Munkaerő: kincs, ami nincs

Egészen új helyzet állt elő a magyar munkaerőpiacon. Már nemcsak a hiányszakmákban, hanem minden szektorban kevés a dolgozó. A legnagyobb veszélyben mégis a kkv-k vannak.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A közelmúltban nagy visszhangot váltott ki a Coop vezérigazgatójának, Zs. Szőke Zoltánnak a bejelentése arról, hogy az üzletei egyszerűen nem bírják a bérnyomást, illetve nem találnak elég alkalmazottat. Szőke Zoltán elmondása szerint a Coop-boltok már a tavaly 180 ezresre emelt garantált bérminimumot sem mindig tudják tartani, eközben a meglévő 30 ezer dolgozójuk mellé még legalább háromezer embert kellene felvenniük. Mindezért sok falusi boltjuk kénytelen lesz hétfőn, kedden és szerdán zárva tartani. A Coop példája jól mutatja, milyen következményei lehetnek a Magyarországon eddig példátlan munkaerő-piaci helyzetnek.

A mesepedagógiától az áfacsökkentésig
Az ötszázalékos áfa továbbra is kedvezően befolyásolhatja az építési kedvet, 2018–2019 a lakásépítések időszaka lesz. Ugyanakkor számolni kell a szakember- és építőanyag-hiány, a magas építési költségek kedvezőtlen hatásaival.
Rekordszámok

Tavaly év végére a foglalkoztatottak aránya történelmi rekordot döntött: a KSH négymillió 450 ezer embert tartott számon foglalkoztatottként. Eközben a regisztrált munkanélküliségi ráta is továbbcsökkent, jelenleg 3,8 százalékos. Hiába álltak azonban látszólag többen munkába: ugyanebben az időszakban a cégek egyre inkább panaszkodtak a munkaerőhiányra.

Az Európai Bizottság adatai szerint a magyar feldolgozóipari vállalatok 88 százaléka, az építőipari társaságok 65 százaléka küzdött munkaerőhiánnyal. Ezek az arányok a régióban Magyarországon voltak a legrosszabbak: míg a volt szocialista blokk országaiban a megkérdezett cégek átlagosan 50 százaléka tartotta súlyosnak a helyzetet, addig Magyarországon 90 százalék mondta azt, hogy a munkaerőhiány jelenti a termelést korlátozó legfőbb akadályt. Egy évvel korábban ugyanez az arány még csak 75 százalék volt.

Nincs munkaerő, ez a helyzet általános Magyarországon - Kép: Depositphotos

Akár örülhetnénk is annak, hogy ekkora munkaerőhiányra panaszkodnak a magyar cégek. Ez részben azt jelenti, hogy a leépítések, kivonulások száma csekély, miközben nőnek a megrendelések. Új beruházások indulnak, a vállalatoknak van elég tőkéjük, és elég optimisták ahhoz, hogy bővítsék a meglévő beruházásaikat. Csakhogy a növekedéshez szükséges új alkalmazottakat a munkaerőpiac jelenleg nem tudja biztosítani. Az, hogy a munkavállalókra megnőtt a kereslet, azt is jelenti, hogy emelkednek a bérek, és a munkanélküliség negatív rekordokat döntöget. Az pedig a szükséges, rossz hogy a cégek sok álláshelyet nem tudnak betölteni? Nem biztos.

Az építőipar az utóbbi hónapokban – nagyrészt a milliárdos nagyságrendű, még megmaradt és egyszerre lehívott EU-s forrásoknak köszönhetően – robbanásszerűen növekedett. Tavaly a kormány megkezdte az összes, 2020-ig elérhető kohéziós forrás lehívását, amiből olyan pályázatokat fedeznek, mint a Modern Városok Program, ami rengeteg új megrendelést jelent az építőiparnak, olyannyira, hogy azokat sokszor nem is tudják teljesíteni a szakemberhiány miatt.

Kimerült a magyar munkaerőpiac, távolról kell hozni a munkaerőt
35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. A Staff House jelenleg is zajló felmérése szerint több meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása.
A munkaerőhiánynak elvileg örülhetnek a munkavállalók is, hiszen a nagyobb kereslet nagyobb béreket eredményez. Miután tavaly emelték az államilag garantált bérminimum összegét, a bruttó átlagkereset 323 ezer forintra nőtt 2017 novemberére, azaz 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek 2017. január–november között az előző év azonos időszakához képest. Egyes szektorokban különösen elszálltak a fizetések: hiányszakma lett a pedagógus, van olyan borsodi falu, ahol tavaly bruttó félmilliós fizetésért kerestek óvónőt. Az iskolák közül is sokan hiába keresnek tanárokat, ők azonban még magasabb fizetést sem tudnak kínálni, hiszen minden tanárt a KLIK fizeti a központilag előírt, nem túl versenyképes bérszint szerint. Régóta hiányszakma az informatikus is, egyes cégek már pályakezdő programozóknak is egymillió forint feletti bért kínálnak, és az élelmiszerláncok által kínált fizetéseket is feltornázta a verseny korábban soha nem látott szintre. Bizonyos ágazatok munkavállalói – ez például nem igaz az egészségügyi dolgozókra – tehát egyelőre kedvükre válogathatnak a korábbiaknál magasabb fizetést ígérő ajánlatok közül.

Gátolja a növekedést

Ünneplésre azonban még sincs okunk. Makroszinten a munkaerőhiány ugyan a növekedés indikátora, de egyben annak gátja is. Képzett munkaerő híján a cégek befektetései nem hozzák vissza a remélt hasznot, ami gátolja a további növekedést, és elriaszthatja a versenytársaikat az új befektetésektől. Az Eurostat tavalyi felmérése szerint a magyarországi építőipari cégek közül tízből hat a munkaerőhiányt jelölte meg, mint a termelést korlátozó legfontosabb tényezőt. Egye évvel korábban ez az arány csak 40 százalék volt. Mindez azt is jelenti, hogy a hirtelen lehívott EU-s források sem térülnek meg olyan szinten, mint alacsonyabb munkaerőhiány mellett.

Az, hogy a munkaerőhiány fokozza a munkavállalókért folytatandó versenyt a munkáltatók között, rossz hír a vállalkozásoknak. A verseny fokozódása leginkább a bérek emelkedését jelenti, ebben pedig a kisebb tőkeerejű cégek nehezen tudják megelőzni a nagyvállalatokat. Erre jó példa a cikk elején említett Coop esete. Előrejelzések szerint a magyar kkv-k közül többen juthatnak a Coop-üzletek sorsára, és munkások híján kénytelenek lesznek lehúzni a rolót. Vagyis a kkv-k elől a piacot és a munkaerőt a multinacionális cégek és egy-két hazai nagyvállalat szívhatja fel.

Kétórás munkaidő a kiskereskedelemben? Igen, már ilyen is van!
Van olyan munkahely, ahol lassan már be sem kell menni dolgozni. Az áruházláncok most az online és a logisztikai dolgozókat keresik, de nagyon. Többet is lehet keresni ezekben a munkakörökben. Egyre több áruház kezdte ostromolni a 300 ezres fizetéshatárt a fizikai munkát végzők körében a legjobban hiányzó munkakörökben.
Ahol ez leginkább előfordulhat, azok a nagy munkaerőt igénylő szektorok, mint például a kiskereskedelem vagy a már említett építőipar. Utóbbi területen az állami tőkeinjekciók miatt még nem olyan súlyos a probléma, de kérdés, mi lesz 2019 után, amikor lezárul az aktuális EU-s támogatási ciklus, és két évig nem érkeznek új kohéziós források. A foglalkoztatottság emelkedésére, a munkanélküliség csökkenésére korábban idézett statisztikák sem olyan egyértelműen örvendetesek, mint amennyire elsőre gondolhatnánk. A KSH adatai alapján a tavalyi harmadik negyedév végéig 60 ezerrel több ember állt munkába – ez több, mint a cégek által bejelentett munkaerőhiány. Ennek ellenére ugyanebben az időszakban a munkaerőhiány is növekedett.

Hogyan lehetséges ez? A KSH statisztikáiban a foglalkoztatottság elég tág fogalom, nemcsak azok tartoznak ide, akiknek állandó, főállású munkahelyük van Magyarországon, hanem mindenki, aki az adatfelvétel előtti egy héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett. Azaz belekerülnek az ausztriai vagy szlovákiai munkahelyre ingázók, az alkalmi munkát végzők, sőt, azok a kivándorolt magyarok is, akik rendelkeznek itthoni bejelentett lakhellyel. Úgy tűnik tehát, hogy az új foglalkoztatottak jelentős része nem Magyarországi cégnél talált állást az elmúlt évben.

Túlóra, feketegazdaság, innováció

Mit tehetnek ebben a helyzetben a kkv-k? Az biztos, hogy már most sokan fordulnak majd a fekete megoldások felé, és a magas bérek költségeit az adózásból „spórolják meg”: például nem teljes munkaidőre jelentik be a dolgozókat, a különbséget pedig zsebbe fizetik meg. Tapasztalatok alapján nem jelent tartós megoldást a dolgozók túlóráztatása sem, hiszen ahogy több a betölthető állás, felmondani sem olyan veszélyes számukra.

Kérdés, mely cégek tudják majd kihasználni a magyar munkaerőpiac tartalékait. Ha a puszta számokat nézzük, az is meglepő, hogy egyáltalán beszélünk munkaerőhiányról. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat becslése szerint mintegy 700 ezer fő a munkaerőpiac tartaléka, ide sorolják a közfoglalkoztatottakat, a munkanélkülieket és a külföldön dolgozó magyarokat is. A közfoglalkoztatottak és a tartós munkanélküliek munkába állását valószínűleg leginkább a képzettség hiánya akadályozza, azaz a kkv-k számára megoldást jelenthet, ha saját maguk kiképzik az alkalmazottaikat ebből a körből.

Bod Péter Ákos: kockázattá nőtt a munkaerő kérdése
Általános kép, hogy a magyar gazdaság növekedési szakaszban van, rég volt ilyen kedvező a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, emelkedik a fogyasztás. Az uniós források hozzáférésének várható szűkülése, a munkaerőhiány és az olyan húzóágazatokban, mint az autóipar, végbemenő forradalmi technológiai változások azonban komoly kihívásokat jelentenek a jövőre nézve.
Egyre többen próbálnak külföldről dolgozókat toborozni: tavaly különösen Szerbiából és Ukrajnából érkeztek munkavállalók Magyarországra, akik tavaly szeptember óta már munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak. Ugyanakkor Magyarország nem olyan vonzó jelenleg a külföldi munkavállalóknak, hogy ez tartós megoldást jelentsen: tavaly a hatvanezres kvóta ellenére csak 10 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki az EU-n kívüli országok állampolgárainak. Nem véletlen: az unióban a magyar bérek még mindig a legalacsonyabbak között vannak, az unión kívülről érkező munkavállalók pedig ugyanazokkal a munkavállalói engedélyekkel, amiket Magyarországon kapnak, szabadon dolgozhatnak Németországban vagy Franciaországban is. Az is kérdés, hogy a posztszovjet- és posztjugoszláv régió tartalékai elegendőek-e. Ezek az államok Magyarországhoz hasonlóan szintén demográfiai problémákkal küzdenek, és most is sok munkavállalót küldenek Európa más országaiba.

A magyar kkv-k számára az inaktívak és a közmunkások mellett jelentős tartalékot jelenthetnek a még kint dolgozó magyarok is. A Bloomberg szerint Dániából például az elmúlt hónapokban elindult a lengyel és román munkavállalók hazaköltözése. Mivel a két országban hasonlóak a munkaerő-piaci körülmények, mint Magyarországon, elképzelhető, hogy a magyar munkavállalók egy része is hazaindul, már ha a mostani béremelkedés és munkaerőhiány tartós lesz. Hogy mennyien jöhetnek vissza, az azon is múlik, milyen eredménnyel zárulnak a Brexit-tárgyalások, és mennyire érzik meg a magyar bevándorlók a kilépés gazdasági hatásait. Mindenesetre az egyik legnagyobb hazai magánkórház már büszkélkedhet egy olyan orvossal, akit sikerült Nyugatról hazacsábítania.

Véleményvezér

Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo