A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat július hónapra vonatkozó adatai alapján 6 hónap után először csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Ez összecseng a kormányzati kommunikációval, mely az elmúlt időszakban folyamatosan arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a munkaügyi hivataloknál és folyamatosan mérséklődik az újonnan regisztráltak száma. Júliusban az adatok alapján 10 500 álláskereső tudott elhelyezkedni, aminek eredményeként 365 755 volt a regisztráltak száma az előző havi 376 290 után.

Ezen belül azonban az egyes álláskeresői csoportok létszáma némely esetben rendkívül kedvezőtlenül alakult, ami újabb muníciót ad azoknak a kritikus hangoknak, melyek a munkanélküli ellátás 3 hónapos jogosultsági idejének - legalábbi átmeneti - meghosszabbítását szorgalmazták a kialakult gazdasági válságra való tekintettel. A kormány azonban inkább a közfoglalkoztatást favorizálja ebben a helyzetben is.

A folyamatok és döntések eredményeként mára minden második regisztrált álláskereső él a semmiből, bármiféle anyagi támogatás nélkül.

Az ellátás nélküliek száma 190 982 fő volt júliusban ez 15 ezerrel magasabb az előző havinál, az előző évi létszámot pedig majdnem 80 ezerrel haladja meg. Arányuk a regisztrált álláskeresőkön belül 52,2 százalék lett a korábbi 46,7 százalék után. Ilyen magas arányra, vagyis arra, hogy minden második álláskereső anyagi segítség nélkül marad, nagyon rég nem volt példa. Legutóbb ennél magasabb arányt 2015. áprilisában képviseltek, akkor a regisztrált álláskeresők 53,6 százalékát tették ki.

Emellett egyébként csökken a szociális segélyben (74 504 fő) részesülők száma, a tartósan álláskeresőké ugyanakkor néhány százfővel emelkedett, 79 429-en voltak júliusban. 25 ezer fővel 100 ezerre mérséklődött azok száma is, akik álláskeresési járadékban (vagyis gyakorlatilag munkanélküli segélyben) részesültek a hetedik hónapban.

Ami az újonnan létrehozott munkahelyeket illeti, látható, hogy a közfoglalkoztatás nagyobb fokozatra kapcsolat, állami támogatással ugyanis 51 568 munkalehetőség nyílt meg, ami idén a második legmagasabb szám. Ennél csak a szokásos, tavaszi időszakban, márciusban jött létre több (92,2 ezer). Emellett - ha kicsit visszafogottabban is, de - a piac önerejéből is támasztott munkaerő-keresletet. 11 586 pozíciót nyitottak meg a cégek, ami a járvány hazai megjelenése utáni szintnek majdnem a duplája.

Mérséklődött az elbocsátási hullám is, hiszen csoportos létszámleépítés formájában 1565 dolgozó elbocsátását jelentették be a munkaügyi hivatalokhoz júliusban. Ez már a járvány előtti szintekhez közeli érték. Az NFSZ kimutatása szerint a leépítések elsősorban

• az élelmiszer jellegű bolti  vegyes kiskereskedelem,
• a háztartási villamos készülék gyártása,
• a közúti áruszállítás,
• az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás,
• a máshova nem sorolható egyéb speciális gép gyártása,
• a repülőgép, űrhajó javítása,
• a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység,
• az egyéb hitelnyújtás
• és a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás ágazatokat érintették.

Területi lebontás alapján a legtöbb elbocsátás

• Pest,
• Bács-Kiskun,
• Jász-Nagykun-Szolnok,
• Zala megyében
• és Budapesten történtek.