Habár tavaly nyár óta a külkereskedelmi termékforgalom rendületlenül bővül – a legfrissebb adatok alapján az idei év első öt hónapjában 7,8 százalékkal nőtt az export volumene az előző év azonos időszakához képest –, ebből a növekedésből a vállalatok jelentős része nem veszi ki részét. „A K&H vállalati növekedés index kutatás legfrissebb adataiból az látható, hogy a külföldi értékesítés a hazai vállalatok több mint harmadára (37 százalék) egyáltalán nem jellemző, és további 27 százalékuk esetében is bevételük csupán legfeljebb 20 százaléka származik exportból. A hazai nagyvállalatok közül 100-ból csupán 1-nek származik teljes árbevétele külföldi értékesítésből” – tájékoztatott az eredményekről Peter Roebben, a K&H Vállalati Üzletágának a vezetője.
A hazai vállalatok exportaktivitását nagyban meghatározza működési területük. A külpiaci értékesítés leginkább az ipari, építőipari cégekre jellemző, esetükben csupán minden ötödik cég számolt be arról, hogy nincsenek külföldi árbevételei, miközben közel felüknek ez az elsődleges árbevételi forrása. Ezzel szemben a szolgáltató cégek felére, míg az agrár- és a kereskedelmi vállalatok 45-45 százalékára jellemző, hogy egyáltalán nem exportál.
A magyarországi külkereskedelem második félévére vonatkozó kilátásait tekintve kedvező, hogy az exporttevékenységet folytató vállalatok több mint harmada exportárbevételének növekedésében bízik, tízből hat cég pedig stagnálást vár. Ez összességében átlagosan 3,9 százalékos exportárbevétel-növekedést jelent. A külpiacokon legaktívabb ipari cégek várakozásai ez esetben is optimistábbak, hiszen 41 százalékuk várja, hogy exportbevételük növekedni fog a következő 12 hónap során.
Az exportőrök már három éve töretlenül erősítik pozíciójukat: közülük 48 százalék jelzett profitnövekedést az elmúlt 12 hónapban, míg a kizárólag belföldön kereskedő vállalatok esetében ez az arány mindössze 36 százalék. Az exportvállalatok sikerének egyik forrása, hogy a külkereskedelemmel eleve nagyobb területet fednek le, mint ha csak hazájukban folytatnák tevékenységüket.
Ám a profitnövekedéshez az ügyfelekhez való közelség is nagyban hozzájárul. Ennek fontosságát a Regus felmérése is alátámasztja: a hazai válaszadók 73 százaléka szerint a fizikai közelség növeli az eladásokat. A magyar vállalatok 68 százaléka úgy gondolja, hogy a vásárlókhoz való közelség – a célországban kialakított telephellyel és/vagy leányvállalattal – növeli az ügyfél-elégedettséget, és 66 százalékuk egyetért abban, hogy kisebb távolságból sokkal hatékonyabban lehet kezelni az ügyfelek problémáit.
A magyar cégeknek is jobban kellene a külpiacra ügyelniük
Egy kis, nyitott gazdaságban az exporttevékenység tudja igazán megmutatni a vállalatok növekedési potenciálját, meghatározóbb lehet, mint a belföldi piacon elért gazdasági teljesítmény. A kkv-szektorban az exporttevékenységet folytató cégek aránya nem éri el a 11 százalékot, ami Európához, de még a közép-kelet-európai régióhoz képest is alacsonynak számít, ráadásul több felmérés szerint is alacsony azok száma, akik a közeljövőben nyitnának a külföldi piacok felé.
Míg egy megfelelő méretű és befogadóképességű belső piac esetén nem elvárás a külföldi nyitás, addig a Magyarországéhoz hasonló kisebb gazdaságok esetében a 11 százalékos arány nem túl kielégítő adat. Az arány növelése éppen ezért nem csupán a vállalatoknak jelenthet kiugrási lehetőséget, de a magyar gazdaság teljesítménynövekedését is biztosíthatja.
