Ösztönzés helyett továbbra is büntetik a vállalkozókat a hazai építőipari kivitelezési szerződések, pedig Nyugat-Európában már széles körben alkalmazzák a kivitelezők kooperációját elősegítő szerződéses elemeket.

Azt gondolnánk, ha valamit jogerős építési engedély birtokában építettek, bármekkora gondot okoz is a szomszédnak, nem lehet megtámadni a bíróságon. Ez azonban tévedés. Szakértőnk segít!

Az óvadék – vagy köznapi elnevezéssel: kaució – kikötése a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítására szolgáló egyik elterjedt módszer. Bár a legtöbben a bérleti szerződések kapcsán találkoznak az óvadékkal (kaucióval), pénz formájában, azonban az óvadék ennél jóval szélesebb körben használható biztosíték. Mi szolgálhat óvadékként a készpénzen kívül? Miért előnyös az óvadék, és hogyan érvényesíthető?

A munkaviszony évközben való megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a munkavállalónak több szabadság került kiadásra és kifizetésre, mint amennyi neki időarányosan nézve járt volna. Ilyen esetben némely munkáltató vissza kívánja fizettetni a munkavállalóval a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat. Jogos-e a munkáltató visszafizetési igénye túladott szabadság esetén? Erre keresi a választ szakértőnk.

A szerződések egyik széles körben ismert biztosítéka a foglaló, különösen adásvételi szerződések esetében. Az új Polgári Törvénykönyv a foglalóra vonatkozóan is bevezetett néhány olyan változtatást, amelyet érdemes ismerni. Mikor adható foglaló? Mit lehet foglalóként adni? Mi a különbség az előleg és a foglaló között?

Az Új Ptk. sok tekintetben új alapokra helyezte a kártérítés jogi kereteit. Jelentős eltérés a korábbi szabályokhoz képest, hogy szélesebb körben vált lehetségessé a kártérítési felelősség korlátozása vagy kizárása szerződésszegés esetén. Miként lehetséges a kártérítés korlátozása? Bármely szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség kizárható, vagy vannak korlátok?

Főszabályként örökölni lehet egy adott kft.-ben az elhunyt tagot megillető üzletrészt. Ilyen esetben az örökösnek igazolnia kell az örökösi minőséget a kft. ügyvezetőjének és kérnie kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az örökösi minőséget a jogerős hagyatékátadó végzés alapján lehet igazolni.

Az elmúlt héten foglalkoztunk néhány szavatossággal kapcsolatos tévhittel. A fokozott érdeklődésre tekintettel nézzünk meg újabb három szavatossággal kapcsolatos tévhitet. Garancia csak számlával vagy blokkal? Jótállási jegy nélkül elvesztünk? Csere csak eredeti, bontatlan doboz estén?

Számos tévhit létezik a köztudatban a szavatossággal kapcsolatban. A kereskedő három munkanapon belül köteles visszavenni vagy kicserélni a terméket? Akciós termékekre nincs szavatosság? A hibát minden esetben a vásárlónak kell bizonyítania? Nézzük mi igaz ezekből.

Mire kell ügyelnünk az új Ptk. kapcsán az idén: egy Ft-os cégalapítás, tagi kölcsönből törzstőke-emelés? Megváltoznak a szerződésszegés szabályai, szigorúbb szabályok vonatkoznak az ügyvezetői felelősségre és a kezességre, illetve a reklámadó is megbonyolítja a helyzetet.

A weboldalak üzemeltetői sok esetben regisztrációs felületet hoznak létre honlapjaikon azért, hogy látogatóik az általuk kínált valamennyi szolgáltatást igénybe vehessék, vásárolhassanak, szállást vagy egyéb szolgáltatásokat foglalhassanak. A felhasználók gyakran élnek a hírlevélre való feliratkozás lehetőségével is, a honlap tulajdonosok ezen a kommunikációs csatornán keresztül népszerűsíthetik az általuk nyújtott szolgáltatásokat, illetve árukat. A Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda által létrehozott és üzemeltetett www.reklámjog.hu jogi szakértői összegyűjtötték, hogy miként lehet a regisztrációhoz kapcsolódó adatkezelést, valamint a hírlevél kiküldést jogszerűen végezni.

A mindennapi gyakorlatban számos esetben előfordulhat az, hogy a munkáltató – például adminisztratív hiba miatt – a munkavállalót megillető munkabérnél magasabb összeget, jogalap nélküli munkabért fizet ki, amelyet vissza szeretne követelni. De mit lehet ilyenkor tenni?

Lakások, gépjárművek és más vagyontárgyak finanszírozásának megszokott eszköze a kölcsön és a lízing. A kettőt gyakran össze is szokták keverni a hétköznapi szóhasználatban, pedig jelentős különbségek vannak. Az új Polgári Törvénykönyv immár a pénzügyi lízing szabályait is tartalmazza, de vajon mik a fontos különbségek a kölcsönszerződéshez képest?

A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésével járó jogi kockázatok csökkentésének a legjobb módja. azonban előfordul, hogy egy-egy munkáltató túl messzire megy annak érdekében, hogy az eltávolítani kívánt munkavállalót rábírja a közös megegyezés aláírására. Minden esetben jogszerű a közös megegyezés, vagy ugyanúgy peres eljárás lehet a vége, mint a felmondásnak?

Bár a márciustól hatályos új Ptk. megváltozott feltételekkel teszi lehetővé az osztalékelőleg kifizetését – az áttérés folyamatában elbizonytalanodott – cégvezetők sokszor nem tudják felmérni, hogy a hatályos régi és az elérhető új szabályrendszer közül melyiket érdemesebb választaniuk.

A munkahelyi alkohol-, illetve drogellenőrzés, és az ezzel kapcsolatos problémák napjainkban is aktuális témának számítanak. Míg az alkoholos befolyásoltság kérdése egyszerűbben kezelhető, addig a drogfogyasztás sokkal komplexebb problematikát jelenthet a munkáltatóknak.

A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. új kategóriát vezetett be, az ún. szívességi kölcsönt. Ennek jelentősége abban áll, hogy az adós nem köteles kamatot és egyéb díjat fizetni a kölcsönadónak, azaz a hitelezőnek, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

Időről-időre hallani lehet egyes munkáltatóktól a munkavédelemről szóló törvény olyan értelmezését, hogy a munkavállaló a munkavédelmi oktatás elvégzését megelőzően is dolgozhat, amennyiben azt felügyelet mellett teszi. Vajon mit mond erről a munkavédelemről szóló törvény?

A közelmúltban napvilágot látott bejelentés szerint a GVH bírságot szabott ki egy gyaníthatóan versenyjogsértő magatartást tanúsító vállalkozással szemben, bizonyítékok megsemmisítése miatt. Bár ennek előfordulása nem gyakori, de ha mégis megtörténik, annak hatása lehet az eljárás végén hozott érdemi határozatra is.

A munkahelyi működést a munkaszerződésen kívül számos egyéb szabály irányítja. A legjelentősebbek ezek közül azok a szabályzatok, amelyeket a munkáltató egyoldalúan alkothat meg. De utólag módosíthatja, vagy akár el is törölheti az általa alkotott szabályozást a munkáltató?

A vállalatok az elmúlt évekhez képest gyakrabban élnek a jogszabály adta lehetőséggel, mely lehetővé teszi az új Ptk.keretein belül is az osztalék egy részének év közbeni kifizetését. Fontos azonban észben tartani az osztalékelőleg kifizetés megváltozott feltételeit!

A régi Ptk. nem tett különbséget a szerződés megszegésével másnak okozott kár és a szerződésen kívüli magatartással okozott kár között a tekintetben, hogy a károkozó miként mentheti ki magát a felelősség alól. Azonban az új Polgári Törvénykönyv e területen is változást hozott.

A Gazdasági Versenyhivatal egyik döntése nyomán újra kell értékelni a céges piackutatások tartalmát és gyakorlatát, annak eldöntésére, hogy azok nem versenykorlátozó hatásúak-e.

Közeledik az év vége, feltehetőleg minden kolléga a maradék szabadságát nagyjából ugyanakkor akarja kivenni. Mégse állhat le a cég két héttel az ünnepek előtt... Célszerű előre tervezni a szabadságok kiadását. Összeszedtünk néhány fontos szabályt a tervezéshez.

A munkáltatók által alkalmazható visszaélés-bejelentési ("whistleblowing") rendszerek jogi kereteit tavaly fektette le az országgyűlés, a vonatkozó jogszabály pedig idén januárban lépett hatályba, mégsem terjedt el eddig széleskörűen.

Az új Ptk. sok mindenben átírta a szerződéskötések módját és a velük járó kötelezettségeket. Az ajánlati kötöttség sem maradt változatlan. De miről is van szó?

Egy ingatlan megvásárlásakor magától értetődő annak vizsgálata, hogy az eladó valóban bejegyzett tulajdonosa-e az ingatlannak, a tulajdoni lap tartalmaz-e az ingatlannal kapcsolatos terheket. Kellemetlen csapdába eshet azonban az, aki ezen a ponton leáll az átvilágítással, és nem vizsgálja, vajon az eladó korábbi tulajdonszerzése érvényes volt-e.

Az új Ptk. nem csak a gazdasági társaságok számára hozott rengeteg változást, a szakszervezeteknek, egyesületeknek és alapítványoknak is kötelező végrehajtani számos módosítást az alapszabályban. Ráadásul, a Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a jogi személy szabályaitól el lehet térni, náluk is komoly aggályokat vet fel.

Különösen a szabadságok, hosszú hétvégék idején gyakran merül fel egy cég vezetőjében a kérdés, kit hatalmazzon, illetve kit hatalmazhat meg, a cég bizonyos ügyeiben való eljárásra, amíg ő távol van.

Idén nem csupán az új Polgári Törvénykönyv, hanem az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó új szabályozás is hatálya lépett. A nyilvántartás segítségével megakadályozható, hogy továbbértékesítsék azokat az ingóságokat, amelyekre például faktorálás közben zálogjogot jegyeztek be.

Sokszor vaskos büntetéseket kapnak a cégek, mivel a kapcsolt vállalkozás meghatározása még a tapasztalt könyvelőknek is fejtörést okozhat. Bemutatjuk, hogy a jelenlegi állás szerint ki vagy mi minősülhet kapcsolt vállalkozásnak.

A munkahelyen is vannak íratlan és írott, törvénybe foglalt magatartási szabályok is. Megsértésük akár komoly következménnyel is járhat, hiszen egy-egy súlyosabb kihágást azonnali hatályú felmondás is követhet. Mire figyeljünk hát a munkahelyen?

Még mindig sok a tisztázatlan kérdés a tavasszal hatályba lépett új Ptk.-ban meghatározott, megváltozott ügyvezetői felelősség kapcsán. A Piac & Profit KKV-Akadémiáján összefoglaltuk, amit tudni lehet és amire mindenképpen figyelni kell.

Még mindig vannak olyan területek, ahol újdonságként érheti a jogalkalmazókat a Ptk. megváltozása. Változtak például a szabályok a meghatalmazás kapcsán is. A Piac & Profit szakértője összefoglalja a lényeget!

Nem csak elnyerni nehéz a beszállítói szerződéseket, hanem sokszor a szükséges jogszabályok dzsungelében is nehezen igazodnak el a cégek. Mire ügyeljünk, mielőtt aláírunk egyet? Erre keresték a választ a szakemberek a Piac&Profit konferenciáján.

Előfordul, hogy különböző okok miatt egy szerződés teljesítése már nem lehetséges. Az ok lehet a jogszabályok megváltozása, vagy akár valamilyen természeti, gazdasági körülményben bekövetkezett változás is. A jog szabályozza, hogy mi a teendő, ha egy vállalt feladatot azért nem tud valaki teljesíteni, mert az lehetetlenné vált. Mi ilyen esetben a teendő, mit mond az új Ptk.? Szakértőnk segít!

Az idei nyári idegenforgalmi főszezonban a hatósági ellenőrök a korábbinál kevesebb fogyasztóvédelmi szabálytalansággal találkoztak, egyre több vállalkozás nyújt korrekt szolgáltatást, és képvisel jogkövető, fogyasztóbarát szemléletet.

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy talált valami személyes tárgyat az utcán vagy tömegközlekedési eszközön. Mi a teendő a talált tárgyakkal? Mit mond az új Ptk.? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

A jogellenes munkaviszony megszüntetés egyik leggyakoribb formája, hogy a munkavállaló nem tesz írásos megszüntető nyilatkozatot, nem tölti le a felmondási időt, hanem egyszerűen csak nem jelentkezik többet a munkáltatónál. Tekintsük át, hogyan kezelhető ez a kellemetlen helyzet!

Bizonyára mindenki találkozott már a munkavédelem vagy munkabiztonság megnevezéssel közvetve vagy közvetlenül. Azonban még mindig sok téves elképzelés él a cégek körében, ezért nem árt kicsit áttekinteni a szabályokat!

A gazdasági válság óta idén az általános hangulat javulásának köszönhetően már az utazási, üdülési kedv is javul, írtuk a Piac & Profit oldalán. A jó hangulathoz azonban az is kell, hogy a nyaralás, utazás jogi problémáktól mentes legyen. Ebben segít az utazás előtti 6 aranyszabály!

Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősül-e. Pedig a kkv-kat megillető kedvezmények miatt a minősítésnek igen komoly következményei lehetnek.

Sokakat foglalkoztató kérdés volt mindig is, hogy egy szerződést aláírhat-e ugyanaz a személy mindkét szerződő fél nevében. A kérdés különösen élesen merült fel olyan esetekben, amikor egy magánszemély saját cégével szerződött, vagy két olyan cég szerződött egymással, akiknek ugyanaz a személy volt az ügyvezetője. Míg a joggyakorlat eddig megosztott volt, addig a márciusban hatályba lépett Ptk. a kérdést már megnyugtatóan kezeli.

A munkáltató és munkavállaló között létrejövő munkaviszony alapja a munkaszerződés, ami azonban komoly buktatókat rejt. Az RSM-DTM szakértője összefoglalta, hogy az új Mt. szerint a munkaszerződésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak.

Hiába innovatív egy cég, ahhoz, a találmányok fejlesztéséhez, majd ezek pénzt hozó termékké alakításához számos jogi szabályt kell ismerni, átlátni és jól alkalmazni. Jogi szakértőnk, a DANUBIA IP Innovációs Tanácsadó Kft. most induló sorozatában ebben segít.

Az uborkaszezon közepén mindenkinek a szabadságon jár az esze. Jogi szakértőnk segít eloszlatni 5 tévhitet ezzel kapcsolatban, hogy gördülékenyebben menjenek a dolgok.

A munkáltató kötelessége kockázatértékelést készítettnie akkor is, ha egyetlen alkalmazottja van. Ellenkező esetben akár 10 millió forintra is bírságolható. De mire való a kockázatértékelés? Mikor és hogyan kell elkészíteni, elkészíttetni a dokumentumot? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Eddig is voltak olyan esetek, amikor az egyébként többségben lévő tag nem élhetett a szavazati jogával, és ezért nem tudta az adott taggyűlési döntést befolyásolni. A márciustól hatályos Ptk. olyan új esetkört vezet be, ami növelheti a szabály értelmezésében rejlő bizonytalanságot. A szélsőséges bírói joggyakorlat esetén ez akár a kisebbség diktatúrájához is vezethet a cégeknél.