így nevezi ugyanis többek között az OECD és az amerikai szaksajtó a szabadúszókra épülő gazdaságot. Vagyis azt, amikor a szakemberek egyre jelentősebb része nem akar állást. Munkát akar.
Átlagosan félévente váltunk munkahelyet
Az aktív álláskeresők túlnyomó többségének jelenleg is van munkája, de nem restek jelentkezni, ha vonzó lehetőséget találnak. A Profession.hu felmérte, milyen csatornákat és technikákat vesznek igénybe az emberek az ideális munkahely megtalálásához.
Egész Európában van gond a munkaerővel
Az EU munkaerőpiaci változásai mélyen érintik az uniós állampolgárokat, ezért nagyon fontos a tagállamok álláspontjainak megismerése és ezek alakítása – mondta EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának tagja Budapesten.
Munkaerő: kincs, ami nincs
Egészen új helyzet állt elő a magyar munkaerőpiacon. Már nemcsak a hiányszakmákban, hanem minden szektorban kevés a dolgozó. A legnagyobb veszélyben mégis a kkv-k vannak.
Lenne még munkahely a nyugdíjasoknak is
A tavalyi bevezetés óta 114 szövetkezet alakult, amelyek összesen 3–5 milliárd forintos szerződésállománnyal rendelkeznek. Azonban van még tartalék a rendszerben: mintegy ezerre becsülik azon cégek számát, amelyeknek jól jönne a szépkorú munkaerő.
Kimerült a magyar munkaerőpiac, távolról kell hozni a munkaerőt
35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. A Staff House jelenleg is zajló felmérése szerint több meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása – írják sajtóközleményükben.
Miért sztrájkolnak a francia vasutasok?
Borítékolható volt a közlekedési káosz, miután a legnagyobb francia vasutas-szakszervezetek munkabeszüntetésre szólították fel dolgozóikat az eddig kivívott szociális jogok megvédéséért. De mit is akarnak megvédeni?
Az élményt keresik a dolgozók
Úgy tűnik, hogy a korábban jellemző, pusztán a munkavállalói elkötelezettségre és a szervezeti kultúrára fókuszáló szervezeti megközelítés lassan a múlté: a jelen munkavállalói egyre inkább lebilincselő munkaélményre vágynak.
Lopás, verekedés: egyre nagyobb a gond a magyar munkahelyeken
Súlyos problémákkal kell szembenéznie a feldolgozóipari cégeknek. Tömegesen jelentek meg új, kvalifikálatlan munkavállalók a munkaerőpiacon, akik új problémákat hoztak magukkal: mindennapossá váltak a munkahelyi érdekkonfliktusok, a lopások, az agresszió.
Húsz év alatt jobban átalakulhat a munka, mint az elmúlt 300 évben
Gerd Leonhard, jövőkutató szerint az bankszektor, a közlekedés, az energetika és az egészségügy lesznek a következő területek, ahol a robotok és a mesterséges intelligencia átveszik az uralmat.
Foglalkoztatás: látványos javulásra már ne számítsunk?
A 2017. november-2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Emberfeletti munkavállalók, vagy munkanélküliek leszünk?
A fejlesztők úgy vélik, az AI emberfeletti képességekkel fogja felruházni az embereket, és csak a repetitív részfeladatokat fogja elvenni tőlünk. Ezeket a készségeinket kell erősíteni, hogy megőrizhessük az állásunkat.
Merjünk változtatni 2018-ban
A magyar munkaerőpiac feszített ugyan, de ez nem minden munkakörre és pozícióra igaz, a közép- és felsővezetői pozícióknál idén beindulhat a mozgolódás – mondta a Piac & Profitnak Ocskay Márta, a CNA Executive Search Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Ki nézhet munka után az automatizálás miatt?
Az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3 százalékát veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20 százalékra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30 százalék körüli lehet – derült ki a PwC 29 országot vizsgáló tanulmányából.
Jövőre már nem lesz béremelés
Olyan mértékű és automatikus béremelések 2019-ben már biztosan nem várhatók, mint amilyenek az elmúlt években – beleértve az ideit is – munkavállalói oldalról kezdtek megszokottá válni. Ennek egyszerű és igen rövid magyarázata a következő: a cégeknek nem lesz miből emelni. Ha mégis sor kerül nagyobb és átfogó mértékű béremelésekre, azok már biztosan nem a jelenlegi költségstruktúrák keretében történnek meg.
A cafeteria segíthet megtartani a munkaerőt
A juttatásokat terhelő közterhek az egyes meghatározott juttatásoknál csökkentek, emellett az elmúlt évben megjelent több új adómentes juttatási elem (mobilitási célú lakhatási támogatás, diákhitel támogatása). Ezek mentén továbbra is növekszik cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés.Ez derül ki Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből. A kutatásban 683 cég és intézmény vett részt, amelyek közül több mint 50 százalékuk a szolgáltatások és 34 százalékuk pedig az ipar területén működik.
A teljes csapat céget vált – Budapesten erősít a Bird & Bird
A Bird & Bird nemzetközi ügyvédi iroda budapesti irodájához február 1-től két partner, három vezető ügyvéd és további 15 jogász csatlakozik. Ezzel a stratégiai lépéssel a Bird & Bird jelentősen erősíti jelenlétét Magyarországon.
Nem mindegy, melyik német tartományban üzletelünk
A német piac nagyon szegmentált, minden tartományban más az ipar és a piac szerkezete, mások a húzóágazatok, a slágertermékek. Egy exportálni kívánó cégnek tehát pontosan kell céloznia.
Lakást találni nehezebb, mint munkahelyet
Az utóbbi években felgyorsult a munkaerő vándorlása Magyarországon. Egyre többen költöznek olyan városokba, ahol válogathatnak a munkalehetőségek között. A legnépszerűbb célpontok: a Dunántúl, Nyugat-Magyarország és Budapest. Van azonban egy bökkenő, lakást találni olykor nehezebb, mint munkahelyet.
Évente új munkahely?
Néhány évtizeddel korábban teljesen megszokott volt, ha valaki az első munkahelyéről ment nyugdíjba, ez azonban mára szinte ritkaságszámba megy, sőt az is, ha akár csak tíz évnél többet egy helyen töltünk. Ma már egyre gyakoribb a job hopping, vagyis az 1-2 évenkénti munkahely- vagy akár szektorváltás is. Bár a munkáltatók nem rajonganak a job hopperekért, a Perfekt Zrt. szakértője szerint munkavállalóként, tudatosan felépített stratégiával könnyen előnyt kovácsolhatunk belőle.
Te is szeretnél itt dolgozni, csak még nem tudod
A pályakezdők nem ismerik az SSC-k kínálta lehetőségeket, miközben azok szinte mindent megadnak a leendő Y és Z generációs munkavállalóknak, amire azok vágynak. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a jelenleg SSC-ben dolgozók további 5-10 évre biztosan maradnának a szektorban – derül ki a Jobsgarden saját iparági kutatásából
Attrakciók kellenek
Minden eddiginél jobb évet zárhat a magyar turizmus, akár a vendégéjszakák számát, akár az árbevételt tekintjük, azonban már most komoly gond van az ágazatban: szakmánként több ezer munkavállaló hiányzik. Ezt a helyzetet azonnal kezelni kell – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, akivel az ágazat előtt álló lehetőségekről, kihívásokról, és tennivalókról beszélgettünk.
Hatalmas siker volt a Personal Hungary
2187 látogató, 78 kiállító, 129 szakmai program – ez az idei Personal Hungary HR-szakmai kiállítás gyors mérlege. A gyors visszajelzések, a két nap alatt elhangzott rövid értékelések arra engednek következtetni, hogy sikerült a 2016-os évet is felülmúlni.