Folyamatos problémákat és kényszerhelyzetet okoz a magyar gazdaságban az állandósult munkaerőhiány, amely szinte a gazdaság minden szegmensében érezteti a hatását. Hiány van ma már a takarítóktól kezdve, az orvosokig és mérnökökig. Rengeteg vállalat jelzi, hogy további fejlesztései, beruházásai megvalósulásához már nem talál megfelelő képzettségű munkaerőt, azonban vannak olyan cégek, ahol már a meglévő munkafolyamtok elvégzéséhez sincs elég dolgozó. Az Alternatív Gazdasági és Demográfiai Központ elvégzett legutóbbi kutatása rámutat a munkaerőhiány kialakulásában jelentős szerepet játszó egyik tényezőre, a jelenleg is folyamatban lévő generációváltásra a munkaerőpiacon.
A jelenlegi problémák kialakulását elsősorban Ratkó Anna, egykori népjóléti miniszterasszonynak „köszönhetjük”, aki agglegényadóval, és az abortusz tiltásával ösztönözte vagy kényszerítette a magyar polgárokat gyermekvállalásra 1949-1956-os időszak között. Az alábbi diagrammon megjelölt „Ratkó gyerekek” korosztálya, amely létszámban legalább másfelszerese a jelenleg születő gyermekek számának. Látható milyen hatalmas létszámú idős dolgozó megy már jelenleg is, illetve fog a jövőben nyugdíjba vonulni.
Az Alternatív Gazdasági és Demográfiai központ számszerűsítette a KSH adati alapján, évente mennyivel csökkent vagy csökken a „Ratkó” generáció nyugdíjba vonulásával az aktív munkaerő száma Magyarországon (az alábbi táblázatban nem szerepel a fiatalok elvándorlása okán, csökkenő vagy már hazai munkaerőpiacra be sem lépő fiatalok száma – mivel az elvándorlás nagyságával kapcsolatban pontos számadatok nincsenek).
Az alábbi táblázatban láthatók a Magyarországon jelenleg érvényben lévő nyugdíjba vonulási korhatárok, illetve a jogosultság elérésének időpontjai. A nőkre vonatkozó 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásra vonatkozó lehetőséget a táblázat nem jelöli.
A számítás a jelenlegi nyugdíjba vonulási szabályozásokat, illetve az általánosan (valós) nyugdíjba vonulási átlagot vette figyelembe (nőknél 61 évesen, férfiaknál átlagosan 63,5 évesen vonulnak nyugdíjba a magyar dolgozók – 2017-es adat), illetve a fiataloknál a 21 éves kort vette számításba a munkába lépés átlagos életkoraként.
A fenti táblázatot látva megérthetjük, hogy milyen nehéz helyzetbe hozza a gazdasági szereplőket, hogy évente megközelítőleg 30.000 dolgozóval kevesebbre számíthatnak a munkaerőpiacon. Jobban érzékelhető a szám nagysága, ha arra gondolunk, hogy minden évben három győri Audi gyár teljes dolgozói létszáma tűnik el, egy olyan gazdaságban, ahol évente 3,5 százalék százalékos GDP növekedés van kormányzatilag előirányozva.
Fontos látni, hogy 3,5 százalékos tartós GDP növekedés 10 évre vonatkoztatva 41 százalékos növekedést jelent, amely teljesítéséhez bizonyos mennyiségű munkaerőtöbblet is szükséges, ennek ellenére a magyar munkaerő csak a generációs okok következtében megközelítőleg harmincezer fővel fogyatkozik évente.
A szám még lehangolóbbnak tűnhet, amennyiben belekalkuláljuk azon fiatalokat, illetve középkorúakat, akik nem Magyarországon képzelik el a jövőjüket. A Magyarországot elhagyó magyar állampolgárok számáról, csak becsült adatok állnak jelenleg rendelkezésre.
