Figyelemre méltó eredményeket láthattunk a szerdán közzétett nemzetközi Decoding Digital Talent kutatás keretében a Boston Consulting Group (BCG) és a Profession.hu kutatásából, amelyben Magyarországon 12 443 munkavállalót és köztük 673 IT szakembert kérdeztek meg.
Jellemző a kiemelkedő mobilitás
„A digitális szakemberek megtartása országosan és vállalati szinten is egyre nehezebb, hiszen könnyebben költöznek külföldre, kevés ideig dolgoznak egy helyen, és gyorsan találnak új munkát. Magyarországon egy digitális szakember átlagosan 2 hét alatt talál új munkát mindössze négy jelentkezést követően – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának vezető szakértője. – Nagy a verseny, és a toborzás már régen nem elég. A vállalatoknak proaktívan képezniük kell munkavállalóikat, ha biztosítani szeretnék a stratégiailag fontos készségeket” – tette hozzá.
A felmérés szerint Magyarországon a digitális szakemberek 43 százaléka menne külföldre egy jobb munka reményében, jóval többen, mint az egyéb területeken dolgozók (35 százalék). Ezzel azonban még mindig messze elmaradnak a nemzetközi átlagtól, hiszen globálisan az IT specialisták 67 százaléka dolgozna szívesen külföldön.
A magyar informatikusok olyan hagyományosan is népszerű kivándorlási célpontokat választanának, mint Ausztria, az Egyesült Államok vagy Németország, ahol a startup-központ Berlin és München is a magyarok által megnevezett top 5 város között van.
A nemzetközi kutatás szerint az IT szakemberek 80 százaléka egyetemi végzettségű, 68 százalékuk férfi – Magyarországon 75 százalékuk –, és mindössze 9 százalékuk található meg a vállalatok felsővezetésében. Némileg talán meglepő módon, az IT szakemberek elsődlegesen nem startupoknál, hanem leginkább nagyvállalatoknál akarnak dolgozni.
A vállalatok számára az IT szakemberek megszerzése és megtartása is testre szabott megközelítést igényel, hiszen más szempontok alapján választanak munkahelyet, mint mások, derül ki a kutatásból, amely a munkahellyel szembeni elvárásokat is vizsgálta.
Magyarországon a jó munkahelyi kapcsolatok és a munka–magánélet egyensúlya mellett a fizetés is kiemelten fontos az IT területen dolgozóknak. Esetükben a fizetés a második legfontosabb szempont, míg az összes munkavállaló esetében ez csak a negyedik helyen áll a fontossági sorrendben. Érdekes, hogy a globális színtéren a fizetés már nem elég a digitális világban a tehetségek megtartásához, ennél jóval fontosabbak a munkahelyi tanulási lehetőségek és a szakmai fejlődés.
Országosan és nagyvárosi vagy regionális szinten is kritikus a digitális szakemberek megszerzése és megtartása. Stratégiai munkaerő-tervezéssel, beruházásokkal, korszerű oktatással és megfelelő márkaépítésével sokat lehet tenni azért, hogy egy ország, város vagy régió hosszú távon biztosítsa gazdasági fejlődését.
„A jó szakemberek számtalan ajánlat közül válogathatnak, így elvárhatják a fizetésekkel kapcsolatos transzparenciát is a hirdetésekben. A mérnök kategóriákban négyötödével több jelentkező érkezik azokra az állásajánlatokra, amelyekben feltüntették a várható keresetet is. A versenyképes bér önmagában azonban nem elég: az állásinterjún tízből kilenc jelölt említi meg a csapat és a munkakörnyezet fontosságát, és az IT szakemberek esetében a szakmai fejlődés lehetősége is jelentős szerepet kap” – mutat rá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment-vezetője.
„A HR szerepe kritikus a digitális szakemberekért folytatott küzdelemben. A toborzás már gyakran nemcsak egy-egy országon belül zajlik, hanem egyre inkább a nemzetközi munkaerőpiacon. Ennek sikeréhez innovatív megoldásokra és sok adatra van szükség, olyanokra, mint például ez a kutatás is” – mondta Pierre Antebi, a The Network vezetője és a tanulmány társszerzője.
