A juttatásokat terhelő közterhek az egyes meghatározott juttatásoknál csökkentek, emellett az elmúlt évben megjelent több új adómentes juttatási elem (mobilitási célú lakhatási támogatás, diákhitel támogatása). Ezek mentén továbbra is növekszik cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés.Ez derül ki Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből. A kutatásban 683 cég  és intézmény vett részt, amelyek közül több mint 50 százalékuk a szolgáltatások és 34 százalékuk pedig az ipar  területén működik.

A Bird & Bird nemzetközi ügyvédi iroda budapesti irodájához február 1-től két partner, három vezető ügyvéd és további 15 jogász csatlakozik. Ezzel a stratégiai lépéssel a Bird & Bird jelentősen erősíti jelenlétét Magyarországon.   

A német piac nagyon szegmentált, minden tartományban más az ipar és a piac szerkezete, mások a húzóágazatok, a slágertermékek. Egy exportálni kívánó cégnek tehát pontosan kell céloznia.

Az utóbbi években felgyorsult a munkaerő vándorlása Magyarországon. Egyre többen költöznek olyan városokba, ahol válogathatnak a munkalehetőségek között. A legnépszerűbb célpontok: a Dunántúl, Nyugat-Magyarország és Budapest. Van azonban egy bökkenő, lakást találni olykor nehezebb, mint munkahelyet.

Néhány évtizeddel korábban teljesen megszokott volt, ha valaki az első munkahelyéről ment nyugdíjba, ez azonban mára szinte ritkaságszámba megy, sőt az is, ha akár csak tíz évnél többet egy helyen töltünk. Ma már egyre gyakoribb a job hopping, vagyis az 1-2 évenkénti munkahely- vagy akár szektorváltás is. Bár a munkáltatók nem rajonganak a job hopperekért, a Perfekt Zrt. szakértője szerint munkavállalóként, tudatosan felépített stratégiával könnyen előnyt kovácsolhatunk belőle.

A pályakezdők nem ismerik az SSC-k kínálta lehetőségeket, miközben azok szinte mindent megadnak a leendő Y és Z generációs munkavállalóknak, amire azok vágynak. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a jelenleg SSC-ben dolgozók további 5-10 évre biztosan maradnának a szektorban – derül ki a Jobsgarden saját iparági kutatásából

Minden eddiginél jobb évet zárhat a magyar turizmus, akár a vendégéjszakák számát, akár az árbevételt tekintjük, azonban már most komoly gond van az ágazatban: szakmánként több ezer munkavállaló hiányzik. Ezt a helyzetet azonnal kezelni kell – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, akivel az ágazat előtt álló lehetőségekről, kihívásokról, és tennivalókról beszélgettünk.

2187 látogató, 78 kiállító, 129 szakmai program – ez az idei Personal Hungary HR-szakmai kiállítás gyors mérlege. A gyors visszajelzések, a két nap alatt elhangzott rövid értékelések arra engednek következtetni, hogy sikerült a 2016-os évet is felülmúlni.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében további 2,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelemi dolgozók béremelésére. Az áruházláncnál 2018 januárjától 197 ezer forintra emelkednek a legalacsonyabb bérek. A béremelés összesen 14 100 dolgozót érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál.

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kis cégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.

Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly november óta Magyarországon – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös, novemberi munkaerő-piaci kutatásából. Az adatok alapján továbbra is a fiatalok, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat.

Bár a harmadik negyedévben történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség további csökkenésére számítanak piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott munkaerőpiaci adatait kommentálva.

Miközben a kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ig 5 százalékkal növelje a közép- és időskorúak foglalkoztatottságának mértékét, az álláskeresők tapasztalatai mást mutatnak. A 45 év feletti munkavállalók jelentős részét éri diszkrimináció az állásinterjún

A közgazdászok, a politikusok és a közvélemény egyaránt alábecsüli az automatizáció sebességét és hatását. A munkavállalók negyven százaléka ma olyan feladatot végez, amely részben vagy egészben átadható a gépeknek. Elég öt-tíz év, hogy a munkaerőpiac teljesen átalakuljon, és sokan közülünk feleslegessé váljanak.

Miközben a hazai munkanélküliségi ráta a harmadik legkedvezőbb az Európai Unióban, az ifjúsági munkanélküliség még mindig a kétszerese ennek. Ma a vállalatok jelentős része munkaerőhiánnyal küszködik, miközben sok fiatal nem talál munkát. A szakértők az alapképzés erősítésében és újfajta, a kommunikációs kompetenciákra nagyobb hangsúlyt helyező tréningek elindításában látják a lehetőséget a fiatalok foglalkoztatásának javítására. A Coca-Cola HBC Magyarország idén ősszel ingyenes tanfolyamot indít #énjövőm elnevezéssel, ahol többek között önismeretre, állásinterjú helyzetek és a visszajelzések kezelésére tanítják a fiatalokat.

Sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamenti őszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában, értékelve az ország gazdasági helyzetét.

A főként alacsony bérek okozta elvándorlásból következő munkaerőhiány egyre komolyabb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyre több sztrájkfenyegetés van nem csak a közszférában, hanem még a multinacionális vállalatoknál is. A Policy Agenda elemzése szerint a kormány a mostani Tesco-sztrájk kapcsán inkább az árral úszik, és úgy tesz, mintha nem ő alakítaná, hanem csak elszenvedné a helyzetet.

A korszerű oktatási környezet kialakítása a minőségi szakképzés alapja, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium mintegy 10 milliárd forintból infrastruktúra-fejlesztési programot indít a szakképző intézményeknél – jelentette be Varga Mihály.

A munkavállalók közel háromnegyede (74%) hajlandó új készségeket elsajátítani, illetve teljesen átképezni magát annak érdekében, hogy a jövőben is foglalkoztathatók legyenek – derül ki a PwC „Workforce of the future: the competing forces shaping 2030” című felméréséből. A megkérdezettek szaktudásuk korszerűsítését a saját, nem pedig a munkáltató felelősségének tekintik.

Folytatódott a fizikai órabérek gyors emelkedése a második negyedévben is, a középvezetők körében ugyanakkor alacsony béremelkedés növelte a fluktuációt. A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Már a kezdő szakmunkásokat is lasszóval kell fogni, a legtöbb esetben pedig a többéves munkatapasztalat sem feltétlenül kritérium a jelentkezések elbírálásánál – derül ki a Profession.hu második negyedéves jelentéséből. Több mint 34 700 új állást hirdettek meg a cégek az elmúlt három hónapban.

A hazai vállalkozások többsége nehezen talál szakképzett munkaerőt – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból. Főként az ipari és a mezőgazdasági vállalkozások vannak nehéz helyzetben munkaerő-keresés szempontjából. A cégek toborzási szokása leginkább a hagyományos álláshirdetésnél merül ki, de van olyan is, aki közvetlenül az oktatási intézményekben keresi az új munkaerőt.

Egyedülálló kutatást készített a Piac&Profit részére a SentiOne online piackutató cég a digitális magyar álláspiacról, meglepő eredményekkel. Eszerint egyre fontosabb a véleményvezérek szerepe az internetes munkaerőpiacon, a közösségi oldalak között megdöbbentően jól szerepel a Twitter. Nem veszett ki a rasszizmus sem a bérek meghatározásánál és még lenne mit tanulnia a cégeknek az álláshirdetésekről.

Ehelyett munkaerőpiaci és iskoláztatási lehetőségekkel ösztönözné munkavállalásra a rászorulókat és tehermentesítené a szociális ellátórendszert az osztrák főváros vezetése.

A magyar fiatalok harmada komolyan aggódik a pályakezdés nehézségei miatt, negyedük pedig bizonytalan abban, hogy talál-e a személyiségéhez illő, jól fizető első munkahelyet. A külföldi diákok kevésbé stresszesek a pályakezdés miatt, azonban a magyar hallgatókhoz hasonlóan őket is leginkább az ideális munkahely megtalálásához szükséges idő nyugtalanítja. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatása közel 300 magyar és külföldi diákot kérdezett meg az útkeresésről és a munkába állás dilemmáiról.

Hamarosan nem lesz elég, ha azt állítjuk magunkról, ilyen vagy olyan készséggel, tehetséggel rendelkezünk. Azok a cégek is kommentelni fognak az állásbörze-alkalmazásokon, akik interjúra behívták az illetőt. Így mindenkinél lesz visszacsatolás arról, valóban rendelkezik-e azokkal a képességekkel, amiket magának tulajdonít.

Minden ágazatban szükség lenne a nyugdíjas munkaerőre - derül ki abból a piaci felmérésből, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) készített megbízói körében és a DiákÉSZ elnöke ismertette az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jelentős különbségek vannak a különböző generációk gondolkodásában az egyik legkomolyabban szakemberhiányos területen, az informatikában is. Bár a fizetés mindenkinek fontos, más kell a fiataloknak.

Az, hogy fogalmunk sincs róla, mit hoz a jövő, nem jelenti azt, hogy nem kell készülnünk rá. Kreativitás és nyitottság nélkül biztos, hogy el leszünk veszve, de a legjobb tanács az, ami a kultikus Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben olvasható: Ne ess pánikba!

A gyorstalpaló informatikus képzők mellett úgy néz ki, az állami oktatási rendszer is hajlik rá, hogy változtasson a drámai szakemberhiány megoldása érdekében.

Öt év alatt a munkaerőpiacon szükséges kulcskompetenciák harmada totálisan megváltozik - olyasmit kell tudni, amit a robotok nem vehetnek át. A cégeknek tehetségek kellenek a túléléshez, ők pedig a világ legváltozatosabb részeiről jöhetnek.

Visszavonulóban a baby boomer generáció, 10 éven belül javarészt eltűnik a munkaerőpiacról, ahogy legidősebb tagjaik betöltik a hatvanat. 2020-ra a munkaerő 50%-át, 2025-re 75%-át fogja kitenni az Y generáció. A fiatal vezetők ma 25-40 éves ipszilonosok.

Újabb 2500 hivatásos gépjárművezetői jogosítvány megszerzését biztosítja ingyen a munkaerő-piaci változások segítése program a pénteken induló képzéseken - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-vel.

Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások közel harmada tudna felvenni új dogozókat: 51 százalékuk szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat keres, de jelentős a kereslet a betanított munkásokra is (24 százalék) – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy ezer vállalkozás körében végzett munkaerő-piaci felméréséből. Húsfeldolgozók, állatgondozók, állattenyésztők, pékek, sütőipari szakmunkások, mezőgazdasági gépkezelők és gépszerelők iránt mutatkozik különösen nagy igény. A kutatásból továbbá jól látható, hogy a cégvezetők a pályakezdőknél a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben gondolkodás képességét és a gazdasági ismereteket hiányolják a legjobban.

Számos munkakörre nem lesz szükség a jövőben, ha a küszöbön lévő digitális átalakulást valóban beépítik mindennapi működésükbe a cégek. A projektmenedzsereknek viszont úgy néz ki, jó világ jön.

Az állásinterjú ritkán kellemes szituáció, a legrosszabb rész azonban nyilván az, amikor a fizetésről kell alkudozni. Többféle válasz is adható arra a kérdésre, hogy mennyit kerestünk, és mennyit keresnénk most.

2017. március 16-án átadták az Employer Branding Award 2016 díjait azon munkáltatóknak, akik kiemelkedő munkáltatói márkaépítésükkel mutatnak példát a munkaerőpiac többi szereplője számára. A díj egyben a legjobbak hivatalos minősítése is, és egyedülálló a magyar piacon.

Gyakorlatilag minden szektorban, minden régióban és minden cégméretnél komoly munkaerő-felvételi kedvet mutatnak a Manpower Group friss adatai. A háttérben azonban inkább a munkaerőhiány, mint a fejlesztés áll.

Sokszor már a gyakornoki pozícióknál is szükséges, az álláshirdetések pedig több mint negyven százaléka vár el valamilyen szintű angol nyelvtudást, akár olyan pozíciók esetében is, ahol nem lenne feltétlenül szükséges. A legtöbb esetben nem kötik szinthez a nyelvtudást, azonban a megjelölt szintek közül a középfok a leggyakoribb - derül ki a profession.hu közleményéből.

Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, "egyfajta bónuszt" kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.

Egyre élesedik a verseny a munkaerőpiacon. Hogy gyilkosból ösztönzővé váljon a küzdelem, ahhoz ki kell alakítani az együttműködő versengés szabályait.

Lassan már nem a munkavállalók versengenek az állásokért, sokkal inkább a munkaadók játszanak székfoglalóst a munkavállalóért. Ha egy cég versenyképes akar maradni, rugalmas környezetet, élményt kell kínálnia a dolgozóknak is, nem is szólva a magasabb bérekről. De nem csak ez változik. A Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő segítségével mutatjuk a legfontosabbakat!

Észrevette már, hogy mostanában mintha folyamatosan csúcsforgalom lenne? Mit csinál ennyi ember az utcán, a nap közepén? Senki nem dolgozik? Dehogynem. Csak nem úgy. A szabadúszók gazdasága a PwC előrejelzése szerint 2020-ra 43 milliárd fontos (közel 49 milliárd eurós) iparág lesz.

Az agrár-felsőoktatásban tapasztalható képzési problémák az ágazat versenyképességét veszélyeztetik, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felsőoktatási kerekasztal megbeszélést szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a főbb piaci szereplők részvételével. A találkozó legfőbb üzenete, hogy az oktatásnak a piaci igényekhez igazodva kell működnie, a kereslet és a kínálat hatékony összeegyeztetésével.

Nem állami szervezetek munkaerőpiaci szolgáltatásainak támogatása címmel új pályázati felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében, civil és nonprofit szervezetek 6 milliárd forintra pályázhatnak.

Az országon belüli mobilitás növelésével oldaná meg a kormány a munkaerőhiányt Ukrajnából érkező munkavállalók helyett. Járulékcsökkentés lesz még, de a béremelés megvalósulását is ellenőrzik - mondta Varga Mihály.

A munka jövője ragyogó: minden ötödik munkáltató (19%) arra számít, hogy a digitalizáció növeli, tízből hat (64%) pedig, hogy nem változtat a foglalkoztatott munkaerő létszámát, amennyiben az emberek a megfelelő tudással rendelkeznek és nyitottak az új dolgok elsajátítására.

Benyújtható szerdától a támogatási kérelem a "Munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése a konvergenciarégiókban" című 2,5 milliárdos keretösszegű pályázati felhívásra.