Tapasztalatok szerint főként a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával, pedig ha bent maradnak a szabik, az komoly jogi gondokat és anyagi terhet jelenthet a cégeknek.

1. Nem vihető át

Már nem lehet – a munkavállalóval kötött közös megállapodásunk alapján – a szabadság harmadát a következő év végéig kiadni. A 2014-ben esedékes szabadságokra vonatkozóan már csak az életkor alapján járó pótszabadság átvitelében állapodhatunk meg a dolgozónkkal. Amennyiben a munkaadó elmulasztja a szabadság tárgyévi kiadását, az részéről akkor is automatikus jogszabálysértést jelent, ha a munkavállaló sem akart szabadságra menni. Itt az utolsó pillanat áttekinteni, melyik munkavállaló hol tart az idei szabadságának felhasználásában.

2. Amikor mégis csúszhat

A jogszabály értelmében a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni, de vannak olyan helyzetek, amikor nincs erre lehetőség. Például, amikor a munkavállaló az év végén érkezik a céghez, és még a próbaidejét tölti, nem szükséges azonnal szabadságra küldenünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dolgozó elveszíti a szabadságát, hanem kicsit elcsúsztatva, a következő év elején veheti ki. Amennyiben a szabadságot a munkavállalónál felmerült ok miatt nem tudtuk kiadni 2014-ben, akkor legkésőbb az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adnunk azt, ennek időpontja akár 2015-re is csúszhat. Így a szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatjuk ki.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Emiatt a munkáltató részben átcsúsztathatja az éves szabadságát a következő évre. Például december 30-tól megy el szabadságra következő év január 3-ig, még az előző évi szabadságát igénybe véve.

4. Különlegesen fontos elv

A fizetett éves szabadsághoz való jog különleges fontossággal bíró szociális jogi elv, amely nem sérülhet. A munkaidő szervezésről szóló irányelv előírja, hogy minden munkavállalót legalább négy hét fizetett éves szabadság illet meg, és ezen időszak nem helyettesíthető az annak fejében nyújtott megváltással, kivéve a munkaviszony megszűnésének esetét. A bennragadt szabadság a munkavállaló halálával sem vész el, a munkaadóknak ki kell fizetniük az örökösnek.

5. Előre kell szólni

A szabadság időpontját legalább 15 nappal előre közölni kell. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, illetve működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Ebben az esetben azonban a munkavállaló kárát és költségeit meg kell téríteni.

6. Mikor mehet?

A hatályos jogszabályok szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. De kevés munkavállaló tudja, hogy valójában csak ennyivel rendelkezhet teljesen szabadon. (Mindamellett érdemes lehetőség szerint figyelembe venni a munkavállalók óhaját a lojalitás és motiváció fenntartása érdekében.) A szabadságot lehetőleg úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.