Ma léptek életbe az Európai Unió védővámjai válaszként a Donald Trump által az acél-, illetve alumíniumtermékekre kivetett sarcára. Az uniós védővámok érzékeny ponton találhatják el az amerikai elnököt, a szavazóbázisa mindenképpen megérzi Brüsszel válaszát, de az árat az óceán mindkét oldalán élő fogyasztók fogják megfizetni.

Újabb, összességében 200 milliárd dollárnyi importot érintő védővámot lengetett be Kínával szemben az amerikai elnök, mire Peking hasonló viszontválaszt helyezett kilátásba. Meddig durvulhat a kereskedelmi háború?

A csődtől nem menti meg a céget a Kínába történő exportálás és akármire nem vevő a piac. De akinek összejön és hosszútávú kapcsolatokat épít ki, annak a piac méreténél fogva nagyon jövedelmező tud lenni a kereskedelem. Nem árt tájékozódni a keresletről és a kínálatról előzetesen.

Hatályba lépett hétfőn az az orosz törvény, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy ellenszankciókkal sújthassa az ellenségesnek ítélt országokat, többek között nyersanyagok exportját is leállíthatják.

Csökkent a külkereskedelmi mérleg többlete a fokozódó import miatt. Az is látható a részletes adatokból, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó behozatal gyorsabban bővül, mint a potenciális növekedést és a versenyképességet fokozó gépek importja.

Az USA által kivetett, elsősorban acél- és alumíniumárukra vonatkozó védővámokra válaszul Brüsszel hasonló mértékű terhek bevezetéséről döntött. Az intézkedés többek között élelmiszerek, italok és járművek árát befolyásolhatja.

Ideiglenesen visszaeshet a magyar sertéshús és húskészítmények exportja, és csökkenhet az élősertés felvásárlási ára is az afrikai sertéspestis következtében életbe lépett korlátozások miatt - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos.

A magyar vállalkozások egyre nagyobb számban ácsingóznak az új piacok után, külföldre mégis csak kevesen merészkednek. Akik már kijutottak, azt mondják, megéri a külpiaci jelenlét, bár nem veszélytelen. Az egyre élesedő hazai verseny azonban előbb-utóbb rákényszeríti a magyar vállalkozásokat, hogy a határokon túl is megjelenjenek.

Miközben úgy tűnik, az EU egyelőre megússza az amerikai védővámokat, Kína és az Egyesült Államok között eszkalálódik a vámháború. Szerdán a pekingi pénzügyminisztérium arányos választ adott Donald Trump 50 milliárd dollárnyi terméket érintő, 25 százalékos védővámokat kivető rendeletére. A Piac&Profitnak nyilatkozó szakértők szerint a döntések az európai piacokat is felértékelhetik, de egy elfajuló kereskedelmi háború - különösen, ha a két nagyhatalom egymás valutáját is megtámadja - az egész világgazdaságot recesszióba sodorhatja.

A legnagyobb cégek árbevétel és eredményvárakozásai nagymértékben megugrottak, átlagosan 3,2%-os árbevétel és 2,2%-os profitnövekedést valószínűsítenek idén – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adataiból.

Donald Trump amerikai elnök protekcionista lépései alapjaiban változtathatják meg a jelenlegi világkereskedelmet – írja elemzésében Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte nagy kérdés, hogy milyen válaszlépések lesznek, de egy kiteljesedő kereskedelmi háború Magyarországot is kedvezőtlenül érintheti.

Az idén továbbra is 3,8 százalékos gazdasági növekedésre és a beruházások 9 százalékos bővülésére számít a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az építőipar lassulhat, de továbbra is jelentős marad, a mezőgazdaság pedig bővülhet tavalyhoz képest, a külkereskedelmi mérlegünk viszont az előző évhez hasonlóan gyengül.

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója szerint 2018 a konzorciális projektekről fog szólni, amelyek révén a hazai és a határon túli magyar vállalkozások közös árualappal tudnak majd sikeresen megjelenni harmadik országokban, piacokon. Mindennek előfeltétele volt, hogy a Kereskedőház a határon túli magyar vállalkozások számára is elérhetővé tette széles körű szolgáltatási portfólióját.

A német autóipar, ezen keresztül a magyar gazdaság is megszenvedheti Trump vámtervét. Olyan cégek, mint a BMW nagyrészt Európában gyártott autókat adnak el Amerikában, más cégek, mint a Fiat vagy az Audi pedig egyáltalán nem gyártanak autókat az USA-ban – az ő járműveikre 25 százalékos vámot vethetnek ki.

Tekintettel Magyarország és Szlovákia közti dinamikusan bővülő együttműködésekre, az MNKH összesen 7 regionális képviseletet működtet Felvidéken. Az irodahálózat sikerességét kiválóan reprezentálja, hogy mintegy 1000 helyi magyar érdekeltségű vállalkozást becsatornázott a Kárpát-medencei gazdasági térbe, mindamellett pedig már több mint 1 milliárd forint értékű üzlethez segítette az anyaországi partnereinket – mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) nyilvánosságra hozott első tervezet után a fő kérdés, hogy mekkora lesz a szétosztható közös büdzsé, és milyen mértékben kell a tagállamoknak beszállniuk a támogatások finanszírozásába.

A gazdasági szereplők termelő és kereskedelmi tevékenységéből eredő ökológiai károk, externáliák létrejöttét megfizettetik a szennyezőkkel. De ezek jogi személyek, vállalatok. Lesz-e egy nap ökológiai alapú adóztatása az állampolgároknak?

Sok bosszúságot és kellemetlen tapasztalatot megspórolhatunk magunknak, ha céginformációs rendszerekben tudakozódunk a külföldi cégek adatairól, előtörténetéről, sőt fizetési fegyelméről is.

A német piac nagyon szegmentált, minden tartományban más az ipar és a piac szerkezete, mások a húzóágazatok, a slágertermékek. Egy exportálni kívánó cégnek tehát pontosan kell céloznia.

A szigetország legendás hírű a széles körű embargó miatt még mindig nagy számban használt oldtimer autóiról, de ennek most vége szakadhat, egy másik legenda 12 év után újra betörne a piacra.

Eddig az Ltd. volt a cégformák közül a sláger, de most már lehetőség van rá, hogy Németországban is alapítsanak olyan céget, mely ott nem végez tevékenységet, hanem magyar székhellyel működik magyar adóalanyként.

Manapság nem elég a külföldi piacokon való érvényesüléshez, ha egy cégnek jó terméke van. Ha be akar törni a hazai cég a uniós vagy EU-n kívüli régióba, az exportot is finanszíroznia kell. A magyar terméket megvásárló külföldi áruházlánc vagy a beszállítókat kereső termékgyártó semmit sem szeret finanszírozni.

Zöld aktivisták perelték be Norvégia kormányát, amiért az északi-sarkkör érintetlenül területeire olajkutatási engedélyeket ad ki. A norvég alkotmánnyal és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének ajánlásával támasztják meg keresetüket.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony. Pedig a külföldi értékesítés jócskán növeli a bevételeket: a már exportálók forgalmának átlagosan egynegyede származik külpiaci tevékenységből.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) több éves egyeztetéseinek köszönhetően mától lehetővé vált 13 magyar létesítmény számára, hogy tejet és tejtermékeket szállítson a Kínai Népköztársaság területére.

Az Egyesült Királyság technológiai, egészségügyi és járműipara, illetve a fogyasztási cikkek gyártása számára évi közel 17 milliárd angol font (mintegy 6 ezermilliárd forint) veszteséget jelenthet az EU-ba irányuló export csökkenése a Brexitet követően – derül ki a Baker McKenzie ügyvédi iroda és az Oxford Economics tanulmányából. A szigetország feldolgozóiparának mintegy 60 százalékkal kellene növelnie a nem uniós piacokra érkező exportját annak érdekében, hogy egy esetleges „kemény Brexit” esetén ellensúlyozza az unió felé irányuló kivitel visszaesését.

A Mapei Kft. harmadik negyedévi forgalma 27 százalékkal haladta meg a 2016-os szintet. A megnövekedett belföldi igények zavartalan kiszolgálása érdekében a vállalat leállította az exportját.

Az Intersnack idén 200 tonna hazai fűszerpaprikát vásárol Magyarországon, ezzel továbbra is az egyik legnagyobb hazai fűszerpaprika exportőrök közé tartozik, ugyanakkor a termőterület drámai csökkenése miatt nem vidámak a szegmens kilátásai.

A tartósan alacsony gabonaárak mellett a termelők értékesítési hajlandósága is egyre visszafogottabb, így folyamatosan nő a tárolási idő és a készletnagyság. Mindez komoly kihívást jelent a gazdák számára, amire a megfelelő fajtaválasztással és tárolási technológiával egyaránt fel kell készülni – hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

A hazai kkv-k keresik a piaci lehetőségeket. Tízből négy vállalkozás szeretne új piacot meghódítani a már meglévő termékével, év elejéhez képest pedig több mint dupla annyian gondolkodnak új árucikk vagy szolgáltatás bevezetésében – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.

Az idén várhatóan mintegy 62 ezer tonna szilva terem Magyarországon, ez az 1990-es évek eleji mennyiség fele-harmada - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.

A KSH nem módosította az előzetesen közölt GDP-növekedésre vonatkozó adatot, vagyis a magyar gazdaság 3,2 százalékkal bővült 2017 második negyedévében a tavalyi év azonos időszakához mérten.

Kevesen tudják, hogy a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács tagállamai, azaz Szaúdi Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait, Katar és Omán közös vámuniót vezettek be a Perzsa-öböl térségében 2015-től. Az áruk szabad áramlásának biztosítását követően a következő logikus lépés a közös harmonizált áfarendszer bevezetése. 

A magyar GDP egyik legfontosabb összetevője a folyamatosan növekvő autóipar, mely jelenleg is több mint 154.000 embert foglalkoztat. 2016-ban a hazai gyáripari teljesítményünk 29%-át adta ez az iparág, 25,4 milliárd eurót termelve, ráadásul további növekedés várható a jövőben. Másrészt az emissziós botrányok komoly gondot jelenthetnek már középtávon is, azonban hatásaik egyelőre nem érezhetők hazánkban. Az Euler Hermes magyarországi autóipari elemzéséből kiderül, hogy a négy nagy hazai gyártó – Mercedes, Audi, Opel, Suzuki – beruházásai mellett további lehetőséget jelenthet, hogy hazánk az innovatív technológiák fejlesztésének (önvezetőjármű-szoftverek, akkumulátorok, tesztpálya) egyik központjává válik. A másik oldalról egyre nagyobb nehézséget okoz – és nem csak erre a szektorra jellemzően – a növekvő hazai munkaerőhiány, melynek kezelése komoly kihívást jelent a gyártók és a beszállítók számára is.

A következő egy év során a hazai nagyvállalatok 2,2 százalékos árbevétel-növekedésre és 1,4 százalékos profitbővülésre számítanak. Ez mérséklődést jelent a tavalyi kilátásokhoz képest, ugyanakkor az exportpiacok árbevétel-növekedését tekintve javuló trend látható a várakozásokban a K&H nagyvállalati növekedési index alapján.

A magyar agrár-külkereskedelem a 2010-et követő évek sikertörténete. Mérlege 2016-ban mintegy 3 milliárd eurós többletet ért el. Magyarország azonban továbbra sem használja ki a benne rejlő agroökológiai potenciált. A pozitív mérleg továbberősítéséhez a magasabb feldolgozottságú termékek exportban képviselt súlyának növelésére van szükség, ami újabb piacokat nyithat a külkereskedelemben. Mindehhez kiterjedt exportfinanszírozásra, -hitelezésre és a releváns piaci információk rendelkezésre bocsátására van szükség az OTP agrárszakértői szerint.

Továbbra is jól teljesít a külkereskedelem, a várakozásoknál magasabb lett a májusi többlet - reagáltak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslésére.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég közölt, 2016-ra vonatkozó adataiból érdekes megállapítások derülnek ki.

Az elmúlt időszakban számos magyar kkv jutott uniós támogatási forrásokhoz az Enterprise Europe Network, illetve a Magyar Nemzeti Kereskedőház közreműködésével.

Túl van a válságon a hazai kerékpárgyártás, de a pozitív eredmények elsősorban az exportnak köszönhetőek – nyilatkozza Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy a közúti szektorra - annak speciális jellege miatt - nem terjed ki a magyar vállalkozásokat különösen hátrányosan érintő kiküldetési irányelv hatálya - jelentette ki Varga Mihály azt követően, hogy Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter tárgyalt hétfőn Budapesten.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Magyarország Szabadkai Főkonzulátusával közösen Vajdasági Agrár- és Élelmiszeripari Konferencia 2017 címen szakmai fórumot rendezett Szabadkán. Az eseményen mintegy 200 magyar és szerb cégvezető vett részt, akik sikeres exportőröktől, valamint állami- és szakmai szervezetek képviselőitől jó példák és gyakorlatokon keresztül sajátíthatták el a sikeres exportálási folyamatokhoz szükséges tudást. Az esemény célja, hogy a meghirdetett Gazdaságfejlesztési Program forrásai a lehető leghatékonyabban kerülhessenek felhasználásra.

A nagy cégek belföldi értékesítésük élénkülésében bíznak – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi adataiból. A vállalatok bevétel-várakozása javult ugyan, profitvárakozásaik azonban romlottak az előző negyedévhez képest: átlagosan 2,6%-kal nagyobb árbevétellel, de csupán 1,6%-kal nagyobb nyereséggel számolnak az előttünk álló egy évben - olvasható a K&H közleményében.

A türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget. A fuvarozók érdekképviselete szerint szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi mechanizmusról van szó, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Egyiptomi tudósoknak sikerült biológiailag lebomló műanyaggá alakítaniuk a garnélarák páncélját. Újabb alapanyagot nyertek így a környezetbarát táskák és csomagolások számára, ami ráadásul védelmet is nyújt a baktériumok ellen.

A korabeli fűszerkereskedelem és a 21. századi elektronikus kereskedelem között von párhuzamot a DHL Express nemrég publikált tanulmánya, mely szerint a nemzetközi piacra lépés és a prémium kategóriás ajánlat bevezetése hozhat sikert napjaink kereskedői és gyártói számára.

A Magyarországon bejegyzett cégek 14%-a számlázott tavaly külföldre, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbi 18%-hoz képest - derült ki az EOS Csoport kutatásából. A legnagyobb gond a külföldi cégekkel szemben a tartozások behajtása.

Megjelent az "Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innováció vezérelt exportbővítés megvalósítása érdekében" pályázati felhívás; a mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok 5 milliárd forint vissza nem térítendő fejlesztési forrásra pályázhatnak a GINOP keretében - közölte Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-vel.