Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban fokozódott a bizonytalanság. Ezek egy része, így az energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai bizonytalanság fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az ismét kiszámíthatatlanná vált görögországi helyzet, az olajexportáló országok válságjelenségei, a Fed előbb-utóbb meginduló kamatemelése növeli a kockázatokat. A svájci frank januári, kb. 20 százalékos erősödése szerencsére már viszonylag kevéssé érintette a magyar hitelfelvevőket és bankokat (de ne feledjük 2010 és 2014 között a forint 38%-kal gyengült a svájci valutához képest). Magyarország külföldi megítélése az államosító, piac-ellenes, közgazdaságilag érthetetlen rögtönzésekkel és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt tovább romlik.

A 2014. évi, főleg az EU-támogatások révén mintegy 15 százalékkal emelkedő beruházások után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható érdemi bővülés. Az EU-támogatású fejlesztések a magas tavalyi szinthez képest valószínűleg csökkennek. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból. Az állam által kikényszerített banki tőkeemeléseket nem számítva 2014. I-III. negyedévében már 1,6 milliárd euró tőke távozott az országból. A jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő. Mindebben érdemi változás 2015-ben sem várható.

2014-ben – a három választás évében – a reálkeresetek mintegy 3 százalékkal (a közfoglalkoztatottak nélkül 5 százalékkal) emelkedtek. A reáljövedelmek bő 3 százalékkal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 1,5%-kal bővülhetett. 2015-ben a 2014. évinél szerényebb, 2,3% körüli nominális béremelkedés várható. A minimálbér 3,4 százalékkal, a 2014. évit csaknem elérő mértékben emelkedik. Mivel a közszférában csak néhány foglalkoztatási csoportban lesz béremelés, az összességében mindössze 1% körül várható. A versenyszektorban 3% körüli béremelés valószínű. Így 2015-ben összességében a reálkereset 1,8 százalékkal, a reálnyugdíj 1,3 százalékkal, a reáljövedelem 1,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás idén ennél gyorsabban, 2 százalékkal bővül, amiben fontos szerepet játszik a devizahitelesek tehercsökkenése.

A magyar kivitel 2014-ben kissé gyorsult, de az import bővülése a cserearányok kb. 1 százalékos javulása ellenére meghaladta az exportét. Idén a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul, de a belföldi kereslet lanyhulása és az energiaárak jelentős további esése következtében az import még erőteljesebben. Ezzel a külkereskedelmi aktívum a tavalyi stagnálás után idén 6,7 milliárd euróról 8 milliárd euróra emelkedik. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma azonban kissé csökkenni fog, elsősorban a fejlesztési célú EU-transzferek mintegy 2 milliárd eurós csökkenése következtében.

A 2014. évi 0,2 százalékos árszínvonal-csökkenés után 2015 első felében még várhatóan folytatódni fog a defláció, de az év egészében mintegy 0,5 százalékos infláció várható. A Monetáris Tanács az alapkamat változatlanságát sugallja, de az EKB lazításával összefüggésben minimális kamatcsökkentés, a Fed kamatemelése miatt esetleg romló finanszírozási feltételek hatására kamatemelés sem zárható ki. A forint a tavalyi átlaghoz (308,7) képest gyengülni fog (kb. 315 forint/euróra).