Ezért is bírságolnak a munkavédelmi felügyelők

A munkáltató kötelessége kockázatértékelést készítettnie akkor is, ha egyetlen alkalmazottja van. Ellenkező esetben akár 10 millió forintra is bírságolható. De mire való a kockázatértékelés? Mikor és hogyan kell elkészíteni, elkészíttetni a dokumentumot? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Ügyelni kell, hogy elkerülhessük a bírságot – Kép: SXC

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, vagyis ő felel a munkavédelemért a vállalkozásában. A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. Röviden (és kissé leegyszerűsítve): ha egy vállalkozónak akár csak egy alkalmazottja is van, akkor már rá is vonatkoznak a munkavédelmi törvényben leírtak – hangsúlyozza az Udvarfalvi Munkavédelmi Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. munkabiztonsági szakértője.

(Sokszor nem is tudják a munkáltatók, hogy hibáznak.)

Ezenkívül a munkáltatóknak és az alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozóknak is tekintettel kell lenniük a foglalkozásuk hatókörében lévőkre, olyanokra, mint például a vásárlók, ügyfelek, járókelők, közlekedők, a munkavégzés közelében lévő idegen munkáltató munkavállalói stb. Az egyéni vállalkozóknak (ha nincs alkalmazottjuk, és nincsenek a foglalkozás hatókörében tartózkodók), nem kell a munkavédelemmel foglalkozniuk – teszi hozzá Udvarfalvi István munkabiztonsági szakértő.

A munkáltatóknak kötelességük a kockázatértékelést elkészíttetni. A kockázatértékelés elkészítése munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, vagyis ilyen végzettséggel rendelkező szakemberek végezhetik el ezt a feladatot.  (A két terület nem ugyanaz, és ritkán fordul elő, hogy egy személy látja el ezt a két feladatot.)

Hogy kit vizsgálnak idén különösen a munkaügyi ellenőrök, arról itt olvashat.

Ezek a munkáltató legfontosabb munkavédelmi feladatai
– Megfelelő létszámú és megfelelő képzettséggel rendelkező embert alkalmazni. – Munkavédelmi oktatásokat tartani. – A munkavédelmi szaktevékenység ellátására szakembert megbízni. – A munkahelyet, eszközöket, berendezéseket, technológiát rendszeresen felülvizsgáltatni, ellenőriztetni. – A munkabalesetet, fokozott expozíciót, foglalkozási megbetegedést kivizsgáltatni, bejelenteni, nyilvántartásba venni. – A kockázatok csökkentésére intézkedéseket hozni, a fennmaradó kockázatot értékelni.
A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, a munkavállalókat érő terhelésekre, a munkahelyek kialakítására, a veszélyes anyagokra és készítményekre, az értékelés alapján megelőző intézkedéseket szükséges hozni.(A 6 legfontosabb munkabiztonsági előírást itt olvashatja el!)

A kockázatértékelés célja feltárni azokat a körülményeket, amelyek veszélyeztethetik a munkavállaló egészségét, testi épségét, és a balesetek, megbetegedések miatt meg nem térülő költségeket okozhatnak, amelyek miatt bírsággal sújthatják a munkáltatót.

Továbbá olyan intézkedések meghatározása, melyekkel a kockázat mértéke elfogadhatóra csökkenthető, és alacsony szinten tartható. A munkáltató a kockázatértékelést első alkalommal a tevékenység megkezdése előtt köteles elkészíttetni.

(Korábbi cikkünkből megtudhatja, mitől válhat rémálommá egy munkaügyi ellenőrzés!)

A kockázatértékelést újra el kell készíttetni háromévente mindenképpen vagy indokolt esetben, ha a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, a veszélyes anyagok, a munkaeszközök körében történt változás. Soron kívül pedig akkor kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelésből hiányzott egy jogszabályokban előírt szempont.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. Amennyiben a munkáltató e kötelezettségének nem tesz eleget telephelyenként 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő munkavédelmi bírságot szabhatnak ki rá. Ezenkívül a megbírságolt vállalkozást 2 évig nyilvántartják. A megbírságolt cég így eleshet pályázati pénzektől, megrendelésektől. közbeszerzéseken való részvételtől.

Munkaköri leírás: ezt a 7 dolgot írja bele
A munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek, de vitás kérdések eldöntésében a munkaügyi bíróságok minden esetben kérik a feleket a munkaköri leírások becsatolására is. A munkaköri leírás a munkavállaló részére nyújt tájékoztatást, és ezt a munkáltató egyoldalúan bármikor módosíthatja, de nem határozhat meg olyan feladatokat, amelyeket a munkavállaló nem képes rendes munkaidejében ellátni. Miket célszerű mindenképp beleírni a munkaköri leírásba?

Véleményvezér

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.
Fülön csapták Orbán Viktor barátját

Fülön csapták Orbán Viktor barátját 

Az ellenzék ezúttal ártatlan.
Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában

Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában 

Az ukránok állnak győzelemre, legalábbis Európában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo