A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a NAV a közelmúltban megváltoztatta az alig egy évvel ezelőtt közzétett állásfoglalását és kimondta: a kis- és középvállalkozások definíciójának alkalmazásakor a társaság testvérvállalatának az adatait is számításba kell venni. A megváltoztatott értelmezés akár több száz adózót is érinthet, akik kiszorulhatnak a kkv státusz nyújtotta kedvezményekből – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A kkv privilégiumai
A szabály viszonylag egyszerű: egy vállalkozás kkv-nak minősül akkor, ha egy adott naptári évben 250-nél kevesebb főt foglalkoztat és nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót nem haladja meg. Ebben az esetben a jelenlegi jogszabályok alapján számos kedvezményben részesülnek: a kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, a kkv-k élhetnek a társaságiadó-törvény több kedvezményével, így a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó, valamint egyes fejlesztési adókedvezményekkel. Szintén jelentős kedvezmény, hogy a mikro-, vagy kisvállalkozások mentesülnek az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól. „Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy több, állami pályázaton való részvétel feltétele a kkv minősítés, egyértelmű, hogy kitüntetett helyzetben vannak azok, akik meg tudnak felelni ezeknek a kritériumoknak” - mondta Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Ahol a bajok kezdődnek
Amennyiben egy társaság vállalatcsoportba tartozik, úgy a kkv minősítéshez nem csupán a társaságnak kell megfelelnie a fenti feltételeknek, hanem a vállalatcsoportba tartozó társaságoknak együttesen, összevonva. Ez a kitétel azonban a gyakorlatban számos probléma okozója.
180 fokos fordulat az adóhatóság álláspontjában
Nem segíti elő az egységes jogalkalmazást az sem, hogy időközben egy, a minősítéssel kapcsolatos nagyon lényeges kérdésben az adóhatóság álláspontja is megváltozott. Míg a törvényszöveg alapján egyértelmű, hogy a társaság anyavállalatát vagy leányvállalatát a vállalatcsoportba tartozónak kell tekinteni (azaz adataikat a határértékek számításánál figyelembe kell venni), nem volt egyértelmű, hogy a testvérvállalkozások is a vállalatcsoportba tartoznak-e. Ebben az ügyben a NAV 2013-ban nyilvános állásfoglalásában kimondta: konszolidált beszámoló hiányában a testvérvállalatok nem tartoznak a vállalatcsoportba, a kkv definíció alkalmazásakor a testvérvállalatok pénzügyi adatait nem kell figyelembe venni.
Alig egy év elteltével, idén nyáron azonban az adóhatóság fenti álláspontja gyökeresen megváltozott. A NAV közelmúltban közzétett állásfoglalása szerint a testvérvállalkozások adatait mégiscsak figyelembe kell venni a társaság kkv minősítésénél. ”Ez egyrészt nem fokozza a jogbiztonságot, másrészt az új álláspont kifejezetten rossz hír azon társaságoknak, amelyek anya- és leányvállalataik adatainak beszámításával kkv-knak minősülnének ugyan, de testvérvállalataik adatainak figyelembe vételével már nem. Az ilyen vállalkozások, amelyek száma akár a több százat is elérheti, kiszorulnak a kkv státusz nyújtotta kedvezményekből.” - hangsúlyozza Fehér Tamás.
Hogyan tovább?
A szakértő szerint a vállalkozásoknak érdemes évről évre folyamatosan figyelniük azt, hogy kkv-nak minősülnek-e vagy sem. Láthatóan az is megtörténhet, hogy változatlan jogszabályi környezet ellenére is gyökeres változás áll be a kkv minősítés egyes kritériumainak hatósági értelmezésében. Emiatt is fontos, hogy a minősítést a hazai és uniós joganyagot is értő, képzett szakértőkre bízzák az adózók.
