1. Általánosan elvárható magatartás
A Munka Törvénykönyve alapelvekként fogalmaz meg bizonyos elvárásokat, amelyek mindenkinek – főnöknek, beosztottnak egyaránt – be kell tartania a munkavégzése során. Az egyik ilyen szabály, hogy mindenkinek úgy kell eljárnia a munkaszerződése teljesítése során, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Általános elvárhatóságot fogalmaz meg itt a törvény, vagyis a társadalomban általában elvárt magatartási kötelezettséget rögzíti. Azt, hogy egy-egy esetben mi az, ami általánosan elvárható, jogvita esetén a bíróság állapítja meg. (Az általánosan elvárható cselekvésnek nagyon fontos jogi szerepe van például a március óta jelentősen szigorodó ügyvezetői felelősséggel kapcsolatos ügyek megítélésében is.)
2. Jóhiszeműség és tisztesség
Szintén általános érvényű előírás, hogy a munkahelyen, a munkával kapcsolatban a feleknek jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárniuk. A bíróság ez alapján egy elé került esetben úgy döntött, hogy ha egy cégnél a belső munkanyelv az angol, és az érintett munkavállaló bizonyítottan magas szinten beszél angolul, akkor a munkáltató nem sérti meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, amikor hivatalos közlése angol nyelven történik.
3. Együttműködési kötelezettség
Megfelelő együttműködés nélkül elképzelhetetlen, hogy egy munkahelyen hatékony munkavégzés valósuljon meg. Az együttműködési kötelezettség nem csupán a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolatban elvárt, de a munkatársak egymás közötti munkakapcsolatában is. A Munka Törvénykönyve általános elvárásként fogalmazza meg az együttműködést, melynek megsértése súlyos esetben akár a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet. (Az együttműködés sikerre vihet egy céget, érdemes hát foglalkozni vele!)
4. Tájékoztatási kötelezettség
A munkával kapcsolatban fontos előírás a tájékoztatási kötelezettség. Ez alapján minden olyan körülményről, tényről tájékoztatni kell a másik felet, ami lényeges a törvényben előírt jogokra és kötelezettségre nézve. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a munkavállaló nem tájékoztatja időben munkahelyét betegségéről vagy arról, hogy az orvos táppénzre írta ki. Ezzel azonban a törvényi tájékoztatási kötelezettségét sérti meg.
Általános érvényű törvényi előírás, hogy a jogokkal nem lehet visszaélni. A Munka Törvénykönyve joggal való visszaélésnek tekinti különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
6. Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma
A munkavállaló nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Idetartozik például, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt ne dolgozzon a piaci versenytársnál is, hiszen ez egyértelműen megsérti ezt a törvényi követelményt. Megvalósulhat azonban a veszélyeztetés azzal is, ha a munkavállaló maga kezd olyan vállalkozásba, ami munkáltatójának versenytársa lehet.
7. Titoktartási kötelezettség
A Munka Törvénykönyve nem csak az üzleti titok tekintetében ír elő titoktartási kötelezettséget a munkavállalók számára. Az üzleti titkon kívül minden olyan adatot, információt meg kell őrizni, ami a munkakör betöltésével kapcsolatban jutott a munkavállaló tudomására, és aminek illetéktelenekkel történő közlése hátrányos következményekkel járhat akár a munkáltatóra, akár más személyre nézve.
A fenti munkahelyi magatartási szabályok mindenkire vonatkoznak, nem szükséges, hogy arról külön szerződés is legyen a munkavállaló és a munkáltató között.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda A megbízható jogi képviselő www.megbizhatougyvediiroda.hu
