Szükség van keleti nyitásra, hogy Magyarország export-kitettségének kockázatát ezzel is csökkenteni tudjuk, hangsúlyozta Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára a Piac&Profit Piacbővítés exporttal című konferenciáján. Hozzátéve ez közel sem egyenlő a nyugati piacok bezárásával. Milyen exportpiacokra fókuszál a közeljövőben Magyarország?

Növekedésnek indulhat a vállalati hitelezés az eurózónában: 2015-ben 3,3, jövőre pedig 5 százalékos éves bővülési ütemet érhet el a szektor. Ez reményt adhat az exportra termelő magyar vállalkozásoknak is.

A magyar gazdaság szempontjából még mindig jelentős kockázatot jelent az államadósság alakulása, az orosz szankciók körének esetleges kiterjesztése, illetve a bizonytalan külső kereslet. Továbbra is meghatározó, sikerül-e élénkülnie a lakossági fogyasztásnak és a versenyszféra talpra tud-e állni és új - az állami beruházásoktól elszakadó - fejlesztésekbe kezdeni.

A nyugat-európai átlagot meghaladó mértékben növekszik idén és jövőre is a közép-kelet-európai országok bruttó hazai összterméke (GDP), és az export is jobban bővül – áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. 2015-ben Európa legjobban teljesítő gazdaságai közé tartozhat a lengyel és a magyar.

Az Ausztriában megtelepedett magyar vállalkozások zöme inkább a szolgáltató-szektorban van jelen, mint az iparban. E jelenség leginkább a hazainál jóval drágább munkaerővel magyarázható, mely az osztrák piacra helyben gyártó cégek számára jelentősen megdrágítaná a termékek előállítását. Kereslet ennek ellenére lenne exportképes termékeket kínáló, az osztrák piaci sajátosságokat ismerő és felismerő cégekre. Volner-Szenci Ildikó, a bécsi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja Ausztria üzleti környezeti specialitásairól és a kkv-k számára adódó osztrák piaci lehetőségekről beszélt a Piac & Profit Piacbővítés külföldön címmel tartott konferenciáján.

Viszonylag kicsi, de stabil piacon mozognak a magyar borászatok és szőlőtermelők. Tavaly jelentősen nőtt az árbevételük, ráadásul egyre erősödik az export szerepe, de a piacot a 10 legnagyobb cég uralja.

További forrásokkal, újabb 165 millió eurós rendkívüli pénzalappal igyekszik segítséget nyújtani az Európai Bizottság azoknak a gazdáknak, akik nem tudják eladni termékeiket az orosz embargó miatt. A szeptember 10-éig benyújtott magyar igények is kielégíthetők lesznek ebből a keretből.

Ki gondolná, hogy az orosz strandokon láthatjuk kézzelfogható jelét a keletre irányuló magyar export növekedésének? Egy magyar cég jóvoltából hamarosan magyar bikiniben jöhetnek szembe az orosz lányok a strandokon.

Magyar kereskedőház nyílt Rio de Janeiróban, Brazíliában, ez a tizennegyedik magyar kereskedelmi külképviselet a világon. Brazília a világ ötödik legnagyobb országa és a hetedik legerősebb gazdasága.

Az idén és jövőre a korábban vártnál lényegesen erőteljesebb három százalék körüli, azután viszont már lassuló növekedést jósoltak hétfőn ismertetett, felülvizsgált előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

Egyedül nem megy - ez az egyik legfontosabb tanács, amit a szakemberek azoknak a vállalatoknak adnak, amelyek a külpiacok felé kacsingatnak. A tapasztalatok szerint ugyanis a magyar kkv-k nem rendelkeznek megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal ahhoz, hogy megvessék a lábukat külföldön.

Van még potenciál a hazai vállalatok exporttevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző.

Azon termékértékesítések esetében, melyeknél a vámhatóság általi kiléptetés a teljesítést követő 90 napon túl, de 360 napon belül megtörténik, az értékesítés utólagosan adómentessé válik. Ám hogyan működik ez a gyakorlatban?

Az unió legnagyobb gazdasága a magyar cégek számára is tartogat lehetőségeket, ám érdemes ügyelni, mert a szabályokat szigorúan betartatják. Az ÉVOSZ és az MKIK ezért külön kiadványban részletezte a német és osztrák szabályozási környezetet.

Fellendülésről tanúskodnak a Beszerzési Menedzser Index adatai a magyar gazdaságban. A gazdasági szereplők bizakodóak, az export, import is növekedést jelez, a foglalkoztatási ráta emelkedik.

A kínai gazdaság több területén is látványos visszaesés tapasztalható, így a szakértők szerint már csak óvatosan érdemes a távol-keleti országba exportálni. Németországban viszont idén felpöröghet a gazdaság, bizonyos szektorokban a magyar exportőröknek kifejezetten jó éve lehet.

A magyar vállalkozók nem csak exportpiacként találhatnak kiváló lehetőségeket Kínában: akár termékek gyártásáról, akár kínai áruk magyar (és európai) piacra dobásáról van szó, kiváló helyzetben vannak, hazánk ugyanis a kínai kereskedők regionális elosztóközpontja – hangsúlyozták a szakértők a CECZ, a ChinaCham és a Piac & Profit által szervezett Kínai–Magyar Üzleti Fórumon.

Most már nem kötelező kilencven napon belül kivinni az árut az Unió területéről, hogy adómentességet kaphasson az export után. A mentességnek azonban szigorú feltételei vannak - olvasható a NAV közleményében.

Önálló nemzeti standdal és 13 magyar cég részvételével képviselteti magát hazánk a FOODEX 2014 mezőgazdasági nyersanyag, italáru és élelmiszeripari kiállításon, Tokióban.

Hosszú idő után idén alapvető fordulat látszik a vállalatvezetők gazdasági kilátásaiban itthon és világszerte is. A globális és hazai vezérigazgatók optimista várakozásokról számoltak be a saját cégük és a világgazdaság növekedésével kapcsolatban is, ugyanakkor számolnak negatív fordulatokkal is.

Az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése óta ketyeg az a 180 napos jogvesztő határidő, amelyen belül visszakérhetik a megfizetett áfát, illetve az esetleges adóbírságot és kamatot azok a hazai cégek, amelyeket érintett a magyar áfatörvény direktívaellenes szabálya. Egyaránt érintett, aki nem tudta érvényesíteni az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt, és akiket erre a szabályra hivatkozva büntetett meg a NAV - hívja fel a figyelmet a Mazars. Június 21-ig lépni kell!

Pekingben ülésezett kedden a kínai-magyar gazdasági vegyes bizottság, amelynek magyar társelnöke, Szijjártó Péter szerint - a tavalyi 10 százalékos bővülés után - tovább folytatódhat a Kínába irányuló magyar export növekedése.

Ha csökkennek az árak, az komoly veszélyt jelenthet a gazdaságra – így a cégek teljesítményére is. Magyarországot nem fenyegeti ez a veszély, bár az inflációs rátánk történelmi mélyponton van.

Eddig megfosztotta az adómentességtől az adóalanyt, ha a külföldre értékesített áru 90 napig nem hagyta el az országot, az Európai Bíróság azonban kimondta, hogy a magyar gyakorlat összeegyeztethetetlen az uniós jogszabályokkal.

Idén februárban lép életbe az az európai uniós rendelet, amely alapján minden tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős és opciós ügyletről jelentést kell készíteniük az ügyletben résztvevőknek. A jelentési kötelezettség a nem pénzügyi vállalkozásokra is vonatkozik.

Eddig megfosztotta az adómentességtől az adóalanyt, ha a külföldre értékesített áru 90 napig nem hagyta el az országot. Azonban az Európai Bíróság csütörtökön kimondta, hogy a magyar szabályozás túl szigorú, így jövőre módosítja a kormányzat.

A várakozásokon felül teljesített a magyar export októberben is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A külkereskedelmi teljesítményt leginkább a járműipar segítette, amelynek a hazai beszállítók is sokat köszönhetnek.

A németnél is gyorsabban bővülhet a magyar gazdaság jövőre, 2,1 százalék lehet a GDP-növekedés hazánkban. A hazai gazdaság teljesítménye jóval meghaladja majd az eurózóna 0,9 százalékos átlagát is.

Dr. Berényi Jánost nevezték ki a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökévé. Az állami vállalatok és a versenyszektorba tartozó cégek vezetésében egyaránt komoly tapasztalattal bíró szakember, a szülési szabadságon lévő Dobos Erzsébetet váltja a Hivatal élén.

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy miként tudnak minél többen kijutni a nemzetközi piacokra. A tervek szerint a következő, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a források 60 százalékát gazdaság- és térségfejlesztésre fordítják majd, míg a 2007-2013-as időszakban 15-20 százalék jutott közvetlen gazdaságfejlesztésre.

Oroszország észak-nyugati régiójának legjelentősebb élelmiszeripari seregszemléjén, a Peterfood 2013 szakkiállításon hét magyar gyártócég mutatkozott be a regionális és országos hatáskörű orosz élelmiszerláncok beszerzőinek.

Külgazdasági szakdiplomaták szerint az eladható termék mellett helyismeretre és megbízható partnerre is szükségük van a hazai vállalkozóknak ahhoz, hogy sikeresek legyen a külföldi piacon.

Látszanak már a kilábalás jelei a magyar gazdaságban, ugyanakkor az ipari termelésünket még mindig szinte csak az autógyártás húzza, az export és az import is csak szerényen bővült.

Október végétől megkezdődik az Agárdi Pálinkafőzde termékeinek értékesítése New York és New Jersey államban. Az első szállítmány Agárdi Prémium barack- és Irsai Olivér szőlőpálinkák már úton vannak a keleti part felé. A jövőben a prémium termékcsalád szilvapálinkájával is bővül a kínálat.

2013 hetedik hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 7,4, a behozatalé 6,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az év első hét hónapjában a külkereskedelem exportvolumene közel 3, az importé csaknem 4%-kal bővült - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kiugró áprilisi külkereskedelmi adatok után csökkenésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusra. Bár az elemzők átmenetinek tekintik az egyenleg romlását a hír nem túl megnyugtató azt figyelembe véve, hogy nem ez az első kedvezőtlen májusi makroadat.

Az év kiemelt feladatának nevezte Varga Mihály a magyar kis- és középvállalatok exportnövekedésének elősegítését a tárca által szervezett Külpiaci Értekezlet nyitóelőadásában.

Nagyot ugrott áprilisban az export: az esztendő negyedik hónapjában euróban 11,7 százalék volt az éves bővülés köszönhetően annak, hogy a felfutó járműkivitel mellett az elektronikai cikkek visszaesése megállni látszik.

Az export mérsékelten nőtt, az import esett márciusban. A gazdasági növekedésre is hatást gyakorló elmozdulás azonban még várat magára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint.

Törékenynek tűnik még a hazai gazdaság növekedése, bár a vállalatok belföldi és külföldi piaci helyzetének megítélése javulást mutat az MFB-indikátor 2013. tavaszi felmérés eredményeiben. Azonban, úgy tűnik, a vállalkozói szféra még nem bízik a tartós fellendülésben: a cégek a készletezésben, a forrásbevonásban és a humánerőforrás-fejlesztés terén egyaránt kivárnak. Komoly a kockázat, hogy a belföldi piac élénkülésének elmaradása a vártnál kedvezőtlenebb teljesítménnyel jár, ami alááshatja a beruházási elképzelések megvalósítását is.

Merőben új alapokra helyeződik a Cseh Köztársaság eddigi magánjogi szabályozása. A 2014. január 1-jén hatályba lépő új cseh Polgári Törvénykönyv és Kereskedelmi Kódex az üzleti élet szinte valamennyi területét érinti.

Nem csak Ciprus biztosít adózási szempontból komoly előnyöket a külföldi cégek számára, hanem van néhány olyan, adóparadicsomnak tekinthető uniós tagállam, ahol érdemes lehet cégalapításban gondolkodni.

Kedvező, hogy a Magyarországon megtelepült nemzetközi vállalatok tavaly jelentős mértékben növelték kínai kivitelüket, továbbra is szükséges lenne a kkv-szektor támogatása ezen a téren – áll egy megjelent elemzésben, amely szerint a Keleti Nyitás politikájában eddig - a magyar kkv-k kínai exportja terén – kevés érdemi előrelépés történt.

Megtörtént az eddigi legnagyobb áttörés a magyar pálinkaexport területén! Több mint húszezer palack Rézangyal került az orosz boltok polcaira. Tizenöt-féle Rézangyal termék, köztük a hagyományos ízek: szilva, barack és körtepálinka jelent meg a moszkvai és a szentpétervári üzletekben. A pálinkatörvény elfogadása óta ilyen méretű, palackozott, márkanévvel ellátott pálinkaexport még nem történt hazánkban.

Nem csak globális, hanem régiós összehasonlításban is jelentős hátrányban vannak a hazai kis- és középvállalatok, mert kevéssé fordítanak figyelmet az export nyújtotta lehetőségekre, holott már a cégalapítás pillanatától élő lehetőségként kellene kezelni ezt a területet.

Gyengén teljesített tavaly a külkereskedelem: az export euróban mindössze fél százalékkal bővült 2011-hez képest. Az idei várakozásokat illetően sok a kérdőjel: főként a német gazdaságra és a járműipari kapacitások alakulására lesz érdemes odafigyelni.

Beszállítónak nem születik egy cég, hanem csak sok munkával válhat azzá. Két multinacionális cég, egy kereskedelmi és egy gyártó vállalat mondta el nekünk elvárásait.

Akár több millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a hatóság azt a gazdálkodót, aki az úgynevezett kettős felhasználású termékek külkereskedelmével kapcsolatos engedélyeztetési kötelezettségeinek nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget. Ilyen, kettős felhasználású termék lehet minden olyan áru (akár szoftver is), amely polgári és katonai célra egyaránt felhasználható.