A kisebb európai vállalatok derűlátóak a jövő évi exportnövekedési lehetőségeiket illetően – ezt állapította meg az UPS megbízásából elvégzett kutatás. Európa épp az online kereskedelem igen gyors átvételének szemtanúja az exportáló kkv-k körében.

Ugyan kedvezőbbé váltak a magyar cégek körülményei, de tisztán kell látni azt is, hogy nem vagyunk a világ vezető gazdasága. Növelni kell a termelékenységet és a kkv-k exportképességének javítása mellett arra kell koncentrálni, hogy a magyar kkv-k elérjék az uniós minőséget – nem feltétlenül az exportpiacra lépés, de legalább az importkiváltás képessége miatt - mondta Varga Mihály a Világgazdaság által szervezett konferencián.

Tévhit, hogy a szövetségi köztársaságban nincsenek az itthoni uniós konstrukciókhoz hasonló pályázatok. Az infokommunikációs cégek és a startupok nagyon népszerűek Németországban, ha pályázati támogatási lehetőségekről beszélünk – figyelmeztettek a szakértők a Piac&Profit konferenciáján.

A kkv-k többségében felismerik, hogy a külpiacok milyen óriási lehetőségeket kínálnak, de a többségükben semmit sem tesznek azért, hogy ki is törjenek Magyarországról, pedig bőven lenne erre lehetőségük AKCENTA CZ devizapiaci elemzője.

A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog. Az I. negyedévi 3,6 százalékos növekedést a II. negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak. A tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében.

Magyarország az idén az első fél évben 349 ezer hektoliter bort exportált, 5,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; az elsődleges kereskedelmi partnerek továbbra is az európai országok, de folyamatosan bővülnek az Európán kívüli eladások is.

Ultrahőkezelt tejet és savóport szállíthatnak a kínai piacra a magyar feldolgozók, ha sikeresen zárul az októberi átvilágítás - közölte az MTI.

Hatalkalmas exportfejlesztési tréningsorozatot szervez a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) kis- és középvállalkozásoknak. Az Exportakadémia nevet viselő, átfogó menedzsmentképzés szeptember 23-án indult, és célja, hogy gyakorlati ismeretek átadásával hozza lendületbe a magyar cégek exporttevékenységét.

Beszállítóvá válni nem kis kihívás, komoly beruházást, átgondolt cégvezetést, nemzetközi szintű minőségirányítást követelnek meg a nagy gyártó cégek attól a cégtől, amely ilyen babérokra pályázik. Ám komoly előnyökkel is jár: a stabil megrendelések mellett a világpiacra is eljuttathatja a magyar kkv-kat.

Eltérően látják elemzők a bruttó hazai termék (GDP) növekedés lassulásának okait, éves növekedési prognózisukon azonban nem változtattak: továbbra is 2,8 százalékos éves bővülést várnak a magyar gazdaságban.

Az elemzők várakozását meghaladóan nőtt a külkereskedelmi többlet júniusban, az éves exporttöbblet az Erste és a ING elemzői szerint várhatóan meghaladja a tavalyi 6,4 milliárd eurót, a Takarékbank elemzője úgy véli, akár 8,5 milliárd euró közelébe is ugorhat.

A magyar külkereskedelem továbbra is magas szinten teljesít, a bővülés dinamikájáról azonban eltérően vélekednek az MTI által megkérdezett elemzők.

Az Innovation for Africa programot még csak egy éve indították útjára, de mostanra már az első afrikai road-show és magyarországi Innovációs Konferenciára is sor került.

Exportálni szeretne az Európai Unión kívül is? Bizony ez nem könnyű feladat, de most már az Unió is segít benne, az Európai Bizottság ugyanis egy helyre gyűjtött minden olyan információt, és dokumentumot, amire egy exportőrnek szüksége lehet.

Áprilisban a kivitel 8,8, a behozatal euróban számolt értéke 9,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az exporttöbblet 497 millió euró volt, 16 millióval kevesebb a tavaly áprilisinál – jelentette a részletes adatok alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az Európai Unió és Oroszország közötti elhúzódó szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző és az őket kiszolgáló logisztikai cégek. A kérdés ma már nem az, hogy mekkorát veszít az EU az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés – fogalmaz a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetéségének közleménye.

Nyitva állnak Németország kapui a magyar termékek előtt, de nem mindegy, hogyan jelenik meg egy magyar kkv az Unió legnagyobb gazdaságában. A szakértők szerint hiba csak az árelőnyre építeni. Pláne, hogy más vonzerővel is bírnak a magyar cégek, amit viszont nem mutatnak meg eléggé.

Bár a magyar gazdaság 2015-ben is az EU átlagánál (1,8%) gyorsabban fog növekedni, a tavalyi dinamika (3,6%) elérésére nincs esély, 2,7% körüli ütem valószínű. A hazai gazdaság a GKI által korábban feltételezettnél elnyújtottabban lassul.

Minden nehézség ellenére is érdemes lehet az Unión kívüli exportpiacokkal próbálkozni az Unió friss, a globális export foglalkoztatására és bevételekre gyakorolt hatását elemző tanulmánya szerint.

A nemzetközi piacra belépő kiskereskedelmi cégek számára a japán főváros a legvonzóbb piac, ahova 63 új márka érkezett 2014-ben, a mi régiónkban Varsó a legnépszerűbb, de feljövőben van Budapest is.

Csaknem két éve folyamatos bővülést mutat a magyar gazdaság. Az MLBKT havi jelentése alapján a trend májusban sem tört meg, az export 18 hónapja növekedést mutat, a foglalkoztatási szándék 1995 óta nem volt ilyen magas.

A javuló belföldi kilátások elkényelmesítik a hazai kis- és középvállalatokat, de nem csak emiatt lanyhul a késztetésük, hogy külföldi vevők megtalálásában próbáljanak szerencsét. Az okok közül a leggyakoribbakat mutatjuk most be.

Az orosz piac magyar vállalkozások számára való fontosságáról beszélt a Piac&Profit konferenciáján Csutora Zsolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki szerint a magas szintű látogatások és a kapcsolatépítés a vállalkozások előtt kövezi ki az utakat.

Az orosz piac nagyon fontos Magyarország számára, a magyar vállalkozások legyenek ugrásra készek, hogy a szankciók megszűnése után élni tudjanak a lehetőségekkel. Viszont azzal sem árt számolni, hogy egy darabig még fennmaradhatnak a szankciók.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint – bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,6%-os volt a növekedés – a magyar gazdaság mégsem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. Az idei kilátások ennél jóval kisebb ütemű, 2% körüli növekedést valószínűsítenek.

Mint minden ország esetében - az export a német gazdaság számára is igen fontos. Éppen ezért gazdasági szakemberek tanulmányt készítettek a lehetőségekről, statisztikai adatokat megvizsgálva. Ebből az derült ki, hogy a gyenge euró csak kismértékben emeli az exportot, viszont a német exportnak más erősségei vannak, amelyeket közép- és hosszútávon kihasználhat.

Továbbra is kiemelkedően magas a hazai külkereskedelem többlete elemzők szerint, akik az import élénkülésére számítanak az idén, a fogyasztás és a beruházások bővülésével.

Magyarország újra szállíthat élő szarvasmarhát Fehéroroszországba, mivel a belorusz Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelet feloldotta a kéknyelv-betegség miatt korábban elrendelt, általános beviteli tilalmat.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház az „Év exportőre 2014” díját a legjobban teljesítő partnerek kapják három kategóriában. A műszaki kiválóság kategóriában az Elpumps Kft., az élelmiszer kiválóság kategóriában a Stühmer Kft., a legdinamikusabban fejlődő partner kategóriában pedig a Hungarowool Kft. kapta az elismerést.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint – bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, kb. 3,2 százalékos lehetett a növekedés – a már a tavalyi harmadik negyedévben elkezdődött fékeződés 2015-2016-ban is folytatódni fog; idén 2 százalék körüli GDP-bővülés várható. Az olaj világpiaci árának – elsősorban politikai okokból történő – zuhanása következtében azonban javulnak a külkereskedelmi cserearányok, s így a korábban gondoltnál is alacsonyabb infláció és ezzel nagyobb fogyasztás, továbbá kedvezőbb külső egyensúly valószínű.

A hazai export GDP-hez mért aránya nagyságrendileg 90-95 százalék, de ezt meghatározó részben a külföldi vállalatok végzik. A magyar tulajdonú, kis- és közepes vállalkozások aránya a kivitelben mindössze 15 százalék körül van statisztikák alapján. A kormány egy ambiciózus terv szerint szeretné a jelenleg 2000-3000 exportáló vállalkozás számát tízezer fölé tornázni hosszú távon.

Szükség van keleti nyitásra, hogy Magyarország export-kitettségének kockázatát ezzel is csökkenteni tudjuk, hangsúlyozta Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára a Piac&Profit Piacbővítés exporttal című konferenciáján. Hozzátéve ez közel sem egyenlő a nyugati piacok bezárásával. Milyen exportpiacokra fókuszál a közeljövőben Magyarország?

Növekedésnek indulhat a vállalati hitelezés az eurózónában: 2015-ben 3,3, jövőre pedig 5 százalékos éves bővülési ütemet érhet el a szektor. Ez reményt adhat az exportra termelő magyar vállalkozásoknak is.

A magyar gazdaság szempontjából még mindig jelentős kockázatot jelent az államadósság alakulása, az orosz szankciók körének esetleges kiterjesztése, illetve a bizonytalan külső kereslet. Továbbra is meghatározó, sikerül-e élénkülnie a lakossági fogyasztásnak és a versenyszféra talpra tud-e állni és új - az állami beruházásoktól elszakadó - fejlesztésekbe kezdeni.

A nyugat-európai átlagot meghaladó mértékben növekszik idén és jövőre is a közép-kelet-európai országok bruttó hazai összterméke (GDP), és az export is jobban bővül – áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. 2015-ben Európa legjobban teljesítő gazdaságai közé tartozhat a lengyel és a magyar.

Az Ausztriában megtelepedett magyar vállalkozások zöme inkább a szolgáltató-szektorban van jelen, mint az iparban. E jelenség leginkább a hazainál jóval drágább munkaerővel magyarázható, mely az osztrák piacra helyben gyártó cégek számára jelentősen megdrágítaná a termékek előállítását. Kereslet ennek ellenére lenne exportképes termékeket kínáló, az osztrák piaci sajátosságokat ismerő és felismerő cégekre. Volner-Szenci Ildikó, a bécsi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja Ausztria üzleti környezeti specialitásairól és a kkv-k számára adódó osztrák piaci lehetőségekről beszélt a Piac & Profit Piacbővítés külföldön címmel tartott konferenciáján.

Viszonylag kicsi, de stabil piacon mozognak a magyar borászatok és szőlőtermelők. Tavaly jelentősen nőtt az árbevételük, ráadásul egyre erősödik az export szerepe, de a piacot a 10 legnagyobb cég uralja.

További forrásokkal, újabb 165 millió eurós rendkívüli pénzalappal igyekszik segítséget nyújtani az Európai Bizottság azoknak a gazdáknak, akik nem tudják eladni termékeiket az orosz embargó miatt. A szeptember 10-éig benyújtott magyar igények is kielégíthetők lesznek ebből a keretből.

Ki gondolná, hogy az orosz strandokon láthatjuk kézzelfogható jelét a keletre irányuló magyar export növekedésének? Egy magyar cég jóvoltából hamarosan magyar bikiniben jöhetnek szembe az orosz lányok a strandokon.

Magyar kereskedőház nyílt Rio de Janeiróban, Brazíliában, ez a tizennegyedik magyar kereskedelmi külképviselet a világon. Brazília a világ ötödik legnagyobb országa és a hetedik legerősebb gazdasága.

Az idén és jövőre a korábban vártnál lényegesen erőteljesebb három százalék körüli, azután viszont már lassuló növekedést jósoltak hétfőn ismertetett, felülvizsgált előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

Egyedül nem megy - ez az egyik legfontosabb tanács, amit a szakemberek azoknak a vállalatoknak adnak, amelyek a külpiacok felé kacsingatnak. A tapasztalatok szerint ugyanis a magyar kkv-k nem rendelkeznek megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal ahhoz, hogy megvessék a lábukat külföldön.

Van még potenciál a hazai vállalatok exporttevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző.

Azon termékértékesítések esetében, melyeknél a vámhatóság általi kiléptetés a teljesítést követő 90 napon túl, de 360 napon belül megtörténik, az értékesítés utólagosan adómentessé válik. Ám hogyan működik ez a gyakorlatban?

Az unió legnagyobb gazdasága a magyar cégek számára is tartogat lehetőségeket, ám érdemes ügyelni, mert a szabályokat szigorúan betartatják. Az ÉVOSZ és az MKIK ezért külön kiadványban részletezte a német és osztrák szabályozási környezetet.

Fellendülésről tanúskodnak a Beszerzési Menedzser Index adatai a magyar gazdaságban. A gazdasági szereplők bizakodóak, az export, import is növekedést jelez, a foglalkoztatási ráta emelkedik.

A kínai gazdaság több területén is látványos visszaesés tapasztalható, így a szakértők szerint már csak óvatosan érdemes a távol-keleti országba exportálni. Németországban viszont idén felpöröghet a gazdaság, bizonyos szektorokban a magyar exportőröknek kifejezetten jó éve lehet.

A magyar vállalkozók nem csak exportpiacként találhatnak kiváló lehetőségeket Kínában: akár termékek gyártásáról, akár kínai áruk magyar (és európai) piacra dobásáról van szó, kiváló helyzetben vannak, hazánk ugyanis a kínai kereskedők regionális elosztóközpontja – hangsúlyozták a szakértők a CECZ, a ChinaCham és a Piac & Profit által szervezett Kínai–Magyar Üzleti Fórumon.