A tavalyi év hasonló időszakához képest 2 ponttal csökkent, az előző negyedévhez képest viszont változatlanul 68 pontot vett fel az index márciusban. A BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján a most tapasztalt megtorpanás ellenére hosszabb távon emelkedő tendenciáról beszélhetünk.
A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.
A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a megkérdezettek körében 91 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy mennyire bíznak a jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. A megelőző két évben ez az érték 90, illetve 91 pontot vett fel. Ugyancsak érdemes megemlíteni azt a részmutatót is, amely arra kérdez rá, hogy a munkavállalók mennyire érzik biztosnak a jelenlegi pozíciójukat: 2018 első negyedévéhez hasonlóan idén is 89, előtte lévő évben 87, míg 2016-ban 78 pontot vett fel. Az újbóli elhelyezkedés esélyével kapcsolatban már emelkedő tendenciát tapasztalunk, mivel a tavalyi 48 és a tavalyelőtti 47 után idén 52-re ugrott ez a részmutató.
„Bár összességében idén év elején kissé visszaesett a bizalmi index a tavalyi első negyedévhez képest, a munkavállalók optimizmusa a munkahelyük és a saját pozíciójuk kapcsán ismét magas volt. Az újbóli elhelyezkedés megítélésével kapcsolatos optimizmus változatlan az év végi eredményekhez képest, ugyanakkor az elmúlt tizenkét hónapban ez is jelentősen emelkedett” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója.
A karrierre vonatkozó jövőképpel kapcsolatban a férfiak 78, a nők 73 százaléka úgy érzi, hogy több mint 5 évig megmarad az állása, illetve a férfiak 75 százaléka és a nők 70 százaléka látja biztosnak a saját pozícióját a jelenlegi munkahelyén. A férfiak 39, a nők 33 százaléka válaszolta azt, hogy állásvesztés esetén könnyen vagy nagyon könnyen találna magának új munkát.
Azok a munkavállalók viszont, akik ennél rövidebb időre látják biztosnak a munkahelyüket, 36 százalékban úgy vélekednek, hogy a cég meg fog szűnni, 27 százalékuk pedig úgy látja, hogy nincs elég szakember, illetve a cég nem találja meg a megfelelő kollégákat. Közel egyharmaduk (29%) azt jósolja, hogy nagy eséllyel leépítés várható, amelynek során tőle is megválnak; a válaszadók csaknem egynegyede (24%) saját maga szeretne új munkahelyre kerülni, ami az előző évhez képest 4 százalékpontos esést jelent.
Általánosságban elmondható, hogy a különböző demográfiai változók mentén nem történtek jelentős változások az elmúlt évben.
Korcsoportok szerinti bontásnál az látható az adatokból, hogy a harminc és a hatvan év közötti korosztály némileg optimistább a többi csoporthoz képest, mivel 69-70 pontot ért el, szemben a 18–29, illetve 60 felettiekkel: előbbinél 65, utóbbinál 59 pontot vett fel az index. Ez a korábbi évekhez képest nem jelent számottevő változást.
Az iparban-építőiparban és a kereskedelemben egyaránt 69-69, a közigazgatásban dolgozóknál 66 pontot, a mezőgazdaságban tevékenykedő munkavállalóknál 72 pontot mértek.
A település mérete szerinti bontás vizsgálatakor a budapestiek és városban lakók körében egyaránt 69-69 pontot mértek a kutatók. Régiós szinten gyakorlatilag nincs eltérés az ország középső, keleti és nyugati része között: az első régióban 69, az említett két másik területen 68-68 pontot mértek a válaszadók körében.
Az iskolai végzettséget tekintve általában a diplomások és az érettségivel rendelkezők alkotják a legbizakodóbb csoportot. Előbbinél 70, utóbbinál 68 pontot ért el a bizalmi index, ugyanakkor a szakmunkáspapírral rendelkezők körében most 69 pontot mértek. Tőlük hagyományosan lemaradva 63 ponttal a legfeljebb 8 osztályt végzettek jönnek.
