A magyar agrár-külkereskedelem exportteljesítménye 2010 és 2012 között meredeken nőtt. 2012-ben már meghaladta a 8 milliárd eurót. A 2014-es enyhe gyengülést követően 2016-ra a kivitel értéke elérte a 8037 millió eurót. A 2010 –2012-es időszakban az élelmiszerimport mérsékeltebben növekedett az élelmiszerexportnál, aminek következtében az egyenleg is meredeken emelkedett, és 2012-ben elérte a 3,6 milliárd eurót. Ez a csatlakozást követő időszakra jellemző szaldó több mint háromszorosa volt. 2013-tól kezdve azonban folyamatosan csökkent a pozitív egyenleg, és 2016-ben már „csak” 2,9 milliárd euró körül alakult. Az élelmiszer-külkereskedelem fontosságát jelzi, hogy ez a többlet Magyarország külkereskedelmi aktívumának mintegy 30 százalékát teszi ki, legfontosabb termékcsoportjai pedig a gabonafélék (15 százalék), a húsfélék (13 százalék) és az állati takarmányok (10 százalék). Ugyanakkor elmondható, hogy Magyarország továbbra sem aknázza ki a benne rejlő agroökológiai potenciált, ami a termelés és az export mennyiségi és minőségi fokozását tenné lehetővé.
A magyar agrárexport összetételében ugyanis továbbra is a kisebb hozzáadott értékű, alacsonyabb feldolgozottságú termékek vannak túlsúlyban. 2016-ban a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kivitelének 31 százalékát a feldolgozatlan termékek, 30 százalékát pedig az elsődleges feldolgozottságú termékek adták, míg a másodlagos feldolgozottságú termékek aránya csupán 39 százalékot tett ki.
„Ez az export-termékszerkezet komoly gátja lehet a célpiacok sikeres diverzifikációjának, vagyis a minél szélesebb körben történő értékesítésnek. Az olcsó, feldolgozatlan termékeket ugyanis csak viszonylag kis távolságra tudjuk szállítani. Emellett ezek nagy aránya növeli a kiszolgáltatottságot, hiszen az ilyen homogén termékek beszállítója bármikor könnyen lecserélhető. Érdekesség, hogy ezzel párhuzamosan az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya a meghatározó Magyarország esetében” – olvasható az otpagrar.hu weboldalon lévő tanulmányban.
Az agrárszakértők kiemelték, hogy a külkereskedelmi mérleg pozitív szaldójának további erősítéséhez új célpiacok kijelölésére is szükség van. Jelenlegi az agrár-külkereskedelmi forgalom 87 százalékát az uniós országokkal bonyolítja Magyarország, ami 1,9 milliárd euró egyenleget tesz ki.Az öt legnagyobb exportpiac – Németország (1220 millió euró), Románia (927 millió euró), Olaszország (760 millió euró), Ausztria (717 millió euró) és Szlovákia (474 millió euró) – együttes részesedése a teljes agrárexportból 51 százalék.
„A magyar élelmiszer-gazdaságnak a nyugat-balkáni térségben vannak a legnagyobb potenciális piacbővítési lehetőségei. Ezt magyarázza a viszonylag kis szállítási távolság, a hasonló fogyasztói ízlés, valamint az, hogy az itt található országok szinte kivétel nélkül nettó élelmiszer-importőrök, és középtávon csatlakozni fognak az Európai Unióhoz. Általános tapasztalat ugyanis, hogy az unióhoz csatlakozó országok esetében jelentősen nő a tagországi import, amit Magyarországnak ki kell tudnia használni” – mondták az OTP agrárszakértői.
Az új piacok kínálta lehetőségek kiaknázása azonban csak a megfelelő finanszírozási háttér biztosításával lehetséges a hazai agrárvállalatok számára. Az exportfinanszírozás és -hitelezés az exportösztönzés és -támogatás egyik legfontosabb eszköze, amelybe a pénzintézeti szektor leginkább bekapcsolódhat. Ezen a téren külön előnyt jelent, ha az adott bank leányvállalattal és fiókhálózattal rendelkezik az adott célpiacon, ami technikailag is segíti és biztonságosabbá teszi az exportfinanszírozás lebonyolítását.
Az ügyletek közvetlen finanszírozásán túl a pénzintézetek számos egyéb formában ösztönözhetik, segíthetik az élelmiszer-gazdasági exportot folytató gazdasági szereplőket. Ezeken az intézkedéseknek a közös jellemzője az, hogy az exportálni képes vállalkozások azon képességét növelik, hogy azok versenyképesen, eredményesen tudjanak jelen lenni a külpiacon. Ilyen eszköz például a fejlesztési célra nyújtott kedvezményes hitel az exporttevékenységet végző cégeknek, valamint a helyi piaci információk átadása az ügyfelek részére, ügyfél- és partnertalálkozók szervezése, amelyek növelik a potenciális exportáló szervezetek ismereteit a célpiacokról.
